A Proxima Centauri b (más néven Proxima b) egy exobolygó, ami a lakhatósági zónában kering a Proxima Centauri nevű vörös törpe körül. Ez a csillag a legközelebbi csillag a Naphoz. A Földtől 4,2 fényévre (40 trillió km) található a Kentaur csillagképben.
A Proxima Centauri b a csillagától körülbelül 0,05 CsE-re (7 500 000 km) kering, és nagyjából 11,2 földi nap alatt kerüli meg. A becsült tömege legalább a Föld 1,17-szerese.
A csillag közelsége miatt a röntgensugárzás mértéke 400-szor nagyobb, mint amennyi a Földön tapasztalható.ScienceDaily: ESPRESSO confirms the presence of an Earth around the nearest star - May 28, 2020
Az Európai Déli Obszervatórium 2016 augusztusában jelentette be a bolygó felfedezését.
Fizikai jellemzők Tömeg, sugár és hőmérséklet A pályájának ismert dőlése nélkül a Proxima Centauri b pontos tömege ismeretlen. Statisztikailag nagyjából 90% esély van arra, hogy a bolygó tömege kevesebb, mint 3 Földtömeg. A bolygó pontos sugara ismeretlen. Ha sziklás összetétele és sűrűsége megegyezik a Föld sűrűségével, akkor a sugara legalább 1,17-szerese a Föld sugarához képest. Mint sok szuperföld méretű bolygó, a Proxima Centauri b is jeges összetételű lehet, mint Neptunusz, vastag hidrogénréteggel a felületén. A valószínűség, hogy ez a helyzet, meghaladja a 10%-ot. A bolygó átlaghőmérséklete –39 °C.
Központi csillaga
A csillag egy M típusú vörös törpe. Tömege 0,123 ± 0,006 Naptömeg, sugara 0,145 ± 0,011 Nap-sugár. Annak ellenére, hogy a Proxima Centauri a legközelebbi csillag a Naphoz, csekély fényessége miatt nem látható a Földről szabad szemmel.
Felfedezése
Az exobolygó első jeleit 2013-ban találta Mikko Tuomi, a Hertfordshire-i Egyetem megfigyelési adataiból. Hogy meggyőződjön a lehetséges felfedezésről, az Európai Déli Obszervatórium elindította a Pale Red Dot projekt-et 2016 januárjában. 2016. augusztus 24-én a csapat 31 tudóssal a világ minden tájáról, Guillem Anglada-Escudé vezetésével a londoni Mary Mary Egyetemen megerősítették a Proxima Centauri b létezését, amit a Nature által megvizsgált cikkben publikáltak.
Jövőbeli megfigyelések A tudósok szerint a jövőben képeket készíthetünk a bolygóról, továbbá megtudhatjuk a bolygó légköri összetételét is. A James Webb űrtávcső képes lesz a légkör megvizsgálására. További jövőbeli távcsövek (Extremely Large Telescope, Giant Magellan Telescope, Thirty Meter Telescope) képesek lesznek pontosan jellemezni az exobolygót.
2069 Alpha Centauri küldetés 2017-ben a NASA bejelentette, hogy 2069-ben egy űrszondát indítanának a bolygó felé. Az űrszondának a fénysebesség 10 százalékával kell majd haladnia. (A Voyager űrszondák csak a fénysebesség 0,001 százalékára képesek.) A cél a megközelítőleg 4,2 fényévre fekvő Alfa Centauri csillagrendszer. Az Alfa Centaurihoz megérkező szondát egy helyi bolygó körül állítanák pályára. Mivel a küldetéshez szükséges technológia jelentős része jelenleg nem érhető el, a küldetés egyelőre inkább csak koncepció.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Exobolygók