Cserháti Jenő (születési neve: Hechtl Jenő; 1882-ig) (Győr, 1855. március 5.Győri ev. egyházközség keresztelési anyakönyve, 24/1855. folyószám Familysearch.org – Budapest, 1910. november 17.Gyászjelentése) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke. Cserháti Sándor (1852–1909) növénynemesítő öccse.
Életpályája Szülei: Hechtl Ferenc és Kolnhoffer Anna voltak.Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2302/1910. folyószám alatt. Győrben és Pozsonyban tanult. Műszaki tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte el 1872–1876 között. 1876-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1877-ben a budapesti József Nádor Műegyetemen honosította oklevelét. 1877-ben Bécsben katonai szolgálatot teljesített. 1877-től az Osztrák Államvasúti társaságnál dolgozott mérnökként. 1890-től Budapesten vasút és hajózási mérnök volt. 1893-ban a Fegyver- és Gépgyár Rt. igazgatója lett. 1895–1904 között a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. villamos gyárának cégvezetője, majd igazgatója volt. 1905–1910 között a Műegyetemen a gépszerkezettan tanára volt. A gépelemek című tárgyat tanította Schimanek Emil után és Herrmann Miksa előtt.
Támogatta Kandó Kálmán vasútvillamosítási kísérleteit és részt vett a Valtellina-vasút villamosításának munkálataiban. Az elért eredményekről több cikkben számolt be – részben Kandó Kálmánnal együtt – a hazai és külföldi szaksajtóban. Emlékére a mérnökegylet 1911-ben Cserháti-plakettet alapított, mellyel az év legjelentősebb gépészmérnöki és elektrotechnikai tanulmányát jutalmazza.
Temetésére a Farkasréti temetőben került sor.
Művei A kulisszás kormányművek egy sajátsága (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1889) Vonat-sebességmérők (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1892) Az elektromos és gőzvontatás összehasonlítása (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900) Villamos automobil felső vezetékekkel (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900) Vasutak elektromos vontatása (Kandó Kálmánnal, Budapest, 1901) Nagyfeszültségű forgó árammal hajtott elektromos vasutak (Budapest, 1903) Közgazdasági helyzetünk és megjavításának módja. I-II. (Magyar Pénzügy, 1905) A pozsony-bécsi vasút (Pozsony, 1906) A műszaki foglalkozás és társadalmunk (MMÉE Heti Értesítője, 1908) Gépelemek. Cserháti Jenő előadásai alapján összeállította Vidor J. Rezső. A magyar mérnök helyzete a közigazgatásban, gyárainkban és a társadalomban (Budapest, 1910)
Díjai Hollán-díj (1890)
Jegyzetek
Források
Tudósnaptár https://dokutar.omikk.bme.hu/collections/mee/fajlok/1911-635-639.pdf https://dokutar.omikk.bme.hu/collections/mee/fajlok/1911-650-651.pdf http://www.mee.hu/files/ET/1910/ET_1910_23t.pdf 316. oldal
További információk Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny Heti Értesítője, 1910 Schimanek Emil: Cserháti Jenő (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911) Balla Pál: Cserháti Jenő emlékezete (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1911) Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Győri Életrajzi Lexikon. Szerkesztette: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerkesztő: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest, MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Győriek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek