bélyegkép|250px|Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Orbaiszék egyike a székely székeknek, a XVI. század végétől Háromszék alegységeként szerepel, de hivatalos közigazgatási megnevezése csak az 1870-es években tűnik el. 1876-tól Háromszék vármegye Orbai járása Kovászna központtal. Orbaiszék összetett fogalom, amely alatt elsősorban történelmi régiót, néprajzi kistájat értünk, de a Háromszék egészéhez képest mai napig is sajátos kultúrával rendelkező térséget alkot.
Fekvése balra|bélyegkép|A Tündérvölgy látképe, Kovászna Orbaiszék a Feketeügy keleti oldalán húzódik, földrajzi sajátosságai szerint falvai két csoportra oszthatók: mezőföldi és hegyalatti falvak.
Nevének eredete A hagyomány szerint Orbaiszék neve ily nevű székely őstől eredett, kinek ivadéka lehetett az Orbai-család, melyből több jeles ember származott, nevezetesen Orbai Miklós, János Zsigmond főstrázsamestere.
Benkő József, Orbaiszék nevét Orv-tól eredezteti, mivel – mint mondja – sok orv vagy tolvaj tartózkodott régen ott, kik a szomszéd tartományokból csaptak be.
Története bélyegkép|Kovászna látképe, 1923 Az orbaiszéki székelyek az írott forrásokban először 1462-ben említtetnek együtt a sepsiszéki, kézdiszéki, csíki és gyergyói székelyekkel. Korábbról datált okleveles emlék nem maradt fenn az orbaiszéki székelyekről, ellenben a gelencei építészeti emlékek visszamutatnak a 14. századra.
A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek. Eredetének nincs még minden részlete tisztázva, annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy az elnevezés a bírói székkel illetve a szabad bíróválasztással áll összefüggésben.Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14.század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994. Székelyföldön hét ilyen egység alakult ki: Telegdi- (Udvarhely-), Maros-, Csík-, Kézdi-, Orbai-, Sepsi- és a földrajzilag különálló Aranyosszék. balra|bélyegkép|A komandoi vasút a 20. század elején
A 17. század elejére Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyelőre nem túl erős egységét már Háromszéknek nevezték. Egységüket leginkább főtisztségviselőik azonossága jelentette ez idő tájt. A három egyenrangú szék mindegyike önálló törvényszéket tartott, élükön a közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának ( a mai Székelybánja vár) a kapitánya is volt. Az egyes székeknek külön alkirálybírójuk volt, viszont mindhárom élén egy közös főkapitány és alkapitány állt.
Települései
Népi kultúrája
Népi viseletek Orbaiszéken Az ún. kivetkőzés (népiesen: kiöltözés), vagyis a korabeli városi öltözködéshez való igazodás Székelyföldön a 19. század végén indult meg. Háromszék e tekintetben élen járt a székelyföldi régiók között, s a viseletkultúrában bekövetkezett radikális változásokat meglehetős kritikával szemlélte a közvélemény. A merev rendi szokások szerint öltözködő társadalom nézeteiről, az általános elszegényedésről és a népviselet elhagyásának vélt okairól 1886-ban írt egy nevét fel nem fedő újságíró:
Imreh István kutatásaiból ismeretes, hogy az öltözködés szigorú rendi szabályai a 20. század elején is megmaradtak, de ugyanekkor a székely viseletek funkcióváltásának is tanúi lehetünk; a székely viselet kiállítási tárggyá, mutogatnivalóvá, a területi identitás jeleiként művészi ruhákká váltak. Az 1920-as években elindult szőttesmozgalomba becsatlakozott szövőfonó asszonyok fokozottan törekedtek arra, hogy ruházatuk elkülöníthető legyen a szomszédos falvakétól. A viseletek ilyetén tagolása fokozatosan jelentősebbé vált az Ezer székely leány-mozgalom megindulásával. A standardizált, „klasszikus" székely ruha az 1970-es években intézményesült hagyományőrző szervezetek és tánccsoportok tevékenysége mentén jött létre.
A népi ruházatoknak a 18-19. században erős rangjelző szerepe is volt. Az egyes szabásmódok, használt anyagok, színek és formák jelentései azonban tájegységenként, akár faluról falura is eltérhettek egymástól. Az Orbaiszék, Kézdiszék és Sepsiszék határain fekvő mezőföldi falvak távolabb estek az elzárt hegyvidékektől, ezért a kulturális nyitottságra földrajzilag is determináltabbak voltak.
Háromszéken a férfiviselet alakulására nagy hatással voltak a határőr katonaság felállításával járó szabályozások, Nagy Jenő szerint a székely harisnya is ekkor nyerte el mai formáját.
Népköltészet A magyar népköltészetben a szájról szájra terjedő népballadák gyakran tájegységenként változatos formában, de fellelhetők. A balladagyűjtés a 19. században kezdődött, s erdélyi vonatkozásban Erdélyi János és Kriza János voltak az úttörői. Erdélyi gyűjtéseiben szembetűnő a székelyföldi anyag hiánya, Krizánál pedig a Háromszékről származó balladák alacsony száma kelt hiányérzetet. A háromszéki balladagyűjtés szükségessége mellett Székely Ádám, utóbb Maros-Torda vármegye levéltárosa szólal fel, mondván: „ezen székben a székelyek a leglovagiasabbak, mert nem csak katonák, hanem a lehetőségig míveltek s derék mezei gazdák”.
Az új helyi balladák sajátosságának jelentőségét szintén Székely Ádám hangsúlyozza, amikor azok keletkezéséről és terjedéséről tudósít:
A háromszéki balladagyűjtéshez ugyan a 20. század elején Benedek Elek mellett mások is hozzájárultak, átfogó Háromszéki gyűjtést az 1930-es évektől Konsza Samu végzett. Konsza a Székely Mikó Kollégium tanáraként diákjait is igyekezett beszervezni a gyűjtésbe, s e mozgalomhoz csatlakozott később Faragó József, Albert Ernő és mások.
+A Háromszéki Népballadák c. gyűjteményben szereplő orbaiszéki balladákA népballada címeGyűjtés helyeTípusKözlő neveGyűjtő neveGyűjtés idejeSorszám1.Jó estét, barna lányPávaA megesett leányBölöni VilmaSütő Margit195729.2.Fekete városnak fehér tornya látszikPávaA kedvese után haló legénySzőcs BorbálaSütő Margit195736.3.Tollas ErzsiPávaA halálra táncoltatott leányTeleki BorbálaSütő Margit195943.4.Jó estét, jó estétPapolcA halálra táncoltatott leányIgyártó IrmaKrausz Ildikó196847.5.Fehér LászlóHilibA halálraítélt húgaHajdú JánosSzabó Margit197168.6.Erdő, erdő, de magas vagyPapolcA rabKocsis ErzsébetKrausz Ildikó196989.7.Harangoznak délrePávaRózsa SándorCsászár JánosSütő Margit1959108.8.Nem messze van ide kis HargitaPávaFábián PistaCsászár JánosSütő Margit1959123.9.Rózsa SándorGelenceRózsa SándorMárkos BélaAlbert Ernő1971128.10.Rózsa SándorPávaRózsa SándorCsászár JánosSütő Margit1959130.11.Rózsa Sándor az erdőbenPávaRózsa SándorRózsa SándorSütő Margit, Sütő Jenő1968141.12.Madéfalva gyászban vanPávaKacsaj PistaCsekme EmmaPéli Mihály1969149.13.Hajnallik, hajnallikHilibA megszólaló halottVajda FerencSzabó Margit1971168.14.Megöltek egy legénytGelenceA megszólaló halottFehér JózsefAlbert Ernő1971175.15.Amott messzi a nagy domboldalonGelenceLeégett a cserényPapp FerencVeress Irma1971177.16.Túl a vízen, a szendei pusztábanHilibA bárókisasszonyLukács ZoltánSzabó Margit1971196.17.Szépen legel a báróné gulyájaPávaA kisasszonyRózsa SándorSütő Margit1959204.18.Szépen legel a báróné gulyájaZabolaA kisasszonySzakács MáriaSütő Margit, Sidó Lenke1971209.19.Pálfi IstvánGelenceA meggyilkolt vetélytársMárkos BélaAlbert Ernő1971210.20.Szőcs MáriHilibA meggyilkolt szeretőLukács RozáliaSzabó Margit1971214.21.Szabó GyulaZágonA meggyilkolt szeretőMolnár KárolynéKozma Lídia1969218.22.Szabó GyulaZabolaAz egymásért haló szerelmesekDózsa IlonaPrázsmári Sándor1956221.23.Barna JancsiKomandóAz anyagyilkos fiúBenedek ZoltánDankó Magdolna1969227.24.Barna JancsiPávaAz anyagyilkos fiúTeleki BorbálaSütő Margit1959318.25.Tódor EsztiZágonA szülőgyilkos leányRáduly ÁrpádnéKozma Lídia1969239.26.Szabó VilmaPávaA gyermekgyilkos anyaBölöni VIlmaSütő Margit1957245.27.PákainéGelencePápainéMárkos BélaAlbert Ernő1971253.28.A kocsmárosPapolcPápainéKocsis ErzsébetKrausz Ildikó1969255.29.Erős VilmosZágonKórházbanRáduly ÁrpádnéKozma Lídia1969265.30.Pál LajoskaHilibA cséplőgépbe esett legénySzabó IstvánSzabó Margit1971284.31.Butyka ImrePávaA meggyilkolt csendőrCsekme EmmaPéli Mihály1969304.32.Butyka ImrePávaA meggyilkolt csendőrCofa MáriaSütő Margit1959305.33.Szekrény VinceHilib -Gál IlonaSzabó Margit1971336.34.Biró JóskaBarátos -Benke KatalinCsia Árpád1972338.35.Árok BalázsHilib -Gál ImreSzabó Margit1971344.36.Sütő DénesZabola -Kósa TerézSütő Margit, Bende Erzsébet1971347.37.Sütő DénesZabola -Nagy TerézSütő Margit, Szász Edit1971348.38.Veress DénesCófalva -Albert RozáliaCsia Árpád1972358.39.Gáspár KárolyZágon -Olosz MihálynéKozma Lídia1969362.40.Biró JaniZágon -Olosz MihálynéKozma Lídia1969377.41.Katona IdaCófalvaAz egymásért haló szerelmesekKató MáriaTamás Sándor1969415.42.Kollektor IdaCófalvaAz egymásért haló szerelmesekDeák KláraBogdán Anikó1968422.43.Katona MihályCófalvaAz egymásért haló szerelmesekAlbert RozáliaCsia Árpád1972423.
Nevezetességei Híres személyek Barátosi származású a lécfalván született Baráthosi Balogh Benedek, néprajzkutató, orientalista Kovásznán született Brósz Irma képzőművész Zágonban született Csutak Vilmos, a Székely Nemzeti Múzeum múzeumigazgatója Kovásznán született Fábián Ernő filozófus, közíró Kovásznán született Gazda József író-művelődésszervező Csomakőrösön született Havadtőy Sándor lelkész, író Zágonban gyermekeskedett Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő Orbaiszék leghíresebb szülöttje, Kőrösi Csoma Sándor, 1784-ben látta meg a napvilágot Kőrösön Zágonban született Mikes Kelemen Zabolán született Mikó Imre, Magyarország és Erdély kiemelkedő 19. századi államférfija, Erdély főkormányzója, közmunka- és közlekedésügyi miniszter Barátoson született Mirtse János történetkutató, a volturnói csata hőse Kovásznán született Olosz Ella képzőművész Papolcon született Sóváry János szobrász Zágonban született Szabó Katalin többszörös olimpiai bajnok tornász Kovásznán született Tompa László előadóművész, színész bélyegkép|Bethlen Klementina (1871 - 1954), Zabola
Történelmi családok zágoni Aranka család nagyborosnyói Bartha család zágoni Bodola család zágoni és kőrösi Csoma család zabolai gróf Mikes család barátosi Mircse család pávai Vajna család
Nevezetes események Imecsfalván alapította meg Csereyné Zathureczky Emília a Székely Nemzeti Múzeumot az 1941-1943 között működő székelyföldi ösztöndíj művészei több alkalommal tettek tanulmányutat Kommandón, Vajnafalván, Papolcon és Zágonban
Látnivalók és turizmus gelencei Szent Imre-templom
zabolai Csángó Néprajzi Múzeum
zabolai Mikes-kastély
kovásznai Kádár László képtár Kovásznai Városi Művelődési Ház kovásznai Pokolsár iszapvulkán csomakőrösi Kőrösi Csoma Sándor emlékház pákéi Nagy-kúria zágoni Mikes-Szentkereszty-kastély barátosi református templomkazettás mennyezete középre|keretnélküli|950x950px
Források
Kategória:Székelyföld székei