Wilson Martindale Compton faipari kereskedelmi vezető, valamint a Washingtoni Állami Egyetem ötödik rektora.
Élete Compton 1890. október 15-én született az Ohio állambeli Woosterben. Wilson édesapja Elias Compton presbiteriánus vezető, valamint a Woosteri Főiskola filozófiaprofesszora és dékánja, édesanyja pedig Otelia Augspurger Compton. Martindale-nek három testvére volt; fivérei Karl Taylor Compton és Arthur Compton, akik mindketten fizikusok voltak; ezenfelül egy lánytestvére (Mary Elesia Compton) volt. A fiúk felsőoktatási tanulmányaikat a Woosteri Főiskolán kezdték meg, PhD-fokozatukat pedig a Princetoni Egyetemen szerezték. A három fiútestvér mindegyikének volt felsőoktatási vezetői tapasztalata: Karl Taylor a Massachusetts Institute of Technology rektori-, Arthur pedig a Washingtoni Egyetem kancellári tisztségét töltötte be.
Compton 1916. december 29-én feleségül vette Helen Harringtont. Helen édesapja Newton Ross Harrington, édesanyja pedig Laura Belle Case. A Comton házaspárnak négy gyermeke született: Wilson M., Catherine Ross, Ross Harrington és Helen Case Compton.
Munkássága Wilson Compton doktori fokozatát 1915-ben szerezte a Princetoni Egyetem történelem-politika-gazdaság szakán, majd egy évig a New Hampshire-i Darthmouth Főiskola gazdaságtudományi oktatója volt, később pedig a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC) dolgozott. Az FTC-nél eltöltött idő alatt számos publikációja jelent meg az amerikai faipart érintő gazdasági kihívásokkal kapcsolatban; Comptont az Amerikai Faipari Gyártók Egyesülete (amely később az Amerikai Fa- és Papíripari Egyesületbe olvadt) 1918-ban titkárává és menedzserévé választotta. A férfi 1944-ig töltötte be a pozíciót; hivatali ideje alatt a szervezet az amerikai faipar meghatározó szereplője lett.
Wilsont 1944. augusztus 21-én a Washingtoni Állami Főiskola (ma Washingtoni Állami Egyetem) igazgatótanácsa az intézmény rektorává választotta; Compton a tisztséget az egyetem történetében legtovább (28 évig) betöltő Ernest O. Hollandot váltotta. Martindale Compton alatt a főiskola növekedésnek indult, mivel a második világháborút követően a GI Bill ösztöndíjjal több veterán is ide felvételizett. Wilson Compton hivatali ideje alatt a felsőoktatási intézmény oktatási és adminisztratív szempontokból is modernizálva lett, valamint egy mezőgazdasági- és egy technológiai intézet is létrejött, ezáltal a főiskola az ipari szereplők számára is vonzóvá vált. A növekvő igényeknek megfelelve a kampusz új épületekkel egészült ki: ezek a Todd-csarnok (oktatási épület), a Dana-csarnok (mérnöki épület), a Holland Könyvtár, valamint a később Compton nevét felvevő hallgatói szövetségi épület. Compton rektori pályafutása az 1951 áprilisi állami pénzügyi válság idején ért véget; a férfi 1952 és 1953 között a külügyminisztérium alá tartozó Külkapcsolati Igazgatóságot (a mai külkapcsolati ügynökség elődje) vezette.
George A. Frykman történelemoktató, a „Creating the People's University: Washington State University, 1890-1990” című évkönyv szerzője a következőképpen emlékezik meg a Compton-éráról: „Rövid, de eseménydús időszak, amely alatt az intézmény gyorsan haladt az egyetemi státusz megszerzése felé”.
Az 1952-es Hazatérés alkalmával az 1950–52 között épült hallgatói szövetségi épület Wilson nevét vette fel (Compton Union Building, CUB). 1964. május 9-én a Princetoni Egyetem kuratóriuma a három Compton-fivér tiszteletére az egyik mesterképzési tömböt Compton Quadrangle névre keresztelte.
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk Wilson M. Compton munkássága, illetve az őt említő publikációk az Internet Archive oldalán Wilson M. Compton életrajza a Washingtoni Állami Egyetem honlapján Wilson M. Compton a findagrave.comon
Kategória:A Washingtoni Állami Egyetem rektorai Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek