Kamenska (1857-től 1900-ig és 1953-tól 1981-ig Kamensko) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 20, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk és a Psunj-hegység határán, a Pakrácot Pozsegával összekötő 38-es számú főút és a Szalatnokról Pozsegára menő 68-as számú főút kereszteződésében, az Orljava és a Brzaja-patakok összefolyásánál fekszik.
Története A 18. század végén keletkezett a pakráci uradalom területén a Pozsegáról Pakrácra, illetve Szalatnokra menő utak elágazásánál. Az első katonai felmérés térképén még nem található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kamenszko” néven allódiumként szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 286. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kamenszko” néven a praediumok között találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829. Kisebb major volt itt vendéglővel és bolt is működött az átutazók számára. Később útmenti őrállomást és erdészházat építettek ide. 1857-ben 19, 1910-ben 78 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a horvát, 13%-a cseh, 12%-a szerb, 12%-a szlovén, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 26-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 19 46 62 106 46 78 23 35 18 33 76 65 47 40 1 0
Nevezetességei A falu határában második világháborús partizánemlékmű állt, melyet 1957 és 1968 között építettek „Szlavónia népének forradalmi győzelme” emlékére. A forradalmi lángot ábrázoló szobor rozsdamentes acélból készült, Vojin Bakić szerb nemzetiségű horvát szobrászművész alkotása volt. 1968. november 9-én személyesen avatta fel Josip Broz Tito jugoszláv elnök. Az emlékművet a délszláv háború idején 1992 februárjában a falut visszafoglaló horvát katonák felrobbantották.
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10.
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései