thumb|220px|A szentpétervári metró egyik állomása thumb|220px|Balett-táncosok
Az orosz kultúra a keleti szlávok kultúrájából nőtt ki, akik pogány hitükkel és sajátos életmódjukkal Kelet-Európa és Eurázsia erdős-sztyeppei területein éltek. A korai orosz kultúrát és e szlávokat nagymértékben befolyásolták a nomád török népek (tatárok, kipcsakok), az iráni eredetű törzsek az intenzív kulturális kapcsolatok révén, valamint a finnugorok, a baltiak és a germán skandinávok, továbbá a Mongol Birodalom nomád lakói.
Az európai oroszországi szláv törzsek kultúráját nagymértékben formálta az északkelet-európai és észak-ázsiai kultúrák összeolvadása, amelyek orosz identitást alakítottak ki a Volga régiójában, az Orosz Kaganátus és Kijevi Rusz államokban. Az első ortodox keresztény misszionáriusok a Bizánci Birodalomból érkeztek a 9. században, és 988-ban a Kijevi Rusz vallása hivatalosan átalakult ortodox kereszténységgé. Ez nagyrészt meghatározta a következő évezred orosz kultúráját, a szláv és a bizánci kultúrák szintéziseként. Miután Konstantinápoly 1453-ban az iszlám oszmánokhoz került, Oroszország maradt a legnagyobb ortodox nemzet a világon.
Az orosz történelem egyik fontos periódusa az orosz cárság 1547-től 1721-ig terjedő időszaka volt, amikor sok orosz kulturális sajátosság jelent meg és fejlődött ki. Az orosz történelem különböző időszakaiban Nyugat-Európa kultúrája is erőteljesen befolyásolta az itteni kultúrát. Nagy Péter (1682–1725) uralkodása alatt az Orosz Birodalomban történt reformok óta az orosz kultúra két évszázadon át inkább az európai kultúra általános befolyásában fejlődött, nem pedig a saját módszereit követte. A helyzet csak a 20. században változott, amikor az Európából behozott kommunista ideológia a kialakuló Szovjetunió kultúrájának fő tényezőjévé vált.
Oktatási rendszer A tudományos kutatás vezető színhelye az Orosz Tudományos Akadémia, melyet 1724-ben I. Péter cár alapított.
Az orosz oktatási rendszert és kulturális intézményeket közel 70 éven keresztül az SZKP irányította és felügyelte. A glasznoszty és peresztrojka politikájának keretében Mihail Gorbacsov időszakától kezdődően liberalizálódott az oroszországi kultúra helyzete, de az állami támogatások összege is szűkült.
1990 előtt a Szovjetunióban az iskola tíz évig tartott, 1990 végén pedig hivatalosan 11 éves tanfolyamot indítottak, ami az elemi vagy ált. iskolát és a középiskolát tartalmazza. Az évfolyam elemi (1-4 év), közép (5-9 év) és idősebb (10-11 év) osztályokra oszlik. A legtöbb iskola teljes, 11 éves oktatást kínál.
Az iskolai képzés 6–7 éves korban kezdődik. A tanulók heti 6 nap járnak iskolába.afs: Oroszország
A felsőfokú képzésben államilag egy bizonyos számú hely ingyenesen biztosított, a többi tandíj-köteles.Tanulás Oroszországban
A CIA 2015. évi becslése szerint az oroszországi írástudás aránya 99,7%. Az OECD 2016. évi becslése szerint az oroszországi felnőttek (25–64 éves korosztály) 54% -a szerzett felsőfokú végzettséget, így Oroszország a második legmagasabb szintű felsőfokú végzettséggel rendelkezik a 35 OECD-tagállam között. 47,7% -uk rendelkezik középfokú végzettséggel (a teljes 11 éves tanfolyam); 26,5% -uk érettségizett, 8,1% -uk általános iskolai végzettséggel rendelkezik (legalább 4 év).
Más OECD-országokkal összehasonlítva Oroszország rendelkezik a legkisebb osztályméretekkelHow does class size vary around the world? és évi legrövidebb órákkal.Education at a Glance 2013
2014-ben a Pearson / Economist Intelligence Unit (EIU) Oroszország oktatását Európa 8. és a világ 13. legjobbjának értékelte,Top 20 Education Systems BBC. Source: Pearson/Economist Intelligence Unit. az ország lakóinak iskolai végzettségét a világon a 21. legmagasabbnak.Index - Which countries have the best schools? Source: Pearson thumb|Lomonoszov Egyetem Egyetemek Oroszország legrégebben alapított egyetemei:
M. V. Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (1755-ben alapították) Népek Barátsága Egyetem, Moszkva (1960) (1961–1992 között Patrice Lumumba Egyetem) Kazáni Állami Egyetem (1804) Rosztovi Állami Egyetem az I. világháború idején Rosztovba evakuált Varsói Egyetem (1816-ban alapították) Szentpétervári Állami Egyetem (1819) Tomszki Állami Egyetem (1878) Szibéria első egyeteme Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij Szaratovi Állami Egyetem (1909) Permi Állami Egyetem (1916)
További fontos egyetemek találhatók Nyizsnyij Novgorod, Novoszibirszk, Tomszk, Vlagyivosztok és Voronyezs városában.
Kulturális intézmények Oroszország legismertebb kulturális intézményei főleg Moszkvában és Szentpéterváron koncentrálódnak.
Könyvtárak Oroszország számtalan könyvtára közül különösen figyelmet érdemelnek:
az Oroszországi Állami Könyvtár (Moszkva): több mint 30 millió kötet, 250 nyelven áll az olvasók rendelkezésére. Egyike a világ leggazdagabb könyvtárainak; az Állami Szaltikov-Scsedrin Könyvtár (Szentpétervár): 28,5 millió kötettel rendelkezik; az Orosz Tudományos Akadémia Könyvtára (Moszkva): 12 milliós kötettára van; a Lomonoszov Egyetem Állami Könyvtára (Moszkva): 6,6 millió kötetet tartalmaz.
Múzeumok Leggazdagabb múzeumai:
Ermitázs (Szentpétervár): egyike a világ legnagyobb múzeumainak; Állami Tretyjakov Galéria (Moszkva): az orosz képzőművészet múzeuma; Puskin Múzeum: képzőművészeti és néprajzi múzeum; Moszkva és az északkeletre eső óorosz városok alkotta kulturális útvonal, az „Arany Gyűrű” .
Színházak Legismertebb színházai: a Moszkvai Nagyszínház, a Malij Színház (Moszkva), a Moszkvai Művészszínház. A Bolsoj Balett és az Operaház darabjait a Kremlben, a Kongresszusi Palotában is sokszor műsorra tűzik, mivel itt 6 ezer néző számára jut hely.
További neves színházak: Moszkva: Központi Moszkvai Gyermekszínház, Központi Moszkvai Állami Bábszínház, az Moszkvai Akadémiai Zenei Színház, az Operett Színház és a Színházművészeti Intézet. Szentpétervár: a Mariinszkij Balett (korábban: Kirov Akadémiai Opera- és Balettszínház vagy Kirov Balett), a Malij-Operaszínház és a Puskin Színház.
Kulturális világörökség
jobb|bélyegkép|220px|Szent Bazil-székesegyház és a Kreml Szpasszkaja-tornya, a Vörös téren, Moszkvában Szentpétervár történelmi központja és a kapcsolódó műemlékegyüttesek; Kizsi templomai; A Kreml és a Vörös tér Moszkvában; Novgorod és környékének történelmi műemlékei; A Szoloveckij-szigetek kulturális és történelmi műemlékegyüttese; Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei; A Szentháromság–Szergij-kolostor építészeti együttese Szergijev Poszadban; Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom; A Ferapontov-kolostor együttese; A Kazanyi Kreml történeti és építészeti együttese; Kur-földnyelv (Litvániával közös); Derbent - citadella, ókori város és erődítményrendszer; A Novogyevicsij-kolostor; Jaroszlavl történelmi városmagja; Struve földmérő vonal oroszországi emlékei Hoglandban.
Filozófia Néhány orosz író, például Tolsztoj és Dosztojevszkij filozófusként is ismert, míg sok más szerző elsősorban filozófiai munkáiról ismert. Az orosz filozófia a 19. század óta virágzott, amikor egyesek a nyugati politikai és gazdasági modell elfogadásának szükségességét hangoztatták, valamint a szlavofilok ellenállása határozta meg, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy Oroszországot egyedülálló civilizációként fejlesszék. Ez utóbbi csoportba tartozik Danyilevszkij és Konsztantyin Leontyjev, az eurázsianizmus előfutárai. Az orosz filozófia legjellemzőbb témája Oroszország helye a világban.
Bakunyin(1814–1876)Szamarin(1819–1876)Kropotkin(1842–1921)Szolovjov(1853–1900)Sesztov(1866–1938)Bergyajev(1874–1948)Roerich(1874–1947) 184x184px183x183px 182x182px 182x182px181x181px
Művészetek
Építészet
Az orosz építészet alapja a keleti szlávok népi építészete és a bizánci építészet, amely a különböző időszakokban számos nép és kultúra építészeti elemeivel gazdagodott, beleértve az iszlám és a buddhista építészetet is. Az oroszok mellett a külföldi építészek is jelentős szerepet játszottak az orosz művészetben, különösen a barokk és a klasszicizmus időszakában. Mindezek ellenére az orosz építészet számos eredeti irányt, stílust, formát és művészi újítást fejlesztett ki.
A barokk előtti orosz építészet Oroszország világszerte elismert szimbólumává vált. A 19. században a neoklasszikus, a neoorosz és a neobizánci stílusok az Orosz Birodalom hivatalos stílusainak rangjára emelkedtek. A 20. században Oroszországban megjelent konstruktivizmus forradalmasította világszerte az építészetet. Más irányzatok, mint például a szocialista realizmus, jelentős hatást gyakoroltak a kommunista országok művészetére.
Az orosz építészet más művészeti területekkel együtt Oroszországon kívül is jelentkezett, a világ jelentős részén, főként Kelet-Európában, a Közel-Keleten, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, a Távol-Keleten.
Képzőművészetek Festészet Az orosz ikonfestészet a bizánci mesterek hagyományait örökölte, de az országban saját stílus született. A legátfogóbb ikongyűjtemény a Tretyakov Galériában található.
Az olyan mesterek, mint Andrej Rubljov, új magasságokba emelték az ikonfestészet szintjét. bélyegkép|200x200px| V. M. Vasznyecov: "Vitézek" 1881-1898. A 18. század közepén - végén olyan jelentős festők jelentek meg Oroszországban, mint Levitszkij és Borovikovszkij
Az orosz festészet azóta követi a globális trendeket. A 19. század első felének kiemelkedő művészei: Kiprenszkij, Bryullov, Ivanov (" Krisztus megjelenése a népnek ").
A 19. század második felében felvirágzott a realista festészet. Kreatív művészcsoport, a "Vándorkiállítók Társasága" alakult, olyan nagy művészekkel, mint Vasznyecov, Kramszkoj, Siskin, Kuindzsi, Szurikov, Repin, Szavraszov.
A 19-20. század fordulóján a Művészet Világa egyesület működött. A mozgalomhoz közel álló művészek Mihail Alekszandrovics Vrubel, Kuzma Szergejevics Petrov-Vodkin, Nyikolaj Konsztantyinovics Rörich, Iszaak Iljics Levitan voltak. Brjullov(1799–1852)Ivanov(1806–1858)Siskin(1831–1898)Kramszkoj(1837–1887)Verescsagin(1842–1904)Repin(1844–1930)Vrubel(1856–1910) 175x175px 176x176px 174x174px 174x174px 173x173px 172x172px 172x172px
Irodalom
az orosz irodalom klasszikusai: Anna Andrejevna Ahmatova (1889–1966), Iszaak Emmanuilovics Babel (1894–1940), Alekszandr Alekszandrovics Blok (1880–1921), Mihail Afanaszjevics Bulgakov (1891–1940), Anton Pavlovics Csehov (1860–1904), Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821–1881), Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809–1852), Ivan Alekszandrovics Goncsarov (1812–1892), Makszim Gorkij (1868–1936), Mihail Jurjevics Lermontov (1814–1841), Borisz Leonyidovics Paszternak (1890–1960), Alekszandr Szergejevics Puskin (1799–1837), Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828–1910), Ivan Szergejevics Turgenyev (1818–1883)… lásd még: Orosz költők, írók listája Puskin(1799–1837)Lermontov(1814–1841)Turgenyev(1818–1883)Dosztojevszkij(1821–1881)Tolsztoj(1828–1910)Csehov(1860–1904)Bulgakov(1891–1940) 171x171px 171x171px 171x171px 173x173px 172x172px 172x172px 174x174px
Filmművészet híres orosz filmrendezők: Szergej Eisenstein, Nyikita Mihalkov, Andrej Tarkovszkij lásd még: :Kategória:Orosz filmrendezők thumb|155px|A balalajka népi hangszer Zene Népzene
Az oroszok nagy népzenei hagyományokkal rendelkeznek. Tipikus etnikai orosz hangszerek: a guszli, a balalajka, a zsaléjka, a bajan harmonika, az orosz gitár, a domra és a garmón. A népzene nagy hatással volt az orosz klasszikus zeneszerzőkre. Az orosz népdalok, valamint a szovjet korszak hazafias dalai a világhírű Alekszandrov-kórus és más népszerű orosz együttesek repertoárjának nagy részét alkotják.
Klasszikus zene a világ legismertebb orosz zeneszerzői: Mihail Ivanovics Glinka (1804–1857), Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881), Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844–1908), Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1823–1887), Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893), Igor Stravinsky (1882–1971), Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (1906–1975) Lásd még: :Kategória:Orosz zeneszerzők