A születésellenesség vagy antinatalizmus olyan filozófiai alapállás, amely negatív értéket tulajdonít a születésnek. A születésellenesek szerint az embernek tartózkodnia kell a szaporodástól, mivel az erkölcsileg rossz (sőt egyesek az összes érző lény szaporodását erkölcsileg rossznak tekintik). Ezt különféle érvekkel támasztják alá a tudományos és irodalmi munkákban. A gondolatnak, hogy jobb lett volna meg se születni, az első ismert megfogalmazásai az ógörög korszakból ismertek. Az antinatalizmus szó a natalizmus vagy pronatalizmus ellentéte, és Théophile de Giraud (született 1968-ban) használhatta először, L'art de guillotiner les procréateurs: Manifeste anti-nataliste című könyvében.
Érvelés A vallásokban Hari Singh Gour a következőképpen értelmezi Buddha tanításait, többek között a négy nemes igazságot és a Mahávaggat
A markioniták úgy hitték, hogy a látható világ egy kegyetlen, féltékeny és dühös demiurgosz, Jahve gonosz alkotása. E tanítás szerint az embereknek el kell utasítaniuk őt, elhagyni az ő világát, nem nemzeni újabb embereket, és bízni a távoli, könyörületes és jó Istenben.H. Jonas, The Gnostic Religion: The Message of the Alien God and the Beginnings of Christianity, Boston: Beacon Press, 1958, pp. 144–145.P. Karavites, Evil, Freedom, and the Road to Perfection in Clement of Alexandria, Leiden: Brill, 1999, p. 94.Clement of Alexandria, Stromateis, Books 1–3 (The Fathers of the Church, volume 85), Washington D.C.: CUA Press, 2010, pp. 263–271.
Az aszketikus enkratiták a születést a halál előidézőjének tekintették. Úgy gondolták, a halál úgy győzhető le, ha az ember tartózkodik a nemzéstől: "nem termel takarmányt a halálnak".P. Brown, The Body and Society: Men, Women, and Sexual Renunciation in Early Christianity, New York: Columbia University Press, 1988, p. 96.G. Quispel, Gnostica, Judaica, Catholica: Collected Essays of Gilles Quispel, Leiden: Brill, 2008, p. 228.Clement of Alexandria, Stromateis, op. cit., pp. 295–296.
A manicheusok,H. Jonas, The Gnostic..., op. cit., pp. 228, 231.I. Gardner and S.N.C. Lieu, Manichaean Texts from the Roman Empire, New York: Cambridge University Press, 2004, pp. 7, 22.S.G. Kochuthara, The Concept of Sexual Pleasure in the Catholic Moral Tradition, Rome: Gregorian Biblical BookShop, 2007, p. 165. a bogumilokD. Obolensky, The Bogomils: A Study in Balkan Neo-Manichaeism, New York: Cambridge University Press, 2004, p. 114.F. Curta, Southeastern Europe in the Middle Ages, 500–1250, New York: Cambridge University Press, 2006, p. 236.J. Lacarrière, The Gnostics, London: Owen, 1977, p. 116. és a katharokM.J. Fromer, Ethical issues in Sexuality and Reproduction, St. Louis: Mosby, 1983, p. 110.S. Runciman, The Medieval Manichee: A Study of the Christian Dualist Heresy, New York: Cambridge University Press, 1947, pp. 151–152.D. Elliott, Spiritual Marriage: Sexual Abstinence in Medieval Wedlock, Princeton: Princeton University Press, 1995, pp. 133–134. hite szerint a nemzés a gonosz ügyekbe való bebörtönzésre ítéli a lelket. A nemzést a gonosz isten vagy a sátán eszközének tartották, amellyel az isteni elemet foglyul ejti az anyagban, hogy ezen a módon kínozhassa meg.
A teodiceában
Peter Wessel Zapffe
A negatív etika
A kanti imperativus
A beleegyezés lehetetlensége
Marc Larock
A negatív utilitarianizmus
David Benatar
Károkozás az állatoknak
A környezeti hatások
Az örökbefogadás Herman Vetter, Théophile de Giraud, T. de Giraud, L'art de guillotiner les procréateurs: Manifeste anti-nataliste, Nancy: Le Mort-Qui-Trompe, 2006, p. 51. Travis N. Rieder,T.N. Rieder, Procreation, Adoption and the Contours of Obligation, Journal Of Applied Philosophy, August 2015, pp. 293–309. Tina Rulli,T. Rulli, The Ethics of Procreation and Adoption, Philosophy Compass, 11/6, 2016, pp. 305–315. Karim AkermaK. Akerma, Antinatalismus..., op. cit., p. 74. és Julio CabreraJ.Cabrera, Discomfort, op. cit., p. 181. úgy érvelnek, hogy a nemzés morálisan problematikus aktusa helyett úgy tehetünk jót, ha már megszületett gyermekeket fogadunk örökbe. De Giraud azzal érvel, hogy segítségre szoruló gyermekek milliói élnek a világon.
Segítség az éhezőknek
Stuart Rachels S. Rachels, The Immorality of Having Children, Ethical Theory and Moral Practice, 28 August 2013, pp. 567–582. és David BenatarD. Benatar, Famine, Affluence, and Procreation: Peter Singer and Anti-Natalism Lite, Ethical Theory and Moral Practice, 2020. azzal érvelnek, hogy amikor óriási számban élnek a nyomorban emberek, abba kellene hagynunk a gyermeknemzést, és az erőforrásokat a gyermekek helyett a szegényekre fordítanunk.
Realizmus Egyes születésellenesek szerint a vágy a gyermekekre abból ered, hogy a legtöbb ember nem képes a realitásokat megfelelően értékelni.
Abortusz A születésellenesség formálja az abortuszról alkotott nézeteket is. David Benatar szerint például valaki akkor válik morálisan releváns értelemben létezővé, amikor öntudatra ébred, amikor a magzat érző lénnyé válik, és eddig a pontig az abortusz morális, míg a terhesség fenntartása erkölcstelen. A születés előtti fájdalomérzékelést kutató EEG vizsgálatokra hivatkozva Benatar azt állítja, hogy a magzati öntudat nem jelenik meg korábban, mint a terhesség 28-30. hete, és ez előtt a magzat nem képes fájdalmat érezni.D. Benatar, Better..., op. cit., pp. 132–162.
Az állatokra kiterjesztve Egyes antinatalisták szerint az érző állatok esetében is morálisan rossz a szaporodás, a sterilizációjuk pedig erkölcsileg jó. Karim Akerma az állatokra is vonatkozó születésellenességet univerzális antinatalizmusként definiálja. K. Akerma, Antinatalismus... op. cit., pp. 100–101.
Kritikák A születésellenesség egyik kritikája a születéshez kapcsolódó pozitív értékekre hivatkozik.D. Benatar, D. Wasserman, Debating..., op. cit., pp. 133–259. Az életelégedettséget kutató felmérések azt mutatják, hogy az emberek nagy többsége boldog, ami arra utal, hogy a szaporodás előnyei nagyobbak, mint a belőle fakadó károk, tehát a nemzés morálisan igazolt. David Wasserman születésellenesség-kritikájában kritizálja többek között David Benatar érvelését és a beleegyezés lehetetlensége érvelést.D. Benatar, D. Wasserman, Debating..., op. cit., pp. 148–181.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Etika Kategória:Születés