A védő a büntetőeljárásban (vagy a szabálysértési eljárásban) eljáró egyik személy. Mivel általában ügyvéd képesítéssel rendelkezik, a köznyelvben szokás szerint védőügyvédnek nevezik.
Magyarországon
A hatályos 2017. évi XC. törvény VIII. fejezete rendelkezik a védő jogállásáról.
A védő a büntetőeljárásban (vagy a szabálysértési eljárásban) eljáró egyik személy. Mivel általában ügyvéd képesítéssel rendelkezik, a köznyelvben szokás szerint védőügyvédnek nevezik.
A védőként eljárni jogosultak köre Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el.2017. évi XC. törvény 41. § (1) bek.
Ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat
a) a vádemelés előtt,
b) a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat.2017. évi XC. törvény 41. § (2) bek.
A terhelt érdekében több védő is eljárhat, több terhelt érdekében ugyanaz a védő is eljárhat.2017. évi XC. törvény 41. § (3) bek.
A védő jogai és kötelezettségei A védő - ha a védő jogállásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - teljes körűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogait, amelyek jellegüknél fogva nem csupán a terhelt személyéhez fűződhetnek. A védő ezeket a jogait önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.2017. évi XC. törvény 42. § (1) bek.
A védő a fentieken felül jogosult arra, hogy
a) jelen legyen az olyan eljárási cselekményen, amelyen a terhelt jelen lehet vagy a terhelt jelenléte kötelező,
b) a törvényben meghatározott esetekben jelen legyen az olyan eljárási cselekményeken is, ahol a terhelt nem lehet jelen vagy a terhelt jelenléte korlátozható,
c) a védelem érdekében a jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezzen be és gyűjtsön, és e célból a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény alapján magánnyomozót vegyen igénybe.2017. évi XC. törvény 42. § (2) bek.
A terhelttel közölt határozatot minden esetben közölni kell a védőjével is.2017. évi XC. törvény 42. § (3) bek.
A védő köteles
a) a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni,
b) a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni,
c) a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni,
d) a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni,
e) akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,
f) jogait úgy gyakorolni és a kötelezettségeit úgy teljesíteni, hogy a büntetőeljárás időszerű lefolytatását ne akadályozza.2017. évi XC. törvény 42. § (4) bek.
Ha a terhelt fogva van, az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védő személyéről és elérhetőségéről, valamint ezek megváltozásáról haladéktalanul, de legkésőbb a terhelt befogadásakor, illetve a változásról való tudomásszerzést követő negyvennyolc órán belül tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet.2017. évi XC. törvény 42. § (5) bek.
Ha a terhelt érdekében több védő jár el, akkor - a terhelt eltérő rendelkezésének hiányában - vezető védőnek a meghatalmazást elsőként benyújtó védőt kell tekinteni, a meghatalmazások egyidejű benyújtása esetén a vezető védőt az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság jelöli ki. Az ügyiratokat - ideértve az idézést és az értesítést is - a vezető védőnek kell kézbesíteni. Perbeszéd tartására a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult. Jogorvoslati nyilatkozatra a vezető védő vagy az általa kijelölt védő, ezek hiányában az eljárási cselekményen jelen lévő védő jogosult.2017. évi XC. törvény 42. § (6) bek.
A védő kizárása Nem lehet védő
a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,
b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója,
c) aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes,
d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
e) aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 170. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 173. § alapján a tanúvallomást megtagadta,
f) aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő - a terhelttől különböző - személy segítőjeként vesz vagy vett részt,
g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz vagy vett részt.2017. évi XC. törvény 43. § (1) bek.
Több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek között érdekellentét áll fenn.2017. évi XC. törvény 43. § (2) bek.
A védő kizárásáról - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - a bíróság határoz.2017. évi XC. törvény 43. § (3) bek.
Ha a védő a kizárási okot maga jelenti be, a kizárási ok bejelentésétől kezdve az ügyben nem járhat el.2017. évi XC. törvény 43. § (4) bek.
A (4) bekezdésben foglaltakat kivéve a védő a kizárás elbírálásáig az ügyben eljárhat.2017. évi XC. törvény 43. § (5) bek.
Kötelező védői részvétel az eljárásban A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
a) a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
b) a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
c) a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
d) a terhelt a magyar nyelvet nem ismeri,
e) a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
f) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
g) e törvény erről külön rendelkezik.2017. évi XC. törvény 44. §
A meghatalmazott védő A védelem ellátására meghatalmazást a terhelt, a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat.2017. évi XC. törvény 45. § (1) bek.
A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották.2017. évi XC. törvény 45. § (2) bek.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett védői meghatalmazás az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.2017. évi XC. törvény 45. § (3) bek.
A terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja.2017. évi XC. törvény 45. § (4) bek.
A meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.2017. évi XC. törvény 45. § (5) bek.
A kirendelt védő A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.2017. évi XC. törvény 46. § (1) bek.
A kijelölés céljából a védő kirendeléséről szóló határozatot az (1) bekezdés szerint illetékes területi ügyvédi kamarával is közölni kell.2017. évi XC. törvény 46. § (2) bek.
A területi ügyvédi kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer működtetésével végzi, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a kijelölt védők tényleges elérhetőségét.2017. évi XC. törvény 46. § (3) bek.
Ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező és a terheltnek nincs védője, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
a) a terhelt idézése, előállítása vagy értesítése, továbbá a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy gyanúsítotti kihallgatásra történő idézése vagy előállítása esetén az idézéssel, előállítással vagy értesítéssel egyidejűleg,
b) az a) pontban meghatározottakon kívül az eljárási cselekmény során nyomban
védőt rendel ki.2017. évi XC. törvény 46. § (4) bek.
A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt hatékony védelmének biztosítása végett azt szükségesnek tartja.2017. évi XC. törvény 46. § (5) bek.
Az ügyészség és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a terhelt jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni és védő kirendelését indítványozza. A bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.2017. évi XC. törvény 46. § (6) bek.
A védő kirendelése, illetve kijelölése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A terhelt - indokoltan - más védő kijelölését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.2017. évi XC. törvény 46. § (7) bek.
A kirendelt védő indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.2017. évi XC. törvény 46. § (8) bek.
A kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult.2017. évi XC. törvény 46. § (9) bek.
A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a helyettes védőre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodik védő jelenlétéről az eljárási cselekményen, ha
a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül nem gondoskodik,
b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor a 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjában vagy d)-h) pontjában meghatározott kizáró ok állapítható meg, vagy
c) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.47. § (1) A vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a helyettes védőre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodik védő jelenlétéről az eljárási cselekményen, ha
a) a területi ügyvédi kamara a védő kijelöléséről a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül nem gondoskodik,
b) a területi ügyvédi kamara által kijelölt védő tekintetében a kijelöléskor a 43. § (1) bekezdés a)-b) pontjában vagy d)-h) pontjában meghatározott kizáró ok állapítható meg, vagy
c) a kijelöléskor a kijelölt védő szabályszerű idézése vagy értesítése a védő elérhetetlensége miatt nem lehetséges, és az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.2017. évi XC. törvény 47. § (1) bek.
A vádemelés után a bíróság feladata a kirendelt védőként eljáró ügyvéd kijelölése, ha