Borojevci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 54, közúton 71 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 24, közúton 30 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Borojevčic és Pačic-patakok mentén, a Pozsegát Diakovárral összekötő úttól délre fekszik.
Története A település már a középkorban is létezett. 1428-ban „Boryewcz”, 1474-ben „Boryewcz, Kysboryewcz” alakban említik.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Neve a szláv Borimir személynév Boroje változatából származik. Névna várának tartozéka volt. 1536-ban szállta meg a török, melynek uralma idején Boszniából pravoszláv vlachok települtek ide.
Az első katonai felmérés térképén „Borevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Boroevcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...70. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Boroevcze” néven 23 házzal, 51 katolikus és 76 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
A településnek 1857-ben 74, 1910-ben 103 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a horvát, 38%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1981-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 74 83 81 103 95 103 97 126 92 112 81 18 0 0 0 0
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Az elemi iskola honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései