Waldhausen im Strudengau osztrák mezőváros Felső-Ausztria Pergi járásában. 2025 januárjában 2879 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Waldhausen im Strudengau a Pergi járásban 170px|bélyegkép|balra|A volt apátság és temploma 170px|bélyegkép|balra|A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom Waldhausen im Strudengau a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Sarmingbach folyó mentén. Legnagyobb állóvize a folyó felduzzasztásával kialakított Badesee Waldenhausen. Területének 58,8%-a erdő, 34,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz tartozó 8 települést 2020-ban egyesítették.
A környező önkormányzatok: délre Sankt Nikola an der Donau, nyugatra Bad Kreuzen, északnyugatra Dimbach, északkeletre Dorfstetten, keletre Sankt Oswald, délkeletre Nöchling (utóbbi három Alsó-Ausztriában).
Története Waldhausen eredetileg a Bajor Hercegséghez tartozott, a 12. század óta az Osztrák Hercegség része. 1147-ben Otto von Machland megalapította a waldhauseni ágostonos kolostort. 1428-ban az Ausztriába betörő husziták lerombolták az apátságot. Négy évvel később a részben helyreállított épületet a földdel tették egyenlővé; egyúttal felégették a települést és a templomát. A hercegség 1490-es felosztásakor Waldhausen az Ennsen túli Ausztriához került.
A kolostor fénykorát Laurentius Voss (1647–1680) apát kormányzása alatt élte. Ő nagyszabású újjáépítést kezdeményezett és ekkor fejezték be az apátsági templomot. II. József egyházreformját követően 1789-ben a kolostor irányítását átadja a St. Florian apátjának, majd 1792-ben az apátságot teljesen felszámolták. Épületeit az osztrák hadsereg 1800-1810 között jórészt lebontotta és az építőanyagot Laxenburgba szállította a franzensburgi kastély építéséhez. A napóleoni háborúk idején a települést többször is megszállták a franciák.
Az 1938-as Anschluss után Waldenhausen a Német Birodalom Oberdonau tartományának volt a része. 1945-ben Ausztria visszanyerte önállóságát, azóta ismét Felső-Ausztriához tartozik.
Lakosság A Waldhausen im Strudengau-i önkormányzat területén 2025 januárjában 2879 fő élt. Lakosságszáma 1991 óta 2800 körül stagnál. 2023-ban az ittlakók 95,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 96,6%-a római katolikusnak, 0,2% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 1,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (98%) kívül a magyarok alkották 0,4%-kal.
A népesség változása:
Látnivalók a volt waldenhauseni apátság az apátsági templom a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Híres waldenhauseniek Josef Hader (1962-), színész
Források
A település honlapja Waldhausen im Strudengau Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Felső-Ausztria települései