A Szádvárért Baráti Kör önkéntesekből álló civil szervezet, melyet egy internetes fórumon szerveződő csoport hozott létre azzal a céllal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szögligettől északra emelkedő Szádvár romjait megóvják, a szinte elfeledett és századok óta pusztuló középkori várat és a környező térséget népszerűsítsék. A tagok és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek évente többször találkoznak, hogy a vár területét megtisztítsák a növényzettől, a szétszórtan heverő építőköveket összegyűjtsék és bejárhatóvá tegyék az erősség teljes területét az oda látogatók számára. Hosszútávú célja, hogy ligetes romkert kialakításával minél közérthetőbben bemutathatóvá tegye a mai Magyarország legnagyobb területű hegyi várának megmaradt romjait.
Az egyesület önkéntesek bevonásával segíti a vár régészeti kutatását, feltárását, illetve a leletek bemutatását. Ezen felül hazai és nemzetközi adományok és pályázati források bevonásával állagmegóvási munkákat végez a vár állapotának fenntartására, lehetőség szerinti javítására. Kiadványokon és online felületeken keresztül támogatja és katalizálja a vár történetével kapcsolatos tudományos, kutatási és művészeti tevékenységet.
Az egyesület szoros kapcsolatot tart fenn több intézménnyel és szakmai szervezettel, elsősorban Szögliget Önkormányzatával, a miskolci Herman Ottó Múzeummal, az Aggteleki Nemzeti Parkkal, az Északerdő Zrt. -vel és számos civil egyesülettel. Határon átnyúló kezdeményezésként a Szlovákia területén álló tornai vár megmentéséért tevékenykedő egyesülettel, a Castrum Thorna Polgári Társulással is együttműködik. A közhasznú szervezet munkáját több díjjal ismerték el. Tevékenység
Rendezvények Az egyesület 2006 októbere óta folyamatosan, évente három eseményt szervez a vár területén. A rendezvényekhez bárki csatlakozhat, a jelentkezők részére szögligeti vendégházakban vagy a Szalamandra házban szállást foglalnak, illetve napi kétszeri étkezést szerveznek. Az önkéntesek költségeit az egyesület lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni.
A hagyományos rendezvények időpontja:
tavaszi Vármentő Napok (március 15. körül), nyári Vármentő Hét (augusztus elején) és őszi Vármentő Napok (október 23. körül).
Az események időpontját behatárolják a Nemzeti park területén végezhető tevékenységek, a várban folyó munka nem zavarhatja meg pl. a madarak költését, vagy épp a szarvasbőgést. Az egyesület a rendezvényeket megelőzően minden munkával kapcsolatban beszerzi a szükséges engedélyeket az illetékes hatóságoktól és az érintett intézményektől.
Vármentő Napok – A vár megtisztítása Kétnapos esemény, melyet az egyesület a nemzeti ünnepek jóvoltából adódó hosszú hétvégére időzít, hogy a munkák után maradjon egy pihenőnap és a jelentkezőknek lehetőleg ne kelljen szabadságuk terhére végezni az önkéntes munkát. A rendezvény célja a vár területének megtisztítása az újra meg újra elburjánzó növényzettől és a látogatók által otthagyott szeméttől. Az önkéntesek ezen kívül összegyűjtik a vár egykori falait alkotó, mára leomlott és szétgurult köveket, mellyel előkészítik az alapanyagot a későbbi állagmegóvásra.
A Vármentő Napok jó hangulatú, kb. 20-30 embert vonzó események. Munka közben barátságok születnek, a várban esetenként szalonnát, lángost sütnek és Szádvár Szakácsa elkészíti az ún. "Szádvári kelgyót" is.
Vármentő Hét – Régészeti Hét A régészeti hét egy 5-6 napos esemény, melyen általában 50-60 önkéntes segíti munkájával a vár régészeti kutatását, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakmai irányítása alatt. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak a vár újabb és újabb titkainak megismerésébe, a föld alatt rejtőző titkok felkutatásába.
A leletekben sokszor igen gazdag omladék kitermelése komoly fizikai munka, de egyes tevékenységek, pl. a meddő rostálása akár kisgyermekek által is végezhető, igen izgalmas feladat. Emiatt ez a rendezvény akár családok számára is alkalmat kínál az aktív pihenésre, de a mindenkiben ott szunnyadó (régész) kíváncsiságtól vezérelve általában minden korosztály képviselteti magát. A főiskolai / egyetemi régészhallgatók szakmai gyakorlatként, míg a középiskolások számára a kötelező közösségi munkaként is igazolható az itt végzett tevékenység.
A Vármentő Héten nemcsak az izmokat mozgatjuk meg: esténként régészeti, történelmi témájú vagy műemlékekkel kapcsolatos előadásokat hallgathatunk meg, melyekre neves előadókat kérnek fel.
Leletek elhelyezése Már a Külső vár feltárásakor kiderült, hogy Szádvár igen gazdag régészeti leletekben. A feltárások során naponta akár több zsák is megtelik a különféle tárgyakkal, többek között fémleletek, különböző korokból származó kerámiák, csont maradványok, faragott kövek kerülnek elő. A leleteket a Herman Ottó Múzeum folyamatosan gyűjti és tárolja, a fontosabb és látványosabb darabok restaurálás után Szögliget területén lesznek megtekinthetők.
A leletek egy kis részét jelenleg a szögligeti házasságkötő teremben található vitrinekben lehet megtekinteni. A kulcsot az Önkormányzat irodájában, illetve a tájházban kell elkérni. Szádvári Ostromnap Az évente szervezett eseményeken túl az egyesület 2017. március 12-én, a XXII. Vármentő Napok keretében rendezte meg az ún. Ostromnapot, mellyel a vár egyetlen ismert ostromának 450. évfordulójáról emlékeztek meg.
A Habsburg-párti Schwendi Lázár kassai főkapitány 1567 január elején ostrom alá vette az erdélyiek mellé állt Bebek György főúr birtokában álló Szádvárt. Távollétében felesége, Patócsy Zsófia a várvédők élére állt, és 4 napi erős ágyúzás mellett is hősiesen kitartott az osztrák császári csapatok ellenében. Ám végül a vár személyzete és katonái sértetlen elvonulása fejében kénytelen volt feladni a súlyosan sérült erősséget.
A programot számos egyesület, szervezet, művészegyüttes fellépése tette színessé: a Hollóének Hungarica Régizene Együttes, Szent Orbán Borlovagrend, Szádvári Ordasok Íjászegyesület, Északi Szabad Hajdúk, Diósgyőri Íjász- és Hagyományőrző Egyesület műsorát élvezhették a látogatók.
Castrum Bene vándorgyűlés 2014
2014. május 2-4. között a Castrum Bene Egyesület éves vándorgyűlését Szögliget községben tartotta meg, Szögliget Önkormányzatának meghívására, és a Szádvárért Baráti Körrel közös szervezésben. A kiemelkedően sikeres rendezvénynek több mint száz résztvevője volt, a régész, történész és műemlékes szakma képviselőin felül érdeklődők, egyetemi hallgatók is ellátogattak Szádvár környékére. Felmérés bélyegkép|jobbra|250px|Szögliget – Szádvár romjai bozóttal benőve bélyegkép|jobbra|250px|Szádvár belsővár déli várfala a 2007-es bozótirtás után Az egyesület felkérésére a vár területéről többször készült geodéziai ill. egyéb térinformatikai felmérés. A vár első geodéziai felmérése, melyet az egyesület kezdeményezett, 2006-2007. telén történt. Ekkor a BME részéről Takács Bence, míg régészeti részről Szörényi Gábor és Halász Ágoston, építészeti szempontból Fülöpp Róbert koordinálta a munkákat. 2015 tavaszán a miskolci Herman Ottó Múzeum saját költségén végzett egy 2 hetes mikrodomborzati felmérést a belső vár és a középső vár egyes helyein. Ennek eredményeit beépítették a ma is ismert alaprajzokba. 2018 tavaszán a Nemzeti Várprogram kapcsán került sor a vár és környezetének térszkennelésére, melyet a generáltervező Közti Zrt, megbízásából Bényi László (Hungeod Kft.) és Takács Bence (BME) végzett el, a munkát Kelemen Bálint koordinálta. A pontfelhő mellett készítettek egy alapgeodéziai felmérést is. A pontfelhőt Kelemen Bálint (Közti Zrt.) dolgozta fel felmérési rajzzá: helyszínrajz, alaprajz, illetve a beavatkozással érintett objektumokról nézet és metszet is készült.
Állagmegóvás Szádvár 2006-ban az erdővel, bozóttal erősen benőtt hegytetőn szinte láthatatlanul, viszonylagos nyugalomban állt. A több mint 300 éve folyamatosan pusztuló, helyenként látható falai mellett a föld rengeteg középkori épület maradványait rejti, egyes részei mégis több méter magasan emelkednek az omladék fölé. Alapterülete kb. 1 hektár, falainak ismert hossza mintegy 1 km. Hivatalosan ma is erdő besorolású terület. Korábbi kutatása nem történt, közelsége a trianoni határhoz megpecsételte sorsát, nehezen megközelíthető, lezárt területen feküdt.
A szinte elfeledett műemlék falainak konzerválást a Szádvárért Baráti Kör 2008-ban kezdte meg. A korlátozottan rendelkezésre álló források miatt lépésről lépésre haladva, az egyes épületek és falszakaszok állapota alapján elsősorban életveszély elhárítás és az erősen pusztuló, magasan álló falak megerősítése, további romlásuknak megakadályozása volt a cél. +Az eddigi állagmegóvások SzádvárbanÉvÉpület / falszakaszÁllagmegóvás részleteiTervező2008Lisztes bástyaFalkorona megerősítése és a lőrések konzerválásaFülöpp Róbert2009Külső vár déli falaFalkorona megerősítése és a lőrések konzerválásaFülöpp Róbert2010Porkoláb falA magasan álló falszakasz konzerválása, megerősítéseKlein György2011Külső vár északi falaFalkorona megerősítése és a lőrések konzerválásaKlein György2012Belső vár déli falszakasz árnyékszékkelFalkorona megerősítése, árnyékszék ajtókeretének és alsó falának megmutatásaKlein György2013-2014Csonka bástya (...)Omladék kitisztítása, falkorona megerősítése, védőtető építéseKelemen Bálint2016Lakatos bástya falának keleti oldalaFal konzerválása, falkorona megerősítése, ácsolt szerkezetek helyének megmutatásaKelemen Bálint2016Belső vár kaputornya, a nyugati oldal északi falcsonkjaA fal konzerválása és a kihullott kváderkövek pótlása, boltozott átjáró védelmeKelemen Bálint2018Belső vár északi fala (a Konyha melletti bástya és a Csonka bástya között)Fal alapozása, falkorona megerősítéseKelemen Bálint Az eddigi kutatások és állagmegóvások a falaknak csak kb. 15%-át érintették.
Pályázatok, források bevonása Szádvár a legnagyobb területi hegyi vár a mai Magyarország területén. Teljes régészeti feltárása milliárdos nagyságrendű költséggel járna, de a kiásott falakat még konzerválni is kellene, hiszen nem védi őket a talaj az időjárás hatásaitól. A teljes állagmegóvásra vonatkozóan még becslés sem készült. A Szádvárért Baráti Kör közhasznú civil egyesület, lehetőségeihez mérten minden törvényes eszközzel igyekszik forrásokat találni a vár megóvására és a rendezvények lebonyolítására, az önkéntesek költségeinek csökkentésére.
A legfontosabb rendelkezésre álló források:
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) műemlékek megóvására, életveszély elhárításra kiírt pályázatai. Rendelkezések a személyi jövedelemadó 1%-áról az egyesület részére. Külföldről érkező adományok a Global Giving portálon.
Szádvár a Nemzeti Várprogramban Az egyesület és az önkéntesek önzetlen munkájának egyik kézzelfogható eredménye volt, amikor Szádvár a Magyar Kormány által meghirdetett Nemzeti Kastély- és Várprogram része lett. A várprogram által érintett legfontosabb részek és az ott tervezett fejlesztések a következők:
Az Alsó vár szinte teljes állagmegóvása és a gyilokjáró részleges helyreállítása, az ott 2018-ban felfedezett keleti bejárat kiépítése Esőbeálló kialakítása a gyilokjáró alatt Biztonságos útvonal a felső várba a csiga nyomvonalán kiépített lépcsőn keresztül Biztonságos útvonal kiépítése a felső várban a külső vártól a vár nyugati végéig Kilátópontok kiépítése a Német bástyán (keleti oldal), a Csonka bástyán (északi oldal) és a Nyugati toronynál Kőtár kiépítése a Sybilla-pince mellett
A fejlesztések kivitelezése várhatóan 2019-ben kezdődik meg.
Kiadványok A Szádvárért Baráti Kör felkérésére Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész 12 db Szádvárral kapcsolatos rekonstrukciós elképzelést vetett papírra, amelyek egy 20 oldalas kiadványban jelentek meg.
2016 -ban az egyesület 10. születésnapja alkalmából készült egy kis méretű színes kiadvány, melyben addigi tevékenységéről, jövőbeli terveiről számolt be.
Média-megjelenések A Szádvárért Baráti Kör egyik fő feladata Szádvár népszerűsítése és minél szélesebb körben való megismertetése, szakmai és közéleti szinten egyaránt. Ezért a média különböző felületein, illetve közösségi médiában is aktív szereplő.
A helyszín