Ruševac (1900-ig Hruševac, 1910-től 1981-ig Ruševac Požeški) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin a Brod-patak völgyétől nyugatra emelkedő magaslaton fekszik.
Története 200px|bélyegkép|balra|Az 1991-ben meggyilkoltak emlékműve Területe már ősidők óta lakott volt. Ezt bizonyítják a határában talált történelem előtti település maradványai. A középkorban a rudinai bencés apátság birtoka volt. 1380-ban „Hrusoth” alakban a pozsegai káptalan oklevelében szerepel először írásos forrásban.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A környező településekhez hasonlóan a falunak török uralom idején valószínűleg muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Rusevacz” néven látható. 1880-ig a szomszédos Čečavački Vučjak településrésze volt. 1890-ben 109, 1910-ben 163 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1972-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A horvátországi háború során 1991. október 29-én a Horvát Hadsereg lakosságát elűzte, az otthonmaradt, többnyire idős embereket lemészárolták. 2011-ben mindössze 2 állandó lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 109 124 163 149 169 139 141 135 82 65 44 2 2 (1857 és 1880 között lakosságát Čečavački Vučjakhoz számították.)
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései