Stefania Turkewich, ukránul Sztefanyija Ivanyivna Turkevics (1898. április 25., Lviv, Ausztria-Magyarország – 1977. április 8., Cambridge, Egyesült Királyság) ukrán zeneszerző, zongorista és zenetudós, Ukrajna első női zeneszerzője. Munkáit a szovjet időszakban betiltották.
Életrajza Gyermekkora Sztefanyija nagyapja (Lev Turkevics) és apja (Ivan Turkevics) papok voltak. Édesanyja, Szofija Kormosiv zongorista volt, aki Karol Mikulinál és Vilém Kurznál tanult, valamint a fiatal Szolomija Kruselnicka kíséretében lépett fel. Sztefanyija zongorán, hárfán és harmóniumon játszott.
Később a zeneszerző így emlékezett gyermekkorára és a zene iránti szeretetére:
Tanulmányai bélyegkép|Középső sor balról jobbra: Irena lánytestvér, Lev testvér (ütővel), Sztefanyija, 1915 körül Zenei tanulmányait Vaszil Barvinszkijnél kezdte. 1914 és 1916 között Bécsben Vilém Kurznál tanult zongorázni. Az első világháború után Adolf Hibinszkijnél folytatta tanulmányait a Lvivi Egyetemen, mellette látogatta a Lvivi Konzervatórium zeneelméleti előadásait is.
1919-ben szerezte első zenei darabját, a Liturgiát, amelyet többször előadtak a lvivi Szent György-székesegyházban. 1921-ben a Bécsi Egyetemen Guido Adlernél, a Bécsi Zenei és Előadóművészeti Egyetemen Joseph Marxnál tanult, utóbbi helyen 1923-ban tanári diplomát szerzett.
1925-ben házasságot kötött Robert Liszovszkijjal, majd Berlinbe utaztak, ahol 1927–1930 között éltek. Ebben az időben Arnold Schönbergnél és Franz Schrekernél tanult. 1927-ben, még Lvivben megszületett lánya, Zoja.
1930-ban Prágába utazott, ahol a a Károly Egyetemen Zdeněk Nejedlýnél, míg a a Prágai Konzervatóriumban Otakar Šínnél tanult. Emellett a zeneművészeti akadémián zeneszerzést is tanult Vítězslav Nováknál. 1933 őszétől zongorázást tanított és Prágai Konzervatóriumban zongorakísérőként dolgozott. 1934-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek témája az ukrán folklór az orosz operákban volt. 1934-ben zenetudományi doktori fokozatot kapott a prágai Ukrán Szabadegyetemen, ezzel ő lett az első nő az akkor lengyel fennhatóság alatt áll Galíciában, aki doktori fokozatot szerzett.
Visszatérve Lvivbe, 1934-től a második világháború kezdetéig zeneelmélet- és zongoratanárként dolgozott a Lvivi Konzervatóriumban, tagja lett az Ukrán Professzionális Zenészek Szövetségének. 1937-ben másodszor is megházasodott. Második férje Narciz Lukjanovics orvos és pszichiáter volt, aki írással is foglalkozott.
Második világháború 1939 őszén a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében Nyugat-Ukrajna szovjet megszállás alá került. Ezután Sztefanyija oktatóként és koncertmesterként dolgozott a Lvivi Operaházban, majd 1940–1941 között a Lvivi Konzervatórium docense volt. A konzervatórium bezárása és a német megszállás után az Állami Zeneiskolában folytatta a tanítást. 1944 tavaszán családjával Bécsbe költözött. A szovjetek elől menekülve 1946-ban Ausztria déli részére költöztek, majd onnan Olaszországba, mentek, ahol a férje orvosként dolgozott a brit katonai parancsnokságon.
Angliai időszak 1946 őszén férjével együtt az Egyesült Királyságba költöztek. 1947-től 1951-ig Brightonban, 1951–1952-ben Londonban, 1952), 1952–1962 között Barrow Gurney-ben, Bristol közelében, 1962-től 1973-ig az észak-írországi Belfastban, 1973-tól haláláig Cambridge-ben élt.
Az 1940-es évek végén visszatért az alkotó munkához, ettől az időtől kezdve írta művei nagy részét. Rendszeresen adott zongorakoncerteket, 1957-ben például egy koncertsorozatot adott az angliai ukrán közösségeknek, 1959-ben pedig zongorahangversenyt adott Bristolban. Tagja volt a Női Zeneszerzők és Zenészek Brit Társaságának, amely 1972-ig működött.
Az Okszana szive című operáját – amely egy lány történetét meséli el mitológiai alakokkal egy elvarázsolt erdőben, miközben elveszett testvéreit keresi – 1970-ben a kanadai Winnipegben, a Centennial Concert Hallban mutatták be húga, Irena Turkevycz-Martynec művészi irányítása alatt.Marunchak, M.H. The Ukrainian Canadians: A History. Ukrainian Free Academy of Sciences, Winnipeg, Ottawa, 1970, page 677.Winnipeg Free Press, June 6, 1970
1977. április 8-án hunyt el az angliai Cambridge-ben.
