Rahotep (uralkodási név: Szehemré-Uahhau) az ókori egyiptomi XVII. dinasztia uralkodója. Thébában uralkodott a második átmeneti kor idején, amikor Egyiptom északi részét a hükszoszok tartották megszállva. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint ő volt dinasztiája első uralkodója.Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008, p. 341-342
Említései Rahotep szerepel egy koptoszi sztélén, amely Min templomának helyreállításáról számol be.H. M. Stewart: Egyptian Stelae, Reliefs and Paintings from the Petrie Collection. Part Two: Archaic to Second Intermediate Period, Warminster 1979, 17-18, no. 78 A sztélé ma a Petrie Múzeumban található (UC 14327).Image of the stele with translationA sztélé a múzeum katalógusában Rahotepet emellett említi egy mészkősztélé, ma a British Museumban (BM EA 833); ezen áldozatot mutat be Ozirisznek két elhunyt, egy katonatiszt és egy pap tiszteletére. Emellett említik egy íjon, amely egy hercegé volt, és melyet felirata szerint „Min szolgálatára szentelnek minden ünnepén”.O. D. Berlev: Un don du roi Rahotep, OLP 6-7 (1975/1976), p. 31-41 pl II.
A Honszuemheb és a szellem címen ismert, késő újbirodalmi történet főszereplője egy szellemmel találkozik, aki azt állítja, életében Rahotep király kincstárainak elöljárója volt. A szellem azonban azt is állítja, hogy egy később élt, Montuhotep nevű uralkodó tizennegyedik uralkodási évében halt meg. Állításai ellentmondanak egymásnak, mert a Rahotep utáni, Montuhotep nevű uralkodók egyike sem uralkodott ilyen sokáig., pp. 139–40
Uralkodása
Ryholt és Baker szerint Rahotep volt a XVII. dinasztia első uralkodója, Jürgen von Beckerath viszont a dinasztia második királyának tartja.Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997 Claude Vandersleyen feltételezése szerint a XIII. dinasztiához is sorolható, mert úgy véli, Rahotep rokona volt I. Szobekemszafnak, akit ő szintén ehhez a dinasztiához sorol a neki tulajdonítható szobrok száma és minősége alapján.Claude Vandersleyen: Rahotep, Sébekemsaf Ier et Djéhouty, rois de la 13e Dynastie, Revue d'Égyptologie Baker ezeket az érveket gyengének tartja, és megjegyzi, hogy a legtöbben elutasítják őket.
Amennyiben valóban a XVII. dinasztia egyik korai királya volt, Rahotep uralma Felső-Egyiptomra terjedt ki, északon egészen Abüdoszig. A második átmeneti kor kronológiájának Ryholt-féle rekonstrukciója szerint uralkodása nem sokkal azután zajlott, hogy a hükszoszok meghódították Thébát, véget vetettek a XVI. dinasztia uralmának, majd visszavonultak a területről. A konfliktus során a megszállók feltehetőleg kifosztották és elpusztították a templomokat és a palotákat, Rahotep pedig több helyen is elbüszkélkedik azzal, hogy helyreállításokat végzett Abüdoszban és Koptoszban.Janine Bourriau, Ian Shaw (edit), The Oxford History of Ancient Egypt. Oxford University Press, 2000. p.205 Abüdoszban felújíttatta a nagy Ozirisz-templom körzetének falait, Koptoszban pedig helyreállította Min templomát, melynek „kapui és falai romossá váltak”. Az eseményeknek ez a kronológiája vitatott, egyes tudósok azt is vitatják, hogy a hükszoszok valaha is elfoglalták volna Thébát; szerintük a felső-egyiptomi uralkodók a hükszoszok vazallusai voltak.
Név, titulatúra
Fordítás
Források
Kategória:Fáraók Kategória:XVII. dinasztia Kategória:Az i. e. 16. században elhunyt személyek