Šumanovci (1869-ig Šumanovac) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 12, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főút mentén, Cerovec és Tominovac között fekszik.
Története A település középkori létezéséről írásos nyom nem maradt. A török kiűzését követően a török uralom alatt maradt Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be. Ez a betelepült lakosság azonban a Bošnjak családot kivéve hamarosan kihalt, vagy elköltözött.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Sumanovczi” néven 2 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1740 után a Bošnjak család is eltűnik a településről, majd rövidesen a 18. század közepén új, katolikus horvát lakosság települt be. Közülük többen a ma is itt élő lakosság ősei. 1730-ban 13, 1746-ban és 1760-ban 5 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Shumanovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sumanovacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 613. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sumanovácz” néven 19 házzal és 165 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
A településnek 1857-ben 146, 1910-ben 220 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 6%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 139 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 146 127 147 154 195 220 223 213 171 165 172 174 157 165 164 139
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Kutjevo turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Konzervatorska podloga Park prirode Papuk Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio)
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései