Gergely Jenő, született GlaserAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 128385/1905. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 238. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 12. oldal 44. sor (Budapest, 1889. január 31. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. december 6.) magyar orvos, tüdőgyógyász.
Élete Glaser Márkus (1858–1945) pálinkamérő és Fischl Janka (1860–1945) fia. Az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1912 és 1926 között az Erzsébet királyné tüdőszanatóriumban működött előbb asszisztensként, majd osztályvezető főorvosként. 1929-től a Mártonhegyi tüdőszanatórium igazgató-főorvosa volt. Szerkesztette az Orvostudományi Szemle tuberkulózis rovatát. Számos cikke jelent meg magyar és külföldi szaklapokban a tuberkulózis kórtanával és kezelésével kapcsolatban. A budapesti gettóban vesztette életét.
Művei
A községek közegészségügye és az orvoshiány (Budapest, 1912) A tüdőgümőkór sebészi kezelése (Winternitz Arnolddal) Tuberkulózis és idegrendszer A mellhártyagyulladásról (Budapest, 1925) A tüdőtuberkulózis spontán gyógyulásáról (Budapest, 1925) A tüdőtuberkulózis gyógyszeres kezelése (Budapest, 1926) A tüdő fizikális vizsgálatáról (Budapest, 1927) A bronchitisről (Budapest, 1928) A tüdőtuberkulosis prognosisát befolyásoló tényezők (Budapest, 1929) A tüdőplombáról: indicatiók és gyógyeredmények (Budapest, 1929) A tüdőtuberkulózis műtéti kezeléséről. Gyakorlati áttekintés a belorvos és sebész szempontjából. (Winternitz Arnolddal, Budapest, 1931)
Jegyzetek
Források
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
Kategória:Magyar tüdőgyógyászok Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek