Bisztrica () falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.
Fekvése Verőcétől légvonalban 20, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Papuk-hegység északi lábánál, a Bistrica-patak partján fekszik. A Drávamenti (Varasd-Eszék) főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal is áthalad rajta. Vasútállomása van.
Története A falu a török uralom idején keletkezett, amikor a környező földek megművelésére 17. században Boszniából katolikus vallású sokácokat telepítettek ide. A Pozsegai szandzsákhoz tartozott. Lakossága a térség 1684-ben történt a török uralom alóli felszabadítása után is megmaradt. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a hegyes határrészen feküdt és csak később, a főút és a vasút megépítése után települt a mai helyére a főút mellé.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bistricza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bisztricze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 62. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bisztricza v. Bisztricze” néven 32 házzal, 187 katolikus vallású lakossal szerepel.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 63. o. Buda, 1829.
Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal 1885-ben történt megnyitása és az, hogy vasútállomása lett. 1857-ben 196, 1910-ben 381 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a szerb, 26%-a magyar, 20%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar lakosságot elűzték. A háború után a település Cabuna irányában terjeszkedett. Az új településrész a Novo nevet kapta. 1991-ben lakosságának 56%-a horvát, 38%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 165 lakosa volt, akik a sladojevci plébániához tartoztak.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 196 238 235 261 390 381 382 344 288 276 264 222 249 232 204 165
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Slatinski informativni vodić Slatina, 2006.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Verőce-Drávamente megye települései