Salih Vuçitërni vagy Sali Vuçitërni (nevének ejtése ; Vicsitirin, 1880. április 8. – Burrel, 1949. október 4.) albán politikus, muszlim vallási vezető, pedagógus. 1928-tól 1930-ig Albánia közmunkaügyi minisztere volt, 1929-ben megválasztották az albániai muszlim közösség tiszteletbeli alelnökének.
Életútja A koszovói Vicsitirinben (ma Vushtrria) született muszlim nagybirtokos családban. Alapiskoláit Konstantinápolyban végezte el, majd ugyanott az Oszmán Egyetemen folytatott iszlám teológiai tanulmányokat. Hazatérését követően szülővárosa hodzsája lett. 1910. február 6-ától 1912. december 30-áig a dibrai alapiskola igazgatója volt, később 1914. június 14-étől szeptember 3-áig az albániai Drini prefektúra oktatásügyi igazgatói tisztségét töltötte be. Az első világháború után, 1919. június 24-e és október 2-a között shkodrai tanfelügyelő, 1919–1920-ban pedig mati alprefektus volt. 1920. június 3-ától december 28-áig Tirana alprefektusi feladatait látta el, majd 1921-től 1922-ig a dibrai körzet életét irányította prefektusként.
Politikai pályafutása 1922-ben bekapcsolódott az országos politikába, az elkövetkező két évtizedben kisebb kihagyásokkal négy ízben volt a nemzetgyűlés képviselője (1922–1925, 1928–1930, 1937–1939, 1943). 1928. május 11-étől Hiqmet Delvina köztársasági kormányában, majd az Albán Királyság kikiáltása után, 1928. szeptember 5-étől 1930. március 5-éig Koço Kota kabinetjében vezette a közmunkaügyi tárcát. Miniszteri tevékenysége során korrupció gyanúja vetült a személyére. 1930-tól 1937-ig a földreform végrehajtása körüli feladatokat is ellátott, az 1930-as évek végén pedig az elektronikus berendezéseket gyártó Sita cég ügyvezető igazgatója volt.
Iszlám közéleti tevékenysége és irodalmi próbálkozásai Politikai pályájával párhuzamosan Vuçitërni hodzsaként az albániai iszlám hitélet szervezésében is tevékenyen részt vett. 1921-től 1939-ig, majd 1942-től 1945-ig az albániai iszlám jótékonysági szervezetek, az ún. vakufok szervezetének főigazgatója volt. 1923-ban vett részt először az albániai muszlimok tiranai kongresszusán, az 1929. július 6-ai tanácskozáson pedig a muszlim közösség tiszteletbeli alelnökévé választották. Több muszlim vonatkozású publicisztika, teológiai értekezés és Korán-magyarázat fűződik a nevéhez.
Vuçitërni 1937-ben emelkedett hangvételű, kétes irodalmi értékű emlékbeszédet írt I. Zogu és Sadije anyakirálynő tiszteletére Pikla t’arta heroizmi nga jeta e mbretit dhe e nanës mbretneshë (’A hősiesség aranycseppjei a király és az anyakirálynő életéből’) címen. Ennél lényegesen jelentősebb vállalkozása volt Evlija Cselebi 17. századi albániai és koszovói úti beszámolójának albánra fordítása, amely 1930-ban jelent meg Shqipnija para tre shekujsh, përkthye nga libri turqisht Evlija Çelebi Sejjahatnamesi (’Albánia három évszázaddal ezelőtt, Evlija Cselebi török nyelvű könyvéből, a Szejáhatnáméból fordítva’) címen.
Utolsó évei és halála Albánia 1939. áprilisi megszállását követően a fasiszta hatóságok két és fél évre Olaszországba internálták, vagyonát pedig elkobozták. A második világháborút követően Vuçitërni a kommunista hatóságok zaklatásainak volt kitéve, végül letartóztatták, és 1947. május 19-én Musa Gjylbeguval együtt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A Vuçitërni elleni vádak között szerepelt a Zogu-rendszer támogatása, 1941 után pedig a Mehdi Frashërivel és a Zogu visszatéréséért harcoló Törvényességgel való szoros kapcsolattartás. Burreli börtönében halt meg 1949. október 4-én.
Jegyzetek
Források
Kategória:Albániai politikusok Kategória:Albánia közmunkaügyi miniszterei Kategória:Az albán nemzetgyűlés tagjai Kategória:Albán muszlim vallási vezetők Kategória:Albán pedagógusok Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Koszovóiak Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek