A kazak szavak átírása a 2018. február 19-én kiadott № 637 elnöki rendelettel előírt átírás szerint történt.
A dombra vagy dombıra (nogaj: домбра, dombra, kazakul: домбыра) számos közép-ázsiai országban, a türk népek által széles körben használt, a nyeles lantok családjába tartozó, hosszú nyakú, körte alakú, két- vagy többhúros pengetős hangszer. A dombrát a kazakok, a nogajok és a kalmükök népi hangszerüknek tartják, a kazak nép egyik legkorábbi, legnépszerűbb hangszere. Ez a hangszer saját zenei karakterrel bír, amely fontos szerepet játszik a kazakok életében. A korai epikus hagyomány részeként a dombra férfiak előadta hősénekek (jyr/жырҚазақ әдебиеті. Энциклопедиялық анықтамалық. — Алматы: «Аруна Ltd.» ЖШС, 2010 жыл. [zsör]), tanító-nevelő jellegű elmélkedések (tolǵaý/толғауТолгау // Музыкальная энциклопедия [tolhrau]), recitativ dallamok kísérője, ami a küj (kúı/күйҚазақ мәдениеті. Энциклопедиялық анықтамалық. Алматы: “Аруна Ltd.”ЖШС, 2005 ), mint önálló hangszeres zenei műfaj kialakulásához vezetett.
Története balra|bélyegkép|233x233px|1986-ban talált, táncosokat és dombrát ábrázoló kb. 6000 éves sziklarajz – Kazahsztán, Almati régió, Maıtóbe nyári szállás 1986-ban Kazahsztánban, az Almati régióban, magasan a hegyekben, a Maıtóbe jaılıaý nyári szálláson (жайляу Майтөбе), Sábetqazy Aqataev (Сəбетқазы Ақатаев) professzor, Jaǵda Babalyquly (Жағда Бабалықұлы) néprajzkutató segítségével felfedeztek egy sziklarajzot, amely egy hangszert és négy táncoló embert ábrázol különböző pózokban.Қазақтың қара домбырасы Еуропаның ешбір классикалық аспаптарынан кем емес A híres régész, Kemel Aqyshev (Кемел Ақышев) kutatása szerint ez az ábra a neolitikumból (Kr.e. 4000 körülről) származik. Az ezt a rajzot ábrázoló szikladarab jelenleg az Yqylas Dúkenuly (Ықылас Дүкенұлы) nevét viselő Kazak Népi Hangszerek Múzeumában (Қазақтың Халық Музыка Аспаптары Мұражайы есімі Ықылас Дүкенұлы) található, Kazahsztán Almati városában. A képen a valamikori művész által a sziklán ábrázolt hangszer láthatóan nagyon hasonlít a dombra alakjához. Mindezek alapján elmondható, hogy a jelenlegi dombra prototípusa kb. 6000 évvel ezelőtti,Тарихи тас қайта табылды és az egyik első pengetős hangszer – az ilyen mai hangszerek előfutára.
A régészeti tanulmányok kimutatták, hogy a szaka nomád törzsek több mint 2 ezer évvel ezelőtt Музыкальное наследие kéthúros hangszereket használtak, amelyek hasonlóak a kazak dombrához és prototípusaik lehetnek.
Ugyanakkor az ősi Hvárezm ásatásainál ugyanebből az időből pengetős hangszereken játszó zenész terrakotta figurákat találtak. A tudósok megjegyzik, hogy a hvárezmi kéthúros hangszer, amely legalább 2000 évvel ezelőtt létezett, tipológiai hasonlóságokat mutat a kazak dombrával, és egyike volt a mai Kazahsztán területén élt korai nomádok leggyakoribb hangszereinek.
Az eurázsiai kontinens írásbeli emlékei alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a dombra, valamint a szárazföldön élő más népeknél a dombra és a hozzá hasonló hangszerek az ősi idők óta ismertek. Az eurázsiai térség különböző időszakaiból található emlékekben föllelhetjük ennek a pengetős hangszernek a jelenlétét, különös tekintettel a hun, szaka eredetű emlékekre. Ez a hangszer megtalálható a kunoknál (kumánoknál) is. A kunok – a kipcsakok európai neve.
A török népek (hunok, avarok, bolgárok, kazárok, polovcok, hordai népek) hosszú befolyása alatt a keleti szlávok is befogadták a dombra nevű hangszert.
A dombra első írásbeli említéseivel a középkorban találkozunk. Abu Naszr al-Fárábi műveiben olvashatunk egy, a dombrához hasonló tamburaszerű hangszerről. Az üzbég kettős húros duettot, amely nagyon hasonlít a dombrára, először al-Hussein „Zenei kánon” című feljegyzésében említi. A kazak népi hangszer, a dombra említésével a XIV. században találkozunk. Fő formája és felépítése nem kapcsolódik a kazak dombrához, de az ilyen hangszernevek hasonlósága úgy tűnik arra utal, hogy közös eredetük van.
Marco Polo írásaiban megjegyezte, hogy ez a hangszer jelen volt a nomád törökök harcosai körében, akiket abban az időben a ruszok tatároknak hívtak. A harc előtt énekeltek és játszottak, hogy megfelelő hangulatba kerüljenek.
2012-ben kifejlesztették az elektromos dombrát.Дух Великой Степи — Электродомбра помогла казахстанской группе достичь вершин рок-чарта в США
A dombra eredetéről szóló legendák A dombrával és kialakulásával kapcsolatban számos legenda született.
Dombra – a kúı hangszere A kazakok számára a kúı több, mint egy alkotás; népük történelmének, szokásainak és kultúrájának hangzó oldala. Ezért a kazakok igen nagyra értékelték a kúı-előadókat, a kúıshikat (күйші [küjsi]), akik között a dombrások képviselték a túlnyomó többséget. A kúıshi dombra-, qobyz- (қобыз) vagy sybyzǵy- (cыбызғы – 60–80 cm hosszú furulya) zenész. A kazak emberek azt mondják: „Нағыз қазақ — қазақ емес, нағыз қазақ — домбыра!”, ami azt jelenti, hogy „az igazi kazak — nem kazak, az igazi kazak — dombra!” Ez kifejezi a dombra játék fontosságát minden kazak számára, egyúttal a kazakoknak ehhez a hangszerhez fűződő különleges szeretetét.
Dombra a kazak kultúrában bélyegkép|Kazak dombra balra|bélyegkép|196x196px|Dombra Kazahsztán postai bélyegén A dombra () a legnépszerűbb, kéthúros pengetős népi hangszer. Teste körte alakú, nyaka hosszú, érintőkkel. A húrokat általában kvart vagy kvint hangolással hangolják.
Kíséretként, szóló és zenekariQurmanǵazy: Adai – a Qurmanǵazy zenekar előadásában hangszerként, a kazak népzene fő hangszereként használják. A modern előadók is használják. Olyannyira, hogy még rapErbolat Qudaıbergen - «Bizdiń jigitter» kíséretére is.
1934-ben, a Kazak Nemzeti Népi Hangszerek Zenekarának megalapításával megszülettek a dombra típusai, például prima, alt, tenor, basszus, kontrabass.
Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán nyugati régióiban egyedülálló hagyománya van a dombra játékának.Dombrajáték passzióból Aktöbében
Az egyik legnagyobb dombrajátékos a kazak népzenész és zeneszerző Qurmanǵazy Saǵyrbaıuly (Құрманғазы Сағырбайұлы), aki nagy befolyással volt a kazak zenei kultúra fejlődésére, ideértve a dombrazenét is: „Adai”Qurmanǵazy: Adai – 100 dombrás előadásában zenei kompozíciója népszerű Kazahsztánban és külföldön egyaránt.
Abaı Qunanbaıuly (Абай Құнанбайұлы) kazak költőt gyakran ábrázolják úgy, hogy nyugalomban tartja a dombrát, és ezt a Független Államok Közösségének posztszovjet nemzeteiben sokan nagy tisztelettel a nemzetiség szimbólumának tartják.
A dombra fontosságát jelzi a kazak kultúrában, hogy július első vasárnapját a nemzeti hangszer, a dombra napjának nyilvánították.Вечная спутница казаха: удивительные факты о домбре Először 2018. július 1-jén ünnepelték.
2022. május 24-én a nur-szultáni, fizikára és matematikára szakosodott Nazarabjev elitiskolában Giunness-rekordot állítottak föl azzal, hogy a tanévet 1001 fő részvételével a legnépesebb dombra órát tartották.Nur-Sultan Students Attempt to Set a Guinness World Record (videóval)
Felépítése A dombra hossza 80–130 cm. Az érintők lehetnek rögzítettek, bevágottak, vagy mint az üzbég dombráknál, teljesen hiányoznak.
Hangolása húr hangjegy oktáv 1 g (szó) kis 2 d (re) A dombra üres húrjainak hangjai tiszta kvart hangközt alkotnak. Ez lehet tiszta kvint is.Музыкальный словарь
Számos népi és regionális hangolás létezett. Itt a kazak standard koncert prima dombra leginkább elfogadott akadémiai hangolása látható. középre|bélyegkép|865x865px
Fajtái alt=A legnagyobb dombra Ömirbek Qanaj gyűjteményében|bélyegkép|A legnagyobb dombra Ómirbek Qanaı gyűjteményében alt=A legnagyobb dombra Ömirbek Qanaj gyűjteményében|balra|bélyegkép|A legkisebb dombra Ómirbek Qanaı gyűjteményében Nem csak a kazakok rendelkeznek olyan hangszerrel, mint a dombra, ennek a hangszernek sok országban van analógiája. Hasonló hangszer más kultúrákban: az oroszban – domra, a tadzsikban – dumrak, az üzbégben – dumbyra, dumbrak. Hasonló alakú a türkmén – dutár, a baskír – dumbyra, az azovi nogaj – dombyra, az azerbajdzsáni és a török – saz, a jakut – Taҥsyr. Ezek a hangszerek néha különböznek a húrok számában (legfeljebb 3 húr), valamint a húrok anyagában (nylon, fém).
Jegyzetek
Kategória:Lantok