Pozsonyi Szent Márton prépostság egykori társaskáptalan az esztergomi főegyházmegyében.
Első okmánybeli nyomát Kálmán magyar király 1100-iki dekretumában találjuk, ahol nagyobb prépostságként említik, melynek a vas és víz által való itélethozás gyakorlata megengedett.Judicium ferri et aque, in aliqua Ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede Episcopi et majoribus, ut Posonii et Nitriae.
1204-ben már létezett a káptalan a várban. Kerek-templomát a Szentséges Üdvözítő (S. Salvator) tiszteletére szentelték. A Képes krónikában látható. Legalább a 13. századtól kezdve adott ki hiteles érvényü okleveleket s prépostja püspöki törvényhatósággal bírt, mígnem III. Honoriusz pápa (1216-1227) 1221-ben engedélyezte, hogy a káptalan a váraljába települjön át, ekkor került az esztergomi érsek fennhatósága alá, és új templomot kezdtek építeni. 1271-ben II. Ottokár cseh király a templomot is feldúlta. 1277-ben hiteleshely, neve: Szentséges Üdvözítőről és Szent Mártonról nevezett prépostság. A pozsonyi prépost többi jogai közé hajdan az is tartozott, hogy az esztergomi érsek helyettese volt, Pozsony városának választott plébánosát megerősíthette, s a megürült pozsonyi kanonoki állásokat betöltethette. A prépost a pozsonyi kerület főesperese volt, akihez a pozsony városi, nagyszombat városi, bazini, somorjai, dunaszerdahelyi, malackai, stomfai, szepci, szeredi, szomolányi és nagyszombati alesperesi kerületek tartoznak. A pozsonyi társaskáptalan a préposttal együtt 13 tagból állt.
Könyvtára a Szent Márton-templom tornyában lehetett, ahol a 15. századi könyvtárnak és a későbbi gyarapodásnak 2000-ben is őrizték jelentős maradványait. Ez az egyetlen a középkori Magyarország káptalani könyvtárai közül, amelynek állományából jelentékeny rész maradt fenn eredeti helyén. Az 1425-ös vagyonleltár könyv-jegyzéke jórészt a káptalan 14. századi szerzeményeit tartalmazza. Az 1435-ös vagyonleltár 171 kötetet ír le. A kódexek majdnem fele liturgikus könyv, de jelentős a kánonjogi könyvek száma is, amit nemcsak a káptalani tagok jogi teendői indokoltak, hanem az is, hogy Veszprémben (?) komoly jogi oktatás is folyt. Egy 1472-es leltár töredékein a kanonokok könyv-kölcsönzéseit igazoló feljegyzések olvashatók, ezek a középkori könyv-használat fontos dokumentumai.
Kör alakú (34 mm) pecsétjén (valószínűleg 12. század) kéttornyos templom-épület fölött Krisztus félalakja, jobbját áldásra emeli, bal kezében könyv. Körirata pálcák között: SIGILLVM • ECCLESIE • SALVATORIS • POSONIENSIS.
A pozsonyi Emericanum gondozója volt.
Prépostjai 1302-1309 Seraphinus 1311 Philippus 1317-1320 Albertus 1323-1328 Dörögdi Miklós 1331-1332 Piacenzai Jakab 1333 Széchényi Mihály 1342 Humbertus 1343 Pusterlai Vilmos 1352 Balázs 1358 Márton 1372 Elderbachi Purckhard 1374 Péter 1381 Zámbó Lőrinc 1402 Uski János 1404 Sennberg János 1408 Juvar János 1422 Sóvári Soós László 1429 Seiffriedus 1432 Hamelburgi János 1445 Privigyei Mihály 1455-1484 Schomberg György 1486-1495 Sánkfalvai Antal 1502-1513 Sánkfalvi Zele Miklós 1514 Zaremleny Ferenc 1515-1521 Balbi Jeromos 1522 Aczél Ferenc 1526 Újlaki Ferenc 1555 Draskovits György 1563 gróf Forgách Ferenc 1575 Radéczy István 1585 hetesi Pethe Márton 1586 Monoszlay András 1602 Náprági Demeter 1609-1616 gróf Pálffy István lemondott 1618-1625 Balássfy Tamás 1625-1636 filistáli Dávid Pál 1630 trakostyáni Draskovics György 1635 orbovai Jakusits György 1637 Kopcsányi Mihály 1646 Kisdy Benedek 1648 Püsky János 1651 Rohonczy István 1653 Lamody Mihály 1654 Tarnóczy Mátyás 1655 Zongor Zsigmond 1658 gróf Pálffy Tamás 1660 Szentgyörgyi Ferenc 1663 Szegedy Lénárt 1669 gróf Pálffy Tamás (másodszor) 1679 Kálmánczai János 1685 Szenczy István 1697 Nádasdy Miklós 1698 gróf Volkra Ottó János 1712 gróf Csáky Imre 1733 gróf Forgách István Pál 1747 kolai Zbiskó Károly 1755 Batthyány József 1760 báró Bajtay Antal 1773-1776 gróf Berchtold Ferenc 1778 Felbiger János 1788-1790 üres 1790 báró Dujardin Károly 1794 Sóder János 1809 Zimányi Ignác 1823 Straiter József 1827 gojzesti Madarassy Ferenc 1839 Adamkovits Mihály 1846 csebi Pogány Béla 1858 Viber József 1866 Jekelfalussy Vince 1867 kisfaludi Lipthay András 1872 Rónay Jácint 1890 Dankó József 1895 Knauz Nándor 1898 báró Horeczky Ferenc 1905 Komlóssy Ferenc 1915 Koperniczky Ferenc
Irodalom Dujardin Károly megírta három kötetben a pozsonyi káptalan történetét, mely azonban kéziratban maradt Új Magyar Múseum 1856, 161. Ipolyi Arnold: A pozsonyi káptalan XIV. század-beli könyvtára Knauz Nándor 1870: A pozsonyi káptalannak kéziratai. Strigonii Ortvay Tivadar 1892-1912: Pozsony város története. Pozsony. (kanonok-névsor 1300-1527; káptalani kiadványok 1300-1525) Pallas Nagylexikon 1904 Pozsony vármegye C. Tóth Norbert – Lakatos Bálint – Mikó Gábor 2014: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). Rastislav Luz 2018: Účtovné registre Bratislavskej kapituly 1417-1529. Bratislava
Jegyzetek
Források Magyar Katolikus Lexikon C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája, 1204–1462; ford. Csiba Balázs;Kódex Könyvgyártó Kft., Bp., 2020 (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam)
Kategória:Pozsony Kategória:Magyarországi káptalanok