Szerzeményei
Szimfonikus művek 1. szimfónia (1. Симфонія) – 1937 2. Симфонія nem. 2. a) - 1. szimfónia 2 (a) - 1952 2. Симфонія nem. 2 (b) (2-гий варіант) - 1. szimfónia 2 (b) (2. verzió) 3. Симфонієта - Symphoniette – 1956 Három szimfonikus vázlat (Три Симфонічні Ескізи) – 1975 La Vita szimfonikus vers (Симфонічна поема «La Vitа») Space Symphony – 1972 Суіта для подвійного струнного оркестру - Lakosztály kettős vonós zenekar számára Fantasy a kettős vonós zenekar számára
Balettek Руки - A lány elszáradt kezekkel – Bristol, 1957 Перли - A nyaklánc Весна (Дитячий балет) - Tavasz - (Gyerek balett) 1934–35 Мавка (a) - Mavka – 'The Forest nimfa' – 1964-7 – Belfast Мавка (b) - Mavka – 'The Forest nimfa' – 1964-7 – Belfast Страхопуд - Madárijesztő – 1976
Operák Мавка - Mavka - (befejezetlen) a Leszja Ukrainka erdei dala alapján «Цар Ох» або Серце Оксани – Okh cár vagy Oksana szíve – 1960 «Куць» - A fiatal ördög «Яринний городчик» - növényi telek (1969)
Kórusművek 1919. évi Zsoltárok Septickijhez (Псалом Шептицькому) До Бою Триптих Колискова (А-а, котика нема) 1946
Hangszeres művek szeptember 1935 - szonáta hegedűre és zongorára (a) 1960–1706-os évek - Vonósnégyes (b) Cтрунний квартет 1960–1970 - Vonósnégyes Тріо для скрипки, альта і віолончела 1960–1970 - Trió hegedűre, brácsára és csellóra Квінтет для двох скрипок, альта, віолончела фортепіано 1960–1970 - Zongorakvintett Тріо для флейти, кларнету, фагота 1972 - Vonóstrió
Zongoraművek Варіації на Українську тему 1932 - Variációk egy ukrán témára Фантазія: Суїта фортепянна на Українські теми - Fantázia: Lakosztály zongorára ukrán témákra 1940 Імпромпту - Impromptu 1962 Гротеск - Groteszk 1964 Гірська сюїта - Mountain Suite 1966–1968 Цикл п'єс для дітей - Darabciklus gyerekeknek 1936–1946 Українські коляди та щедрівки - Ukrán énekek Вістку голосить - Jó üzenetek Karácsony a Harlequinnel, 1971
Egyéb I. Серце - Szív - Egyéni hang zenekarral II. Лорелеї - Lorelei - Narrátor, harmonikus és zongora 1919 - Leszja Ukrainka szavai III. Március - 1912. május IV. Тема народної пісні - Népdal témák V. На Майдані - Függetlenség tér – Zongoradarab Vi. Не піду до леса з конечкамі - Лемківська пісня – Lemky dal énekhangra és vonósokra
Művészi öröksége Kompozíciói modernek, de emlékeztetnek az ukrán népdalokra, amikor nem expresszionista. Az 1970-es években folytatta a zeneszerzést.
Jegyzetek
Fordítás
Források Сокіл-Рудницька М. Пам’яті Стефанії Лукіянович // Вільне Слово. – Торонто, 1977. – 9 і 16 липня. – С. 3. Вовк В. Парастас для Стефанії Туркевич-Лукіянович // Наше Життя. – Нью-Йорк, 1992. – Ч. 5. – С. 6–9. Стельмащук Р. Забутий львівський композитор-неокласик (штрихи до творчого портрета Стефанії Туркевич) // Музика Галичини (Musica Galiciana) / Матеріали Другої міжнародної конференції. – Львів, 1999. – С. 276–281. Павлишин С. Перша українська композиторка // Наше Життя. – Нью-Йорк, 2004. – Ч. 1. – С. 14–16. Павлишин С. Перша українська композиторка: Стефанія Туркевич-Лісовська-Лукіянович. – Львів, 2004. Карась Г. Статика і динаміка жанру дитячої опери у творчості композиторів української діаспори ХХ ст. // Вісник Державної академії керівних кадрів культури і мистецтв. – Київ, 2010. – No. 2. – С. 89–93. Яців Р. Роберт Лісовський (1893–1982): дух лінії. – Львів, 2015. – С. 11, 13, 79–84, 91.
További információk Ukrainian Art Song Project – Stefania Turkewich Stefania Turkewich: Galicians I, The Art Songs Музично-меморіальний музей Okszana szíve Film Stefania Turkewichről Stefania Turkewich 1. szimfóniájának világpremierje Három szimfonikus vázlat – világpremier Koncert Stefania Turkewich születésének 120. évfordulójára Stefania Turkewich: Okszana szíve. Operabemutató
Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Emigráns ukránok Kategória:Lviviek Kategória:Ukrán nők