Deževci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 13, közúton 14 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljava jobb partján, a Pakrácot Bresztováccal összekötő főút mentén fekszik.
Története Deževci már a középkorban is létezett, 1443-ban („Desewlcz”), 1500-ban („Desewaltz”) és 1506-ban („Bezewlcz”) is említik a korabeli források.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Podversa várának uradalmához tartozott. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Desevczi” néven 8 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dexevczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dexevczi” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 133. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Desevczi” néven 32 házzal, 89 katolikus és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829. 1857-ben 157, 1910-ben 212 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 47%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 13%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 157 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 157 167 162 225 211 212 212 249 177 170 195 166 138 164 169 157
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései