Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (rövidítése: IMEI) 1896-ban alapították. A létesítmény a Budapesti Fegyház és Börtön területén működik, amely 1894 és 1896 között épült Wagner Gyula tervei alapján.

Alapvetően a kényszergyógykezelés végrehajtására hozták létre. Az intézet speciális egészségügyi tevékenységet végez, melyben sajátosan ötvöződik a klasszikus pszichiátriai gyógykezelés és a büntetés-végrehajtási tevékenység. Kezdetben 70 ággyal kezdte meg működését, napjainkban már 311 fő befogadására képes.

Elnevezésének változásai 1896–1906 Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete 1906–1950 Igazságügyi Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 1950–1961 Elmebetegek Biztonsági Intézete 1961–1978 Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 1978–     Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

Vezetői 1896–1908 – Moravcsik Ernő Emil – igazgató (egyetemi tanár), az elmekórtan professzora 1908–1935 – id. Németh Ödön egyetemi tanár – igazgató 1935–1949 – vit. Szecsődy Imre – igazgató, Dr Sombor József o. alezredes – igazgató 1949–1968 – ifj. Németh Ödön – igazgató 1968–1979 – Dr. Marton György – igazgató 1979–1982 – Dr. Magyar Miklós – igazgató 1982–1999 – Dr. Csicsay Claudius Iván bv. o. alezredes 1999–2015 – Dr. Antal Albert Phd – főigazgató főorvos 2016–2020 – Dr. Hamula János – főigazgató főorvos 2020–2022 – Kurusa János bv. alezredes – főigazgató 2022–2023 – Kollár Roland bv. ezredes – főigazgató 2023–2024 – Matos Máté bv. alezredes – mb. főigazgató 2024–     Dr. Kiss-Diófalvi Katalin bv. o. alezredes – mb. főigazgató

Története Az első magyar büntető törvénykönyv – melyet kodifikátoráról, Csemegi Károlyról Csemegi-Kódexnek neveztek el – az 1878 évi V. törvénycikként került be az Országos Törvénytárba, és 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba. Csemegi Károly a kódex elkészítésekor figyelembe vette a belga és olasz javaslatokat, korának kriminológiai kutatásait, és ezek indították arra, hogy az elmebeteg bűnözők más elbírálás alá kerüljenek, mint az épelméjű bűnelkövetők. Ezen a mai kényszergyógykezelteknek megfelelő elkövetői körön kívül jelen voltak még a büntetőeljárásban az ún. kétes elmeállapotú előzetesen letartóztatottak és vizsgálati foglyok, valamint a jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akiken az elmebetegség jelei mutatkoztak, és ápolásra, gyógykezelésre szorultak.

A Budapesti Királyi Törvényszék lőportár dűlői fogháza mellett (a mai Budapesti Fegyház és Börtön területén) 1896-ban kezdte meg a működését. A Királyi Országos Gyűjtőfogház mellett egy elmebeteg-megfigyelő osztályt is felállítottak, mely Letartóztatottak és Elítéltek Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézete néven önálló intézményként működött a 60789/1896. sz. igazságügyi miniszteri rendelet alapján.

Az 1896-ban létesített Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) első igazgatója Moravcsik Ernő Emil volt, az intézet megnyitásától 1908-ig vezette az intézetet. Ezt követően tanítványa, Németh Ödön vette át az intézet irányítását, másik tanítványával egyetemben. Fő érdeklődési körük a fogsági elmezavar, valamint a lombrosói alapelvek szerinti anatómiai vizsgálat volt.

Az 1961. évi V. törvény, a Csemegi-kódexet felváltó büntető törvénykönyv új feladatot adott az intézetnek az addig meglévők mellé, de egyben törölte a biztonsági őrizetet. A kényszergyógykezelés elrendeléséről a bíróság határozott. A kényszergyógykezelést az erre a célra szolgáló külön egészségügyi intézetben, az Országos Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kellett végrehajtani. A kényszergyógykezelés létrejötte az addig alacsony szintű telítettséget többszörösre emelte, az intézetben jelentősen megnövekedett a beteglétszám, ezért a zsúfoltság elkerülése miatt szükséges volt egy kihelyezett osztály létesítése is Márianosztrán. Az 1978. évi V. törvény nem hozott létre új feladatokat az intézet számára. 1982-ben a Márianosztrára kihelyezett osztály megszűnt.

Az intézet szervezeti önállóságát és működését az 5/1974. (VI. 16.) IM. Rendelet szabályozta. A szervezeti és működési szabályzat a 110/1975. (IK. 8.) IM-utasítás alapján került kiadásra. A szervezeti önállóság feltételei azonban még sokáig hiányoztak. A működés során fokozatosan tisztázódtak és bővültek azok a területek, ahol az intézet önállósága indokolt volt, más területen megmaradt a közös ügyintézés és együttműködés a Budapesti Fegyház és Börtönnel.

Fekvése Az IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén belül helyezkedik el. Címe: 1108 Budapest, Kozma u. 13.

Feladatai A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak ideg- és elmegyógyászati ellátása; A kényszergyógykezelésre, az előzetes kényszergyógykezelésre utalt betegek és a szabadságvesztés végrehajtása alatt elmebeteggé vált elítéltek gyógykezelése;  Az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelése; Az előzetes letartóztatás végrehajtása;  A kényszergyógyításra utalt, korlátozott beszámítási képességű, valamint a személyiségzavarban szenvedő fogvatartottak központi kivizsgálása és gyógyítása; A munkaterápiás rehabilitációs tevékenység ellátása.

Felépítése I. épület Az I. épület két pszichiátriai rehabilitációs osztályán a kényszergyógykezelésre, előzetes kényszergyógykezelésre utalt férfi és női betegek, valamint a kóros elmeállapotú elítéltek gyógykezelését végzik.

II. épület A II. épület ad helyet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak pszichiátriai és neurológiai kivizsgálására és ellátására, az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelésére, a korlátozott beszámítási képességű, valamint a személyiségzavarban szenvedő fogvatartottak kivizsgálására és gyógyítására.

III. épület A III. épületben kizárólag azokat a betegeket helyezik el, akiket kényszergyógykezelésre utaltak.

Jegyzetek

Források bv.gov.hu/imei

Kategória:Magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek Kategória:Budapest X. kerülete