Krummnußbaum osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1724 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Krummnußbaum a Melki járásban 170px|bélyegkép|balra|A krummnußbaumi kastély 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Miklós-templom Krummnußbaum a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Duna jobb partján (vele szemben az északi parton fekszik Krummnußbaum an der Donauuferbahn, amely azonban Marbach községhez tartozik). Területének 28,5%-a erdő, 44% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Annastift (97 lakos 2025-ben), Diedersdorf (65), Holzern (30), Krummnußbaum (1359), Neustift (107) és Wallenbach (66).
A környező önkormányzatok: északra Marbach an der Donau, keletre Pöchlarn, délkeletre Golling an der Erlauf, délre Erlauf, délnyugatra Bergland, nyugatra Ybbs an der Donau, északnyugatra Persenbeug-Gottsdorf.
Története Krummnußbaumot először egy 1073-as keltezésű (hamisított) oklevélben említik, amelyben IV. Henrik császár megerősíti a bajorországi Rot kolostorának tulajdonjogát. 1319-ben már biztosan volt itt egy átkelőhely a Dunán a szemközti Marbach felé. Temploma kb. 1300-tól Pöchlarn plébániája alá tartozott. A 15. században a közeli Holzernben felépült a kis gótikus templom, amelyet Szent Miklósnak, a hajósok védőszentjének szenteltek. Hosszú ideig a dunai hajósok „lovas templomaként” szolgált, ahol megáldatták vontató lovaikat. A hajózás jelentőségét a település számára a 17/18. századi egykori hajómesteri ház („Gasthaus zum Schiffmeister”) is tanúsítja, egy hatalmas, kétemeletes épület a 17./18. századból.
Vára a 12. századtól a regensburgi püspökök birtoka volt (egészen az egyházi földbirtokok 1803-as szekularizálásáig) de többnyire kiadták hűbérbe vagy elzálogosították. 1437-től a Losenstein nemzetségé volt, aztán a 17. és 20. század között gyakran cserélt gazdát. A 16. században kastéllyá alakították át. Az 1945-ös orosz megszállás során súlyos károkat szenvedett, ezért részben le kellett bontani. 1967-től újjáépítették és átalakították. Ma magántulajdonban van.
Az iparosodás során 1853-ban egy cserépárugyár létesült, amelyet August Rath 1891-ben megvásárolt és a mai napig a család tulajdona (Rath AG).
1923-ban Golling kivált Krummnußbaum önkormányzatából, amelyet 1935-ben mezővárosi rangra emeltek. A neogótikus templom 1912-ben készült el és 1957-ben plébániatemplomi státuszt kapott.
Lakosság A krummnußbaumi önkormányzat területén 2025 januárjában 1724 fő élt. Lakosságszáma 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 90,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 3,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 89,7%-a római katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 0,7% ortodoxnak, 3% mohamedánnak, 5,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (95,9%) kívül a törökök (2,5%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók a krummnußbaumi kastély a Szűz Mária fogantatása-plébániatemplom a holzerni Szt. Miklós-templom
Híres krummnußbaumiak Eduard Fenzl (1808–1879), botanikus
Testvértelepülések Ahnatal (Németország)
Jegyzetek
Források A település honlapja Krummnußbaum Statistik Austria Krummnußbaum Gedächtnis des Landes
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései Kategória:Ausztria Duna menti települései