Dél-Korea közlekedését kiterjedt vasútrendszer, autópályák, buszhálózat, kompszolgáltatás és légi utak szolgálják ki. Dél-Korea a világban a harmadik ország, ahol lebegő mágnes vasút üzemel.

Története A modern infrastruktúra fejlődése az 1962-1966-ig tartó első 5 éves fejlesztési tervvel kezdődött el. Ez magában foglalta 275 km hosszúságú vasút építését, és néhány kisebb autópálya projektet. A autópálya autópálya építését, ami két jelentősebb várost, Szöult és köti össze, 1970. július 7-én fejezték be.

Az 1970-es években nagyobb beruházásokat fordítottak az infrastruktúrára. Az 1972-1976-ig tartó harmadik 5 éves fejlesztési terv alatt épültek repülőterek és kikötők, , , , , és . Valamint ekkor épült ki Szöul metró rendszere is.

A vasutakat az 1980-as években kezdték fejleszteni. Természetesen nem csak a teherszállítás, hanem a tömegközlekedés szempontjából is lényeges haladás volt fejlesztésük. 1988-ban már 51 000 km hosszúságú vasúton közlekedhettek vonatok. Még az évszázad vége előtt meghosszabbították az autópályákat. Így elérték, hogy több nagyobb várost kössenek össze, 1539 km-en.

Közúti közlekedés Története A Koreai közlekedés már a Három királyság korszaka alatt elindult. A korszakban Szöulból, mint a közlekedés központjából hat megyére terjesztették ki. Az 1900-as évek elején a régi utakat újakra cserélték. 1911-ben autókat hozattak az országba, 1912-ben pedig már taxival, és busszal is lehetett közlekedni. 1928-ban megjelentek a teherautók is. Az 1970-es években a autópálya építésével együtt megjelentek az expressz buszok. Innentől kezdve, szerte az országban autópálya építések indultak meg. Ennek köszönhetően Dél-Korea úti közlekedése rohamos fejlődésnek indult. Ma már majdnem minden városon belül és városok közötti viszonylatban is igen fontos közlekedési eszközként használják az emberek a különböző autóbuszokat.

Autóbusz Távolsági buszok Mérettől függetlenül, minden koreai városnak van buszszolgáltatása. Típusuk alapján megkülönböztetik az express (, 고속) és az intercity (, 시외) buszokat. A buszok nagyobb távolságot tesznek meg, kevesebb megállóhellyel. A buszok rövidebb távolságot, lassabban járnak be, több megállóhellyel. Az 1980-as években, a dél-koreai autópálya rendszer gyors fejlődésének, és kiterjesztésének köszönhetően indult fejlődésnek a távolsági buszok hálózata is. 1988-ban, tíz busztársaság működött, körül-belül 900 járművel, amik Korea főbb városait kötötték össze.

Helyi járatok A városokon belül általában két típus közlekedik: ülő típusú (, 좌석) és város típusú (, 도시형), másnéven álló típusú (, 입석) buszok. Mind a kettő azonos utat jár be, azonos gyakorissággal és a megállók száma is nagyjából azonos. Különbség, hogy a buszok drágábbak és kényelmesebbek. Nincs állóhely, mert nem megengedett, ezért helyjegyet kell váltani. A buszok olcsóbbak, az ülőhelyek száma kevesebb, és kevésbé kényelmesebbek. Sok városból azonban hiányoznak a típusú buszok. Ezekben a városokban a vidéki (, 농어촌) buszok közlekednek. thumb|250px|Szöuli buszok

Más szolgáltatások Közlekednek szerte az országban az repteret kiszolgáló buszok, reptéri buszok is. Ezeken kívül, más intézmények, például templomok, óvodák, iskolák működtethetnek külön járatokat. Az 1990-es évek elején áruházak is üzemeltethettek saját járatot, de ezeket a kormány 2001-ben megszüntette.

Taxi Dél-Korea közlekedésében fontos szerepet játszik a taxi szolgáltatás, mivel megfizethetőek az árak. Az alábbi típusai közlekednek:

Általános, standard (ilban, 일반) taxi – 2800 – 3000 (kb. 700 – 800 Ft). Luxus (mobom, 모범) taxi,ami több szolgáltatást kínál, mint az általános taxi – 3200 - 5000 (kb. 1000 Ft körül). Nagyméretű, úgy nevezett Jumbo taxi – 6 – 10 fő utazhat, 3200 – 5000 . Kakao taxi – Egyre népszerűbb a koreaiak és a külföldiek körében is. Hasonló az Uberhez, applikáción keresztül lehet megrendelni az autót. Nemzetközi taxi (International taxi), csak a turistáknak fenntartva, tolmácsszolgáltatással. thumb|300px|Nemzetközi taxi Szöulban

A díjat a taxi típusa és a megtett út alapján számítják a városokban. Vidéken előfordul, hogy az út előtt kell megállapodni a fizetendő összegben. Fizetni lehet készpénzzel, kártyával, vagy T-Money-val. Némelyik járművön a Free Interpretation felirat látható. Mobil telefon segítségével ingyenesen igényelhető tolmácsszolgáltatást kínálnak angolul, japánul és kínaiul. Az országban nem jellemzőek az illegális taxik. A legális járművek rendszáma 30-as számokkal kezdődik, így lehet ellenőrizni a hitelességüket.

T-Money A T-Money egy elektronikus pénztárca, amit már országszerte használnak. 2004-ben vezették be, és használható járműveken, múzeumokban, boltokban és automatáknál. 2009-ben naponta kb. 30 millió fizettek ki a T-Money-val a közlekedési járműveken. A kártyát használva kedvezményesen lehet igénybe venni a tömegközlekedést. Megvásárolható bármelyik boltban.

Autóval Dél-Koreában jobb oldali közlekedés van. A vezetéshez szükség van nemzetközi vezetői engedélyre. Az utak jó állapotban vannak, a feliratokat pedig nem csak koreaiul írják ki, hanem angolul is. Az autóbérlés 54 400 /nap-nál kezdődik. Szöulban azonban, nem javasolt autóba ülni a sok forgalmi dugó miatt. A sofőrök pedig hajlamosak nem betartani a közlekedési szabályokat. Ezért választják inkább a koreaiak is a metrót az autók helyett.

Autópályák Két nagyobb típusa létezik az autópályáknak: expressz autópályák és nemzeti autópályákat. A nemzeti szint alatt még tovább csoportosítanak. Majdnem minden expressz autópálya fizetős, és a Korea Expressway Corporation (KEC) építteti és tartja fent az utakat. A díjat elektronikusan kell fizetni. A KEC működteti az útszéli pihenőket is. De nem csak állami, hanem magán utakat is igénybe lehet venni. Ezeket az utakat magán cégek építtették az állam engedélyével.

1998-ban az úthálózat teljes hossza 86 989 km volt. Ebből 1996 km volt expressz út, és 12 447 volt nemzeti út. Az expressz utak hossza 2009-re elérte a kb. 3000 km-t.

Vasúti közlekedés

Dél-Koreának kiváló vasút hálózata van, ami megkönnyíti és kényelmessé teszi az utazást. Az első vasút rendszert 1899-ben építették ki Szöul és között. A koreai háború alatt számos vonal megrongálódott, amit később újjáépítettek. Ma a vasút az elsőszámú közlekedési eszköz, amit a koreaiak használnak. Vasútvonalak A vasutak teljes hosszúsága 3460 km. Az 1963-ban alapított Koreai Nemzeti Vasútvállalat (KNR) üzemeltette. A KNR 2005-ben kettévált a Korail és Koreai Vasúthálózati Hatóság (KR) társaságokra. A Korail a fővonalakat üzemelteti.

A KTX 2004 óta működik. A vasút a 300 km/h-s sebességet is el tudja érni. A Szöul - távolságot 2 óra és 10 perc alatt teszi meg. Két vonala van: A (경부) és a Honam(호남) thumb|250px|KTX vonat a Szöul állomáson

A (새마을호) típusnak van a legkevesebb megállója, és a legkényelmesebb ülőhelyei. A (무궁화호) típusú vonat a legnépszerűbb. A legtöbb helyen megáll, és kapható helyjegy is. Az ingajárat (, 통근 열차) a leglassabb, és legolcsóbb a négy közül. Minden megállóhelyen megáll, és nincs helyjegyfoglalás.

Vasútvonal Észak és Dél-Korea között Korea felosztásáig a vonal és a vonal elért egészen Észak-Koreáig. A vonal összekötötte Szöult , , és a kínai határnál, míg a vonal elérte a keleti parton. Egy másik vonal, a Kumgang-san vonal pedig összekötötte a déli a Kumgang heggyel északon. A két ország kormánya újra össze akarja kötni a vonalat és a . 2007. május 17-én teszt vonatokat küldtek a két vonalon. Egyet nyugaton, , egyet pedig keleten, Kumgangig.

Metró Az első metró vonalat 1968-ban adták át. Hat városban van kiépítve metrórendszer. Ezek Szöul, , , , és . Szöul metrórendszere a legrégebbi az országban, 1974-ben adták át. 2007-ben már 8 vonal működött. Jelenleg pedig 23 metróvonal üzemel. Gyakran választják az emberek a metrót az autók helyett, mert kényelmesebb és így elkerülhetik a közlekedési dugókat.

A Szöuli 1-es és 2-es vonal a régi villamosvonalakat követi.

Villamos Az első villamos vonalat Szöulban, 1898 decemberében indították el és között. Később a hálózatot kibővítették az egész belvárosra, és a környező kerületekre. A hálózat a csúcspontot 1941-ben érte el, majd a fejlődés 1968-ban abbamaradt az autó és metró rendszer kiépítése érdekében. Ma már alig használnak villamost.

Vízi közlekedés Dél-Korea rendelkezik a világ legnagyobb hajóépítő iparával, kiterjedt komprendszerével, valamint kereskedő flottájával, ami Kínát, Japánt, és a Közel-Keletet is kiszolgálja. Teszik ezt 1609 km navigálható vízi úton.

Az ország déli és nyugati partjai kis szigetekkel vannak körül véve, amik kompokon közelíthetőek meg. Így a legnagyobb szigetek, Csedzsu és szigete is. De komppal megközelíthető , Mokpo, , Puszan, illetve Kína és Japán is.

Az ország nagyobb kikötői: , Mokpo, , , , , .

Légi közlekedés Története A Korean Airt 1962-ben alapította a kormány, és 1988-ig az egyetlen légitársasága volt Dél-Koreának. A társaság indít járatokat Japánba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Franciaországba, Svájcba, Németországba, és számos ázsiai országba. A második légitársaságot, az Asiana Airlines-t 1988-ban alapították, és három városba indított járatokat. A növekvő forgalomra való tekintettel 2001-ben megnyitották az nemzetközi repülőteret. 2004-ben a két légitársaság heti kb. 1700 járatot üzemeltetett, 95 városba. A szállított csomag mennyiséggel a világon az ötödik, a szállított utas mennyiséggel pedig a tizenkettedik volt a rangsorban. Dél-Koreát tehát két nagyobb légitársaság, a Korean Air és az Asiana Airlines szolgálja ki. Két kisebb társaság, a Hansung Airlines és a Jeju Air olcsóbb jegyeket kínál az útjaikra.

Repülőterek (Szöul): Belföldi járatokat, és néhány nemzetközi járatot indít. Incshoni nemzetközi repülőtér (Szöul): Itt bonyolítják le a legtöbb nemzetközi utat. A repülőtér Szöul és között található. 2006 és 2010 között a világ legjobb repterei között tartották számon. A Skytrax-tól is 5 csillagot kapott. Ameddig az utasok várakoznak, élvezhetik a reptér szolgáltatásait: gyógyfürdőt, pihenőhelységeket, korcsolyapályát, kaszinót, és a Koreai Kultúra Múzeumát. További repterek: (), , , .

Dél-Koreában 1999-ben már 103 repülőtér működött.

Tervezett fejlesztések Dél-Korea és Csedzsu-sziget között egy tenger alatti vasúti alagutat terveznek.

Hivatkozások

Fordítás

További Információk Study in Korea (koreai) Korea Pass (angol-japán) Korean Transportation System (angol)

Kategória:Dél-Korea közlekedése