Završje (1981-ig Završje Požeško) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától 3 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lábánál, a Pozsegát Pakráccal összekötő 38-as számú főút mentén fekszik.
Története A történeti források alapján a település már a középkorban is létezett, első írásos említése 1302-ben „Terra Zaworsya” néven történt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A török uralom idején horvát katolikusok lakták, akik túlélték a török elleni felszabadító harcokat is. A 18. század elejétől 1730-ig 10 ház állt a településen, mely ezután elnéptelenedett. Majdnem 200 évig a bresztováci uradalom egyik majorja volt. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zaversse” néven 1 házzal és 4 lakossal a praediumok között találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829. Lakói mezőgazdasági munkások voltak. 1857-ben lakosságát még a szomszédos Novo Selohoz számították. 1869-ben 32, 1910-ben 39 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 64%-a magyar, 28%-a horvát, 8%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Utolsó tulajdonosa a Reiner család 1912/13-ban kezdte meg az itteni birtok felparcellázását. Az így kialakított telkeket a földművesek között értékesítette. A település mai lakói az ő leszármazottaik. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1963-ban kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 84%-a horvát, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 323 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 32 37 83 51 39 48 112 101 95 94 109 175 256 318 323 (1857-ben lakosságát Novo Selohoz számították.)
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései