Vitéz simontornyai Schamschula Rezső (Nagyatád, 1858. november 17. – Budapest, 1931. április 20.), gyalogsági tábornok,Napi Hírek, 1925. május/21925-05-16 a Lipót-rend lovagja, a Vaskorona rend lovagja, a veszprémi Vitézi Rend Szék kapitánya 1923. április 20. és 1926. december 28. között.
Élete Egy római katolikus polgári családban született. Apja Schamschula József, I. osztályú pénzügyőri biztos, a Koronás Arany Érdemkereszt tulajdonosa, anyja Adler Mária volt.Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944 - Ülés : 1882.04.28. (18. ülés) A morvaországi Mähren tartományából származó Schamschula család az 1848-49-es szabadságharc után telepedett le Magyarországon, ahol Rezső apja császári szolgálatba állt.
A pápai református teológiai akadémiára járt.Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1873 Alaptanulmányai befejezése után katonai pályára lépett. 1897 decemberében Schamschula Rezső százados után a kolozsvári 21 honvéd gyalog ezredhez osztották be.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1897 (24. évfolyam, 1-60. szám). 3. 1897-12-01 / 54. szám 1902 és 1910 között Zilah város őrnagy zászlóaljparancsnoka volt.Református Wesselényi-kollégium, Zilah, 1902 A király 1910 novemberében kinevezte Schamschula Rezső debreceni 3. honvédgyalogezredbeli ezredest a szatmári 12. honvédgyalogezred parancsnokává.Szatmár és Vidéke, 1910 (27. évfolyam, 1-52. szám)1910-11-01 / 44. szám
1914 áprilisában I. Ferenc József magyar király az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálata elismeréséül Schamschula Rezső vezérőrnagynak a Vaskorona rend 2. osztályát adományozta a hadiékitménnyel.Szamos, 1916. április (48. évfolyam, 92-120. szám)1916-04-12 / 103. szám 1914 májusában Schamschula Rezső ezredes vezérőrnaggyá léptették elő.Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)1914-05-03 / 18. szám 1914 novemberében az uralkodó Schamschula Rezső vezérőrnagynak a Lipót-rend hadidiszitményes lovagkeresztjét adományozta.Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)1914-11-08 / 45. szám 1915 decemberében a magyar király megengedte, hogy Schamschula Rezső vezérőrnagy, honvéd gyaloghadosztály parancsnoka a német császár által neki ajándékozott I. és II. osztályú vaskeresztet elfogadhassa és viselhesse.Szamos, 1915. december (47. évfolyam, 329-358. szám)1915-12-13 / 341. szám
1917 májusában a király Schamschula Rezső vezérőrnagyot, aki mint ezredes, hosszas időn át állomásozott Szatmáron, altábornaggyá nevezte ki.Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)1917-05-19 / 118. szám 1918. január 9.-én IV. Károly magyar király nemességet, a "simontornyai" nemesi előnevet adományozta Schamschula Rezsőnek.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 377. oldal A háború után nyugállományba vonult. A veszprémi Vitézi Rend Szék kapitányaként tevékenykedett több évig.
1931. április 20.-án hunyt el Budapesten. Házasságai és gyermekei 1884. március 29.-én Miskolcon feleségül vette a református vallású nemesi származású csáthi Szabó Malvin Mária (Miskolc, 1866. július 16. – Miskolc, 1899. június 6.) kisasszonyt, akinek a szülei csáthi Szabó Miksa (1838–1871), okleveles mérnök, és Szép Mária asszony voltak. A menyasszony apai nagyszülei csáthi Szabó István és Csurgai zsuzsanna voltak. Schamschula Rezső és csáthi Szabó Malvin házasságából született egyetlenegy leány: Schamschula Malvin Izabella (Szolnok, 1885. január 21. – Budapest, 1926. július 14.). Férje: sajó-kazai Volant András (Nagykálló. 1874. március 21. – Budapest, 1939. július 17.), ezredes, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja. Első neje korai halála után 1900-ban Krasznán feleségül vette a római katolikus Szilágy vármegyei nemesi származású erzsébetvárosi Lázár Ilona (Kraszna, 1883. január 17. – Budapest, 1960. február 2.) kisasszonyt, akinek a szülei erzsébetvárosi Lázár Géza (1842–1918), földbirtokos, okleveles gazdász, tartalékos honvédhuszár hadnagy, és Beteg Ida (1853–1913) voltak. A menyasszony anyai nagyszülei Beteg Márton (1824–1887), kereskedő, a krasznai római katolikus egyház főgondnoka, törvényhatósági bizottsági tag és Roska Anna (1829–1889) voltak. Schamschula Rezső és Lázár Ilona frigyéből született: Schamschula Margit Mária Ella (Korondfürdő, 1901. július 29. – Caracas, Venezuela, 2004.) Első férje: Kovács Gyula (Kónyi, Tolna vármegye, 1896. június 9. – ?), ugodi gyógyszerész. Második férje: dr. Ireghy Antal, táblai tanácselnök. vitéz Schamschula Artúr (Zilah, 1902. szeptember 22.– Budapest, 1981. január 20.), tüzér alezredes. Első neje: Nelky Zayda Paula Sarolta (Győr, 1911. augusztus 24.–). Második felesége: Bathó Mária. Schamschula György Gergely (Zilah, 1903. december 17. – Budapest, 1973. július 6.), mezőgazdasági mérnök, főmérnök. Felesége: tótváradjai Kornis Lívia (Békéscsaba, 1914. szeptember 22. – Budapest, 1948. május 4.). Gyermekük: Schamschula György országgyűlési képviselő, miniszter. Schamschula Ida (Zilah, 1905. szeptember 5. – ?). Férje: dr. Lengyel-Rheinfuss Viktor (1900. – Budapest, 1992. március 1.), a Magyar Nemzeti Bank főellenőre,. Schamschula Helén Mária (Zilah, 1909. – Budapest, 1992. május 29.). Férje: dr. nemes Deseő László (Sárospatak, 1893. június 26. – Krasznogorszk, 1948. június 25.), vezérőrnagy. Schamschula Rezső Gyula (Budapest, 1926. október 16. – Kallaroo, Ausztrália, 1999. június 28.), 5. újonckiképző huszárszázad szakaszparancsnoka, majd Ausztraliában fogorvos.
Jegyzetek Kajon Árpád – Suslik Ádám 2019: A Monarchia katonája – Schamschula Rezső tábornok élete.
előző veszprémi főkapitányVeszprém vármegye Vitézi Rend székkapitánya 1923.–1926.következő vesprémi főkapitány
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:A vitézi rend tagjai