A Pasaréti út kertes villákkal szegélyezett útvonal Budapest II. kerületében, a névadó Pasarét kerületrész legfontosabb útja.
Nyomvonala A Szilágyi Erzsébet fasorból ágazik ki, lámpás kereszteződéssel, és nagyjából az Ördög-árok (sokáig föld alatt, beboltozottan húzódó) folyásával párhuzamosan, attól kisebb-nagyobb távolságban halad északnyugat felé, Rézmál, Törökvész és a névadó Pasarét kerületrészek között. Iránya szinte végig nagyjából a kiindulási irányt követi és szintemelkedése is egészen minimális. Két legjelentősebb irányváltása egymás közelében található, a Torockó és a Radna utcák kiágazásánál, e két kanyarja között található az egyetlen, érzékelhetően emelkedő szakasza.
Néhány sarokkal ezután lámpás csomópontban keresztezi az utat a Gábor Áron utca, majd később még egy lámpával biztosított gyalogos átkelőhely található az úton, a Harangvirág utca kereszteződése előtt. Pár száz méter után éri el az út a Pasaréti teret, ahol körforgalmi közlekedési rend van érvényben, a körforgalomból délnyugat felé a Kelemen László utca, északkelet felé a Csévi utca ágazik ki. A Pasaréti út innen még tovább folytatódik, elhalad a Pénzügyőr SC sporttelepe mellett, majd eléri az Ördög-árok itt már nyitott medrét és annak bal partján halad tovább. Itt éri el a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep házait (amelyek a patak jobb partján állnak) és a Battai lépcső keresztezésénél ér véget. Folytatása a Páfrányliget utcától Hűvösvölgy irányába, Lipótmező és Nyék határán a Páfrány út.
Története A 19. század második feléig agyagbányák voltak a mai Vasas sporttelep területén, amiket a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten nevű cég üzemeltetett. 1880-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa javasolta ebben a városrészben egy feltáró út megépítését, és 1889-re sikerült egyezséget kötnie a fővárosnak az említett céggel arról, hogy az utat a cég építi meg, hat öl szélességben, sőt tíz évre a karbantartását is magára vállalja. 1896-ban társulat alakult a Pasaréti úton és környékén családi házas telep kialakítására, és már a századfordulótól kezdve olyan villák épültek itt egyre nagyobb számban, amelyek nemcsak nyaralóként funkcionálhattak, de téli itt tartózkodásra is alkalmasak voltak.
Híres lakói Jávor Pál (1902–1959) színész (8.) Mérei Ferenc (1909–1986) pszichológus, pedagógus, hálózatkutató (36.) Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész (39.) Pór Bertalan (1880–1964) Kossuth-díjas festő (77.)
Jelentősebb épületek az út mentén thumb|right|250px|A Vasas Sportcentrum épülete 7. szám: lakóház (Molnár Farkas, 1936) 11-13. szám: Vasas sporttelep teniszcsarnoka (Menyhárd István, 1962) 37. szám: ikervilla (Rimanóczy Gyula, 1935) 43. szám: villa (Takách Béla, 1920) 59. szám: villa (Kismarty-Lechner Jenő, 1910) 64. szám: lakóház (Szőke Imre, 1923) 68. szám: lakóház (Kőrössy Albert, 1908) 75. szám: lakóház (Lukács–Rácz, 1910) 85. szám: lakóház (Placsek Imre, 1942) 87. szám: lakóház (Falus Lajos, 1941) 101. szám: lakóház (Gáthy Zoltán, 1934) 137. szám: autóbusz-végállomás, római katolikus templom és ferences rendház (Rimanóczy Gyula, 1933-34)
Közlekedése A Pasaréti út kezdeti szakasza a Szilágyi Erzsébet fasorban közlekedő villamosok és autóbuszok két megállója (Városmajor és Szent János Kórház) között, nagyjából félúton található, ezért e járatokról az említett két megálló valamelyikénél célszerű leszállni a megközelítéshez. Az út további szakaszaira történő eljutáshoz legkézenfekvőbb az 5-ös buszt választani, amely a kezdőponttól a Pasaréti téri végállomásáig a Pasaréti úton halad.
A keresztező útvonalak közül a Gábor Áron utca csomópontjában a 91-es buszcsalád két járatától (91-es, 291-es), a Pasaréti térnél pedig a 29-es busztól is könnyen elérhetők a Pasaréti út ottani szakaszai. A legvégső útszakasz legkönnyebben a hűvösvölgyi villamosok () Zuhatag sor vagy Nagyhíd megállóitól érhető el. Az éjszakai órákban a Pasaréti úton nem közlekedik autóbuszjárat, ekkor az út a villamosokkal párhuzamosan haladó 956-os busz felől közelíthető meg.
Érdekességek A története szerint a Pasaréti út egyik lakóháza, a „Kéri-villa” (147. szám alatti) épülete volt a fő helyszíne a Fűre lépni szabad című, 1960-as magyar filmvígjátéknak.
Források
Kategória:Budapest II. kerületének utcái és terei