Spanyolország éghajlata igen változatos, ami a zárt belső fennsík, valamint az északnyugatról, illetve keletről a tenger közvetlen hatása következtében alakult ki.

Éghajlati zónák

A következő fő éghajlati területek alakultak ki (lásd a térképet): mediterrán-kontinentális a belső területek nagy részén tengerparti mediterrán a déli és keleti partvidéken (szubtrópusi) mediterrán félszáraz vagy sztyepp az ország délkeleti csücskén óceáni-kontinentális az északnyugaton és északon a partvidéktől beljebb eső területeken tengerparti óceáni a nyugati és északi partvidéken hegyvidéki a magasabb hegységekben a Kanári-szigetek klímája

A Köppen–féle osztályozáson Spanyolország fő éghajlati zónái: forró nyarú mediterrán (Csa), mely jellemzője a száraz és meleg/forró nyár és a hideg/enyhe, nedves tél. Az Ibériai-félsziget déli felén domináns. meleg nyarú mediterrán (Csb), főleg ÉNY-Spanyolo.-ban, 900-1000 méter felett óceáni éghajlat (Cfb), az ország északi részén. Csapadékos, enyhe tél, mérsékelt, hűvös nyár. félszáraz vagy sztyepp (Bsh, Bsk) , az Ibériai-félsziget belső területein a hegyláncok közé zárt Ó-Kasztília, Aragónia-medence térségében, valamint a Betikai-Kordillerák hegységcsoportja alatti földközi-tengeri partvidéken meleg nyarú kontinentális (Dfb), az ország ÉK-i részén 1000-1100 méter felett, a Kantábriai-hegység és az Ibériai-hegységrendszer (Sistema Ibérico) magasabb részein. Az öt fő zóna mellett a kisebb alzónák:http://www.aemet.es/documentos/es/conocermas/publicaciones/Atlas-climatologico/Atlas.pdf nedves szubtrópusi Katalónia északi felén száraz kontinentális zónák pl. a Sierra Nevadában alpesi (magas hegyvidéki) boreális a Kantábriai-hegység és a Pireneusok legmagasabb részein trópusi a Kanári-szigetek tengerparti részein forró sivatagi (BWh) a Keleti-Kanári-szigetek DK-i részén

Általános jellemzés

Az óriási fennsíkokkal és hegyláncokkal tagolt, az óceáni és mediterrán hatásoknak kitett hatalmas területű országnak nagyon sokszínű éghajlata van. Észak-ÉNy a legcsapadékosabb keleten, délen és a szigeteken a tél enyhe, míg a szárazföld belsejében télen a hőmérséklet gyakran fagypont alá esik.

Spanyolország szinte csaknem teljesen a szubtrópusi klímaövhöz tartozik, mindössze az Atlanti-óceán és a Vizcayai-öböl partvidéke tartozik az óceáni éghajlathoz. A Földközi-tenger partvidékére és az itteni szigetekre a mediterrán éghajlat jellemző, a belső területeken azonban a kontinentális hatás érvényesül.

A nyár a hegyektől és az Atlanti-parttól eltekintve mindenhol forró. A nyári forróságot gyakran kellemetlenné teszi az afrikai Atlasz hegységből főn jelleggel átfúvó száraz, igen meleg szél, amely miatt még melegebbnek tűnik a hőmérséklet.

Az ország legnagyobb részén az évi csapadékösszeg 400–800 mm között változik, de az ország hegységektől körbezárt belső medencéiben (Ó-Kasztília, Aragóniai-medence) mindössze 250–400 mm közötti évi csapadék hull. A csapadék túlnyomó része október-január között hull le, a nyári hónapok csaknem csapadék nélküliek.

Az ország legnagyobb része igen száraz terület. Nagy területek alig 400 mm, sőt még kevesebb esőt kapnak, melynek zöme ősszel és tavasszal esik le, gyakran nagyobb kárt, mint hasznot hozó zivatarok formájában. A nyári szárazság időtartama dél felé haladva egyre hosszabb lesz: Ó-Kasztíliában 2 hónapig, Andalúziában négy hónapig tart.

A napfénytartam az ország legnagyobb részén bőséges, évi összege 2400-3000 óra között változik.

Figyelemre méltó a helyzet az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, ebben az összefüggésben az Atlanti-óceán játssza a legfőbb szerepet, mivel ennek köszönhető a nyugatról érkező szél beáramlása. A Földközi-tenger kevéssé befolyásolja az éghajlati változatosságot, legfeljebb a partvidékeken és a hidegcseppek kialakulásában.

Atlanti-part Az északi-ÉNy-i, óceáni éghajlatú tájak az ország többi részétől eltérően egész évben zöldek, nyáron is csapadékosak. Ez a táj bő csapadékú, dél, illetve délkelet felé haladva viszont rohamosan csökken a csapadék mennyisége.

Az enyhe telű óceáni éghajlathoz tartozó atlanti partvidék évi csapadékösszege a parthoz közeli Kantábriai-hegyvidék hatása miatt eléri az 1000–1200 mm-t, sőt jóval meg is haladhatja azt. A csapadék évi eloszlása itt eléggé egyenletes. A napfénytartam évi összege az év nagy részére jellemző borús időjárás miatt mindössze 1650-2000 óra. A Vizcayai-öböl nyugati partvidékén a csapadék évi összege 800–1000 mm között alakul, a nyár már szárazabb, az évi napfénytartam meghaladja a 2000 órát.

Földközi-tenger partvidéke A Földközi-tenger partvidéke mediterrán éghajlatú. A nyári hónapokban az égbolt állandóan derült és alig hull csapadék. A nyári forróságot némileg mérsékli a tenger, a tél viszont igen enyhe. A csapadék évi mennyisége 200–650 mm közötti, észak felé haladva növekszik (Almería → Barcelona). A Malagától Alicantéig húzódó partvidék szubtrópusi sztyepp éghajlatú, itt azonban a hosszan tartó nyári szárazság mellett csapadékosabb tél jellemző.

Belső országrész Az ország belső, magasabb területein a száraz éghajlat sztyepp változata uralkodik. A Mezetán, a központi fennsíkon a kontinentális hatás érvényesül.

A hőmérséklet hőingadozása nagy. Január és július középhőmérséklete között az átlagos különbség 25 °C (Madridban 20 °C). Sok helyen nyáron gyakran árnyékban akár 40 °C-os hőség is lehet, míg télen ugyanott, az erős kisugárzás miatt a hajnali órákban mínusz 10 °C-os fagy is lehet.

A nedves óceáni légtömegektől elzárt Mezeta területén szinte mindenhol alatt van az évi csapadék mennyisége. A csapadék nagy része ősszel és télen hull le.

Andalúzia A délen fekvő Andalúziai-medence (Guadalquivir-medence) extrém mediterrán éghajlatú, itt található Európa legforróbb nyarú városa, Sevilla. Szintén itt, a medencében található Európa legenyhébb telű vidéke.Európa regionális földrajza: Természetföldrajz, ELTE, 2014 Ebben a déli régióban a tél enyhesége miatt az egész esztendőre kiterjed a művelés, és a hosszú forró nyár lehetővé teszi néhány trópusokon honos növény termesztését is.

Baleár-szk. A Baleár-szigetek éghajlata mediterrán és a spanyol szárazföldhöz képest sokkal kiegyensúlyozottabb klímájú. Itt nemigen ismerik a valóban hideg évszakot; a hőmérséklet nagyon ritkán megy fagypont alá. A Sierra de Tramuntanában (Mallorca) azonban télen havazni is szokott.

A legmelegebb hónap a július és a leghidegebb a január. Az évi csapadékmennyiség Menorcán kb. 650 mm, Mallorcán 500-400, Ibizán mintegy 400 és Formenterán mintegy 370 mm. A legtöbb természetesen a hegyekben.

Kanári-szk. A napi átlaghőmérsékletek az évszaktól függően csupán 15 és 27 °C között ingadoznak, ami az "örök tavasz" szigetei melléknevet kölcsönözte a szigetcsoportnak. A Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban való helyzetüknek, az afrikai part közelségének, a passzátszelek hatásának és nagy magasságkülönbségüknek köszönhetik sajátos éghajlatukat.

Nagyon hideg vagy kifejezetten forró évszak nincs. A júliustól szeptemberig tartó időszak a legmelegebb. Ilyenkor Lanzarotét és Fuerteventurát is elérik a perzselő sivatagi szelek.

A Kanári-szigetek – a Száhil-övezethez hasonlóan – évtizedek óta szenvednek a szárazságtól. Áprilistól októberig alig hullik csapadék. Télen a szigetek a nyugati szelek övezetébe kerülnek, ahol az alacsony légnyomás miatt sok a csapadék. Természetes, hogy a nyugatabbra fekvő, La Palma, Tenerife, Gran Canaria hegyláncokban gazdag szigetein több a csapadék, mint a keleti, alacsonyabb Fuerteventurán és Lanzarotén.

Tengervíz Átlagos tengervíz hőmérsékletekː

+ BilbaoBilbao Climate – weather2travel.com Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év átl. + BarcelonaBarcelona Climate – weather2travel.com Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év átl. + ValenciaValencia Climate – weather2travel.com Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év átl. + AlicanteAlicante Climate – weather2travel.com Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év átl. + Gibraltár/Algeciras Gibraltar Climate – weather2travel.com Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év átl. + Las Palmas (Gran Canaria) Las Palmas Climate – weather2travel.com Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év átl.

Napsütés

+ Átlagos napsütés (óra) város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec éviA Coruña 102 121 160 175 201 225 239 244 192 149 108 94 2010Almería 194 191 232 261 297 325 342 315 256 218 183 178 2994 Barcelona 149 163 200 220 244 262 310 282 219 180 146 138 2524 Bilbao 85 97 132 138 169 181 186 179 160 127 88 78 1610Madrid 148 157 214 231 272 310 359 335 261 198 157 1242766Málaga 181 180 222 244 292 329 347 316 255 215 172 160 2905Murcia 189 190 223 256 289 323 353 317 239 217 186 172 2967Santiago de Comp. 93 114 151 165 187 225 243 237 184 132 95 85 1911Sevilla 183 189 220 238 293 317 354 328 244 217 181 154 2918Valencia 171 171 215 234 259 276 315 288 235 202 167 155 2696Zaragoza 131 165 217 226 275 307 348 315 243 195 148 124 2694

összehasonlításképpː ország város Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec évi forrásBudapest629313717723425027125518714169521988

Éghajlattáblázatok

Észak Atlanti-part

Barcelona

Zaragoza

Központi régió Központi régió

Kelet Valencia

Délkelet Murcia

Dél Dél-Spanyolország Andalúzia

Földközi-tenger partvidéke

Baleár-szk. Baleár-szk. Mallorca

Kanári-szk. Kanári-szk.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Spanyolország éghajlata