bélyegkép|501x501px|Példa jelkulcsokra
A térképeken az azonos tárgyakat azonos jelekkel ábrázoljuk. Ezek az egyezményes jelek alkotják a jelkulcs fogalmát. Egy adott jelkulcs használatát egy adott térképrendszer készítéséhez kötelezően előírják. Ezzel biztosítják a térképrendszer tartalmi és formai egységét.
A jelkulcs az alábbi fő részekből áll:
egyezményes jelek gyűjteménye, a jelek használatát magyarázó szöveges rész, a térképen használható rövidítések jegyzéke, írásfajták gyűjteménye, a térképszelvény keretmintája, kereten kívüli megírások.
bélyegkép|489x489px|További példák jelkulcsokra
A jelkulcs célja, hogy a térkép készítői és használói azonosan értelmezzék a térképi jeleket, és a jelek mögött azonos tereptárgyakat képzeljenek el.
Csoportosításuk Az egyezményes jelekkel szemben az alábbi követelményeket támasztják:
legyenek egyszerűek, a jelből következtetni lehessen a tárgy helyzetére, fekvésére, nagyságára, jelentőségére, következetes legyen, a természetben egymáshoz hasonló tárgyak jele hasonló legyen, a jeleket kapcsolni lehessen egymáshoz (pl. út-rézsű)
A jeleket jellegüket, céljukat tekintve négy nagy csoportba sorolhatjuk:
alaprajz szerinti, felülnézetes jelek, meghatározott alakú és nagyságú jelek, magyarázó jelek, felületkitöltő jelek.
Alaprajz szerinti jelek Alaprajz szerint felülnézetben ábrázoljuk azokat a tereptárgyakat, melyek
mérete megengedi az alaprajz szerinti ábrázolását (pl. nagyobb épületek, erdő), alaprajza meghaladja a számára különben előírt jel méretét
Pl. meddőhányó
Meghatározott alakú jelek Meghatározott alakú jeleket akkor használunk, ha
a tereptárgy alaprajza felismerhetetlen lenne, jelentősége miatt ki akarjuk emelni a tereptárgyat.
Pl. autópálya, vasút, középület,híd, gyárkémény, antenna, szőlő, meteorológiai állomás, siló, templom stb.
Magyarázó jelek Magyarázó jeleket használunk a már meglévő jelek kiegészítésére, kiemelésére. A magyarázó jelek nem egy tárgy helyét, hanem valamelyik jellemző tulajdonságát adják meg. Például az erdőben a fák fajtájának megadása, vagy folyónál a folyásirány megadása.
Jellegük szerint lehetnek:
részben meghatározott alakú jelek pl. folyásirány jelölése számszerű adatok, rövidítések pl. műút adatai, kőbánya relatív magassága
Felületkitöltő jelek Nagyobb felületek magyarázó jelei, melyek meghatározott rend szerint ismétlődve helyezkednek el a felületen belül úgy, hogy annak teljes területét kitöltsék. Alkalmazásuk rendszerint felületszínezéssel kapcsolódik össze.
Pl. erdő, szőlő, gyümölcsös
Azokat a jeleket, melyek nem tükrözik vissza a tereptárgy alaprajzi helyzetét, méretét, kiterjedését, meghatározott szabályok szerint kell elhelyezni a térképen.
Jegyzetek
Kategória:Térképészet