jobbra|300x300pxMagyarországon évről évre nemes versengések során választják meg az év élőlényeit és természeti képződményeit, melyek arra hivatottak, hogy minél inkább felhívják a figyelmet minden évben és minden nap a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, ezek megőrzésére és folyamatos védelmére.
A biodiverzitás világszerte visszaszorulóban van, azonban aktív védelméért bárki tehet nap mint nap. "Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető." - (Indián mondás)300x300px|A megosztott Föld...|alt=|jobbra Az év élőlényei
Az év madara Magyarországon
(2010-től)
jobbra|205x205px A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz. 2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg, hogy a három ajánlott faj közül melyik legyen 2012-ben az év madara. Az akciót sikeresnek ítélték, ezért a következő években is így választanak.
2010-ben: Fecskék 2011-ben: Széncinege (Parus major) 2012-ben: Egerészölyv (Buteo buteo) 2013-ban: Gyurgyalag (Merops apiaster) 2014-ben: Túzok (Otis tarda) (Az MME megalakulásának 40. évfordulója alkalmából, nem közönség szavazással) 2015-ben: Búbos banka (Upupa epops) 2016-ban: Haris (Crex crex) 2017-ben: Tengelic (Carduelis carduelis) 2018-ban: Vándorsólyom (Falco peregrinus) (20 éves visszatérésének évfordulója alkalmából, nem közönség szavazással) 2019-ben: Gólyatöcs (Himantopus himantopus) 2020-ban: Erdei fülesbagoly (Asio otus) 2021-ben: Cigánycsuk (Saxicola rubicola) 2022-ben: Zöld küllő (Picus viridis) 2023-ban: Barkóscinege (Panurus biarmicus) 2024-ben: Kerecsensólyom (Falco cherrug) 2025-ben: Böjti réce (Anas querquedula) 2026-ban: Énekes rigó (Turdus philomelos)
Az év emlőse Magyarországon
A Vadonleső Program (Agrárminisztérium, Természetmegőrzési Főosztály), a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve, 2014-ben első ízben hirdette meg az Év emlőse rendezvénysorozatot, mely minden évben más és más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, elősegítve azok megismerését és hatékonyabb védelmét.
2014-ben: Sün (Erinaceus roumanicus) 2015-ben: Ürge (Spermophilus citellus) 2016-ban: Denevér (Chiroptera) 2017-ben: Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) 2018-ban: Földikutya (Nannospalax) 2019-ben: Hiúz (Lynx lynx) 2020-ben: Vidra (Lutra lutra) 2021-ben: Hermelin (Mustela) 2022-ben: Törpeegér (Micromys minutus) 2023-ban: Közönséges vakond (Talpa europaea) 2024-ben: Vadmacska (Felis silvestris) 2025-ben: Magyar szöcskeegér (Sicista trizona)
Az év hüllője, kétéltűje Magyarországon
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2012-ben indította el a hazai herpetofauna (hüllők és kétéltűek csoportja egy adott régióban vagy időszakban) megismertetését célzó az Év kétéltűje, az Év hüllője programot. Azóta évente váltakozva egy-egy hüllő- vagy kétéltűfajunkra irányítják a figyelmet azzal, hogy Év fajaként nevezik meg.
Ez a program is egyfajta küldetés, amely természeti környezetünk megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet, a benne élő hüllők és kétéltűek bemutatásán keresztül.
2012-ben: Lábatlan gyík (Anguis fragilis) 2013-ban: Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) 2014-ben: Mocsári teknős (Emys orbicularis) 2015-ben: Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 2016-ban: Kockás sikló (Natrix tessellata) 2017-ben: Mocsári béka (Rana arvalis) 2018-ban: Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) 2019-ben: Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) 2020-ban: Keresztes vipera (Vipera berus) 2021-ben: Zöld varangy (Bufotes viridis) 2022-ben: Homoki gyík (Podarcis tauricus) 2023-ban: Alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) 2024-ben: Kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) 2025-ben: Sárgahasú unka (Bombina variegata) 2026-ban: Fürge gyík (Lacerta agilis)
Az év hala Magyarországon Az év hala programját a Magyar Haltani Társaság kezdeményezi 2010 óta, hogy így is felhívja a figyelmet egyes halfajok jelentőségére, vagy esetleges veszélyeztetett mivoltára.
2010-ben: Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) 2011-ben: Kősüllő (Sander volgensis) 2012-ben: Széles kárász (Carassius carassius) 2013-ban: Menyhal (Lota lota) 2014-ben: Magyar bucó (Zingel zingel) 2015-ben: Kecsege (Acipenser ruthenus) 2016-ban: Compó (Tinca tinca) 2017-ben: Európai harcsa (Silurus glanis) 2018-ban: Balin (Aspius aspius) 2019-ben: Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) 2020-ban: Süllő (Sander lucioperca) 2021-ben: Jászkeszeg (Leuciscus idus) 2022-ben: Bodorka (Rutilus rutilus) 2023-ban: Lápi póc (Umbra krameri) 2024-ben: Réticsík (Misgurnus fossilis) 2025-ben: Kurta baing (Leucaspius delineatus) 2026-ban: Vágótok (Acipenser gueldenstaedtii)
Az év rovara Magyarországon
A Magyar Rovartani Társaság, működésének 101. évében (alapítás: 1910-ben) első ízben, de a hagyományteremtés szándékával, kijelöli az év rovarát. A kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra hívja fel. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti.
Első ízben 2011 május 3. péntekjén, majd a későbbiekben a megelőző év utolsó ülésén (december 3. péntekjén) jelentik be és mutatják be a kiválasztott fajt. 2015 óta minden ősszel három fajt jelöl ki a Magyar Rovartani Társaság vezetősége, amelyek közül internetes szavazás választja ki a következő év rovarát.
