Daranovci (1869-ig Daranovac) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban és közúton 9 km-re, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, az Orljavica-pataktól és a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főúttól délre fekszik.
Története A határában fekvő Kamenjače sjever és Kamenjače jug nevű régészeti lelőhelyek leletei bizonyítják, hogy itt már a kőkorszakban is éltek emberek. Daranovci valószínűleg a középkorban is lakott település volt (bár ezt írásos forrás egyelőre nem támasztja alá), a Kamenjače jug nevű régészeti lelőhelyén késő középkori településre utaló leletek (főként finoman kidolgozott cseréptöredékek, téglatörmelék) is előkerültek.Hrvatski arheološki godisnjak, broj 7/2010. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Daranovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Daranovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daranovácz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 127. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daranovacz” néven 36 házzal és 278 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829. 1857-ben 233, 1910-ben 319 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 183 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 233 253 218 263 270 319 273 316 286 255 242 223 183 158 185 183
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései