Éhen Gyula (Gyöngyösszőlős, 1853. november 22. – Szombathely, 1932. január 2.) magyar ügyvéd, lapszerkesztő, író, Szombathely polgármestere (1895-től 1902-ig), a képviselőtestület tagja (1930-ig), országgyűlési képviselő (1901–1905).
Életpályája Vas vármegyében, Gyöngyösszőlősön született, 1853. november 22-én. Apja Éhen Károly gazdatiszt volt az Erdődy uradalomnál, édesanyja a nemesi származású Laky Appolónia. Alsóbb iskoláit Szombathelyen, gimnáziumi tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban végzi. A pozsonyi, majd a pápai jogakadémia hallgatója. Tanulmányai során literatúrai búvárlatokat is végez, poéta-jelöltként tűnik ki társai közül, versíró kedvét élete végéig megőrizte. Az ügyvédi gyakorlatot Szombathelyen végzi. 1875-ben lett ügyvéd. Részt vesz az utolsó magyar betyár, az izsákfai születésű Savanyú Jóska híres bűnperében, a védelem képviselőjeként. Balogh Gyula lapjánál a Vasmegyei Lapokban jelennek meg írásai, cikkei, melyben az általa rajongva szeretett várost kritizálta. Gyakran emlegette azt a vélekedést, mellyel az idegenek illették a város: Szombathely olyan, mint egy hirtelen nagyra nőtt legény, akinek haja kuszált és ruhája fogyatékos. (Szombathelyen ekkoriban, ha esett az eső, még a belvárosban is bentrekedtek a kocsik a kátyúkban, és a kőszegi szél szaharai porfelhőbe burkolta a várost.) Éhen természetesen megfogalmazta azt is miként kíván odahatni, eltüntetni a szombathelyi sár és por egyhangú variációit. Nemcsak újságcikkeket, hanem elméleti darabokat is írt. Két verseskötete is megjelent és írt színdarabokat is, melyek közül kettőt Szombathelyen nagy sikerrel bemutattak. 1879-től részt vett Szombathely város irányításában: választott városi képviselő, majd 1880-tól 1930-ig tagja volt a képviselőtestületnek. Városi polgárként alelnöke volt a szombathelyi önkéntes tűzoltó egyletnek, nevéhez fűződik a város első, 1887-es iparkiállítása. 1899-ben megalakult a városi Kultúregyesület, a városban pezsgő társadalmi élet alakult ki. 1895. november 14-től Szombathely polgármestere volt. 1901-ben országgyűlési képviselővé választják ezért a polgármesterségről 1902-ben lemond. Még ebben az évben díszpolgárrá választják. Négy évig az országgyűlés kormánypárti tagja. Polgármestersége alatt a jött létre a modern Szombathely, munkásságának köszönhetően hatalmas fejlődésnek indult a város. Tisztelői a szabadkőműves és haladó gondolkodású polgármestert második városalapító jelzővel illetik. Az alatt a négy évtized alatt, amíg a városi képviselőtestület tagja volt, a fejlődésnek köszönhetően Szombathely lakossága megnégyszereződött, és az ország legmodernebb városaként tartották számon. Elkészítteti a város első rendezési tervét, parcelláztatja a Perint és a Kálvária közti területet, a hajdani Ó-perintet nyugati, a Gyöngyös és a vasút közti földeket pedig keleti irányba. Munkássága alatt elkezdődött és fokozatosan kiépült a városi vízvezeték- és csatornahálózat, (22 km csatornavezeték amelybe bekötik a még használható római kori csatornákat is, 20 km vízvezeték-hálózat) az utcákat folyamatosan szilárd burkolattal látták el. (Tevékenységének köszönhetően a város utcáinak 92%-ában volt csatornahálózat, 81%-ában vízvezeték, 80%-ában elektromosenergia-ellátás, 65%-ában gázhálózat.) Városi tanácsnok korában ráveszi a Batthyány családot, hogy kihasználva a Rába vízi erejét, svájci tőke bevonásával építse meg az ikervári erőművet. Polgármestersége második évében 1897. június 4-én megindult a villamos közlekedés a városban. A villamosjárat, Szombathely villamosvonal-hálózata a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Felépült a Városi Kaszinó és a Nagyszálló épülete, 2-2 beton híd a Perint és a Gyöngyös patak