2011-ben: Hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) 2012-ben: Imádkozósáska (Mantis religiosa) 2013-ban: Citromlepke (Gonepteryx rhamni) 2014-ben: Földi poszméh (Bombus terrestris) 2015-ben: Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) 2016-ban: Mezei tücsök (Gryllus campestris) 2017-ben: Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 2018-ban: Óriás-szitakötő (Anax imperator) 2019-ben: Havasi cincér (Rosalia alpina) 2020-ban: Tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis) 2021-ben: Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) 2022-ben: Óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) 2023-ban: Közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo) 2024-ben: Sisakos sáska (Acrida ungarica) 2025-ben: Sávos szitakötő (Calopteryx splendens) 2026-ban: Párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus)
Az év fája Magyarországon (2010-től)
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. 1996-2013 között az Év fája kuratóriuma döntött az év fafajáról, 2013 óta az Év fája honlapon keresztül zajló nyílt on-line szavazáson dől el a következő év fafaja.
2010-ben: Ezüst hárs (Tilia tomentosa) 2011-ben: Tiszafa (Taxus baccata) 2012-ben: Zselnicemeggy (Padus avium) 2013-ban: Házi berkenye vagy Kerti berkenye (Sorbus domestica) 2014-ben: Mezei juhar (Acer campestre) 2015-ben: Kocsányos tölgy (Quercus robur) 2016-ban: Mezei szil (Ulmus minor) 2017-ben: Vadalma (Malus sylvestris) 2018-ban: Virágos kőris (Fraxinus ornus) 2019-ben: Sajmeggy (Prunus mahaleb) 2020-ban: Tatár juhar (Acer tataricum) 2021-ben: Lisztes berkenye (Sorbus aria) 2022-ben: Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) 2023-ban: Vénic-szil (Ulmus laevis) 2024-ben: Közönséges bükk vagy európai bükk (Fagus sylvatica) 2025-ben: Korai juhar (Acer platanoides) 2026-ban: Kecskefűz (Salix caprea)
Az év egyedi fája Magyarországon
Az Év Fája egyedi fája verseny 2002-ben Csehországból indult, az Ökotárs testvérszervezete, a Nadace Partnerství kezdeményezésére, Magyarországon 2010-ben rendezték meg először. Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. A versenybe nevezett fák közül az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije minden évben 12-15 döntőst választ. Közönségszavazáson dől el, hogy közülük melyik kapja az Év Fája elismerést.
2010-ben: a letenyei platán. 2011-ben: a felsőmocsoládi öreg hárs. 2012-ben: az egri termálfürdő területén élő keleti platánfa. 2013-ban: a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) botanikus kertjében álló vadkörtefa. 2014-ben: a tatai Öreg-tó partján álló platánfa, a vár délnyugati kapujának közelében. 2015-ben: a bátaszéki molyhos tölgy; Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége a Szent Orbán-kápolna melletti molyhos tölgy. 2016-ban: a Jászai Mari tér legszebb platánja 2017-ben: Zengővárkony hős szelídgesztenyéje 2018-ban: a pécsi havi-hegyi mandulafa 2019-ben: a kaposvári Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló kocsányos tölgy, amelyet a helyiek Szabadságfa néven ismernek. 2020-ban: a mélykúti templomdombon álló júdásfa 2021-ben: a debreceni Csokonai Színház csüngő japánakácai 2022-ben: a platán "híd" a tatai Angolkertben a Cseke-tó felett 2023-ban: berkenye a szekszárdi Remete-kápolna mellett 2024-ben: platánfa az egri Szmrecsányi Lajos Érsekkertben 2025-ben: az emlékek fája, platán, Békéscsaba, Gerla
Az év vadvirága Magyarországon
Az év vadvirága kezdeményezés megszületése után hamar elérte célját: országos mozgalommá vált, útra indítása óta tucatnyi hazai védett vagy védendő növényfaj került a látókörébe és a természet védelme és a vadon élő növények iránt elkötelezett emberek sokasága érezte magáénak és vett részt az adott év vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
A 2010 végén magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt saját keretein, lehetőségein és egyre inkább nyilvánvalóvá vált az intézményi háttér hiánya. Ennek érdekében a mozgalom elindítói és kuratóriuma jelentkezőt kerestek, aki az Év vadvirága mozgalmat tovább vinné. A felhívásra jelentkező Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) elnyerte a mozgalom kuratóriumának támogatását, így 2015 során fokozatosan az MTM vette át az Év vadvirága mozgalommal kapcsolatos teendőket.
2011-ben: Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) 2012-ben: Tavaszi hérics (Adonis vernalis) 2013-ban: Nyári tőzike (Leucojum aestivum) 2014-ben: Szibériai nőszirom (Iris sibirica) 2015-ben: Tollas szegfüvek (Dianthus Sect. Plumaria) 2016-ban: Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) 2017-ben: Hóvirág (Galanthus nivalis) 2018-ban: Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) 2019-ben: Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) 2020-ban: Nemes májvirág (Hepatica nobilis) 2021-ben: Vetési konkoly (Agrostemma githago) 2022-ben: Agárkosbor (Anacamptis morio) 2023-ban: Borzas len (Linum hirsutum) 2024-ben: Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) 2025-ben: Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) 2026-ban: Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) Az év gyógynövénye Magyarországon
A gyógyszerészet és a gyógynövények története évszázadok óta szorosan összefonódik. Bár a modern gyógyászatban a növényi kivonatok alkalmazása kisebb jelentőségű, mint korábban. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság a hazai gyógyszerészet tudományos szervezete, amelyen belül a Gyógynövény Szakosztály fogja össze a gyógynövény szakterület művelőit. A Szakosztály célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez.