Mitterkirchen im Machland osztrák mezőváros Felső-Ausztria Pergi járásában. 2025 januárjában 1777 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Mitterkirchen im Machland a Pergi járásban 170px|bélyegkép|balra|A kelta múzeumfalu 170px|bélyegkép|balra|A Wallsee-Mitterkircheni vízierőmű Mitterkirchen im Machland a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Dunától északra, a Naarn mellékfolyó torkolatánál. Területének 21,8%-a erdő, 58,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 19 települést egyesít: Am Bühel (94 lakos 2025-ben), Haid (53), Hart (83), Hofstetten (65), Kirchstetten (65), Loa (332), Gang (20), Hörstorf (331), Langacker (82), Weisching (64), Wörth (69), (Neu-)Hütting (0), Kaindlau (0), Labing (37), Lehen (31), Mitterkirchen (170) és Wagra (84).
A környező önkormányzatok: északra Arbing, északkeletre Klam, északkeletre Baumgartenberg, délkeletre Ardagger, délre Wallsee-Sindelburg, délnyugatra Strengberg, nyugatra Naarn im Machlande, északnyugatra Perg.
Története Mittenkirchen területén 50 kora vaskori halomsírt tártak fel, amelyben mintegy 80-an temetkeztek. Az értékes sírmellékletek (köztük egy díszes temetési szekér) arra utalnak hogy magas rangú személyeket helyeztek itt nyugalomra. A római korban a dunai limes barbárok felé eső 7,5 km-es semleges zónájához tartozott; a Duna túlpartján feküdt Adiuvense erődje.
Mitterkirchen legrégebbi okirati említése 1111-ből származik (Mittrinchirchin formában). Urai a Perg és a Machland nemzetségek voltak, majd kihalásuk után a Babenbergekre szállt vissza. Templomát 1147-ben szentelték fel, plébániája 1256-ban a waldhauseni kolostor felügyelete alá helyezték; ott is maradt a kolostor 1785-ös felszámolásáig. A mai templom 1482-ben készült el, miután a husziták feltehetően egyszer vagy többször is lerombolták. 1501-ben hatalmas árvíz öntötte el a régiót, amely mintegy 6000 emberéletet követelt. 1624/25-ben pestisjárvány szedett számos áldozatot. 1755-ben császári monopóliummá tették a fa Naarn folyón való szállítását. A leúsztatott fatörzseket tutajokká állították össze vagy hajókra rakták és a Dunán Bécsbe és Budára szállították. Az utolsó faúsztatásra 1938-ban került sor.
A napóleoni háborúk alatt a települést többször is megszállták. 1805-ben 5000 francia katona táborozott Naarn és Au között, a fosztogatások Mitterkirchenre is kiterjedtek. A Duna szabályozása a 19. század első felében Mauthausen és Ardagger közötti területet is érintette, és alapvetően megváltoztatta a Duna folyásának irányát ezen a szakaszon. Az eredeti főmeder ma Hüttinger Altarm néven ismert. 1841-ben leégett a plébánia.
A feudális birtokrendszer 1848-as felszámolását követően megalakult Mitterkirchen községi önkormányzata; ehhez 1936-ban csatlakozott Hofstetten és Langacker község. 1956-ban Kühofen, Mettensdorf és Pitzing településeket átcsatolták Baumgartenberghez; így az önkormányzatok határai megegyeztek az egyházközségekéivel.
Az 1938-as Anschluss után Mittenkirchen a Német Birodalom Oberdonau tartományához tartozott. 1945-ben az ország függetlenedésével visszakerült Felső-Ausztriához. A település 1955-ig a szovjet megszállási zónához tartozott. Az 1954-es árvíz nagy károkat okozott. 1968-ban üzembe helyezték a Wallsee-Mitterkirchen vízierőművet; azóta a Duna ezen a szakaszon kb. 3,5 kilométer hosszan megváltozott medrében folyik, míg az önkormányzati határok változatlanok maradtak. 1977-ben Mitterkirchent mezővárosi rangra emelték és címert kapott. 1991-ben pedig megnyitották a kelta falut.
A 2002-es nagy árvizet követően Hütting települést átköltöztették Neu-Hüttingbe.
Lakosság A Mitterkirchen im Machland-i önkormányzat területén 2025 januárjában 1777 fő élt. Lakosságszáma 1991 óta 1700 körül mozog. 2023-ban az ittlakók 93,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 3,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,4%-a római katolikusnak, 0,1% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 2,2% mohamedánnak, 2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (97,6%) kívül a törökök alkották 1,7%-kal.
A népesség változása:
Látnivalók a Szt. András-plébániatemplom a kelta múzeumfalu a Wallsee-Mitterkircheni vízierőmű
Jegyzetek
Források A település honlapja Mitterkirchen im Machland Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Felső-Ausztria települései Kategória:Ausztria Duna menti települései