felett. Nevéhez fűződik a szegényház és a szegénykonyha felállítása, a munkás-lakásépítés megindítása. Szerepe volt abban, hogy kaszárnya épült a városban, megreformálta a városháza hivatali szervezetét, hivatásos tűzoltótestületet hozott létre. újjászervezte a város rendelkezése alá tartozó rendőrséget. Víztorony és vízmű épült, ligetek, új fasorok, sétautak, parkok létesültek, szobrok kerültek a közterekre (pl. Berzsenyi-szobor, 1896), felsőbb leányiskolát és zeneiskolát alapít és támogat. Feladatának tekintette a korszerű ipar Szombathelyre telepítését. Megalakult a Fehérkereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely vidéken az első ilyen jellegű intézmény volt. Parlamenti munkájában kevésbé volt jelentős, ebben az időszakában három könyvet írt. A helyi politizálás volt a lételeme. Miután visszatért Szombathelyre, a Városok Lapja című szaklap szerkesztésében vett részt, gazdasági témákkal foglalkozott. Brenner Tóbiás nyugdíjba vonulása után, Éhen Gyula is elindult a polgármesterségért, de Kiskos Istvánnal szemben nem volt esélye. Az idősödő politikus a közéletben némileg csalódva, de a város tisztelete által övezve 1932-ben hunyt el, szeretett városában. A Jáki úti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Fontosabb művei Várospolitikai írásai Közigazgatásunk általános reformja Hová jutunk?! (1878) A modern város (1897) A városok (1903) A városok társadalma (1904) A polgár (1905) Vas vármegye közgazdasági leírása (1905) Városaink közélete (1906) Szépírói munkái, verseskötetei, színművei Elfeledett dallamok Régi dalaimból (1887) Gróf Lipót, vígjáték 1 felv. (1888) Örvény felé, színmű 3 felv. (1889) Egyéb írásaiból
A Tanácsköztársaság szombathelyi eseményeiről, jellegzetes alakjairól szóló könyve: A felfordult ország
Publikációi Vasmegyei Lapok Szombathelyi Lapok Városok Lapja
Emlékezete A szombathelyi városi képviselő testület 1902. május. 3-i közgyűlésén az állomás előtti teret Éhen Gyuláról nevezte el. A pályaudvarral párhuzamosan elhelyezkedő téglalap alakú tér azóta az egykori polgármester nevét viseli. Szombathelyen az Alkotás utcában áll mellszobra. Veres Gábor szobrászművész alkotása. Éhen Gyula Kör (rendszerváló egyesület)Éhen Gyula Kör
Származása +Éhen Gyula családfájaÉhen Gyula(Gyöngyösszőlős, 1853. november 22. – Szombathely, 1932. január 2.) ügyvéd, Szombathely polgármestere, országgyűlési képviselő Apja:Éhen Károly( – Csajág, 1882. október 12.)Éhen Károly gyászjelentése, 1882. földbirtokos, uradalmi intéző Apai nagyapja: Apai nagyapai dédapja: Apai nagyapai dédanyja: Apai nagyanyja: Apai nagyanyai dédapja: Apai nagyanyai dédanyja: Anyja:alistáli Laky Apollónia(Szákszend, 1829. december 1.Laky Apollónia születése, Szend ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1829. év. – Csajág, 1891. szeptember 16.)Laky Apollónia gyászjelentése, 1891. Anyai nagyapja:alistáli Laky László (Nagymad, 1798. - Nagysáp, 1842. március 13.) református lelkész Anyai nagyapai dédapja:alistáli Laky László református lelkész Anyai nagyapai dédanyja:Csorba Terézia Anyai nagyanyja:nemes Hénes Márta (Csajág - Csajág, 1843. március 4.) Anyai nagyanyai dédapja:nemes Hénes János (Csajág - Csajág, 1832. január 31.) földbirtokos Anyai nagyanyai dédanyja:nemes Konkoly-Thege Katalin (Ógyalla, 1772. január 13. - Csajág, 1845. június 7.)
Jegyzetek
Források Ambrus Gyula - Váradi Gábor : Szombathelyi képek (1997) Szombathely, Panoráma. 1976 Nevezetes polgárok: Éhen Gyula, szombathely
További információk Vas Megyei Levéltár
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Szombathely polgármesterei Kategória:Szombathelyiek Kategória:Magyar írók Kategória:1853-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905)