Kónyi Manó, 1866-ig Kohn EmánuelAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 18073/1866 (Kaposvár, 1842. október 9. – Budapest, 1917. december 24.)Gyászjelentése (1917. december 25.) Pesti Napló, 68. évfolyam, 316. szám, 13. oldal magyar gyorsíró, újságíró, lapszerkesztő.
Élete Kohn Bernát rőföskereskedő és Sohr Jozefin fiaként született. Tanulmányait a pesti német nyelvű gimnáziumban, majd később Bécsben végezte, ahol elsajátította a Stolze-féle gyorsírást, melynek Fenyvessy Adolffal együtt egyik úttörője lett. Az 1861-i pesti, az 1863–64-i nagyszebeni és az 1865-i kolozsvári országgyűléseken mint gyorsíró működött, s többnyelvű gyorsírásával nagy sikereket ért el. 1865-től 1885-ig az országgyűlés gyorsíróirodájának vezetője volt. Nyugalomba vonulását követően számos cikket és visszaemlékezést írt, főleg a Nemzet és a Budapesti Szemle folyóiratokba. Sajtó alá rendezte Deák Ferenc beszédeit, kommentárokkal látta el és kiadta 6 kötetben (Budapest, 1882–1898). Egy ideig szerkesztője volt az általa alapított Magyar Gyorsíró című szakközlönynek.
Családja
Házastársa Rechnitz Júlia volt, akit 1870. február 2-án Pesten vett nőül.
Gyermekei: dr. Kónyi József (1871–1904) jogász, aljárásbíró. Felesége Weiszburg Gizella (1873–1945) volt. Kónyi Cecília (1872–1900). Férje Hajnal (Hőnigsfeld) Vilmos államvasúti főellenőr volt. Kónyi Hugó (1876–1949) bankigazgató, műgyűjtő. Felesége Sztocsek Kamilla Ilona volt. Kónyi Janka (1879–1940). Férje dr. Balog (Bleyer) Arnold ügyvéd volt.
Emlékezete Az 1917 decemberében Budapesten elhunyt Kónyi Manó tiszteletére 1924. június 1-jén emléktáblát lepleztek le a kaposvári Erzsébet Szálló falánál.
Főbb művei Beust és Andrássy 1870- és 1871-ben; Franklin, Budapest, 1890 (Olcsó könyvtár)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1842-ben született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Kaposváriak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok