Leszlényi Imre, 1875-ig LeszlauerAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13073/1875. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1875. év 2. oldal 36. sor (Győr, 1855. május 22. – Budapest, Józsefváros, 1940. február 23.)Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 501/1940. folyószáma alatt.Gyászjelentése (1940. február 28.) Ujság, 16. évfolyam, 47. szám, 4. oldal magyar jogi doktor, ügyvéd, szakíró.
Élete Leszlényi (Leszlauer) Áron (1816–1891) győri kereskedő és Blau Leonóra (1820–1890) fia. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett. Jogi tanulmányokat a győri akadémián folytatott, ahol főképp a közgazdasági szak keltette fel érdeklődését. 1879-ben a Budapesti Tudományegyetemen politikai, két évvel később ügyvédi oklevelet szerzett. 1896-ban gyakorló ügyvédként Budapesten telepedett le. A Győrben töltött évei alatt gyorsíróként működött és a város közgyűléseiről az országgyűlési naplóhoz hasonló tudósításokat készített. Az 1872-ben általa megalakított győri gyorsíró klub 1874 augusztusában gyorsíró körré alakult, melynek előbb titkára, utóbb elnöke volt. 1874-ben megindította a Győri Gyorsíró Közlönyt. 1875-ben gyorsírásban tanári vizsgát tett és ugyanebben az évben a soproni, majd egy évvel később az iglói gyorsíró körök dísztagjuknak választották. Munkatársa volt a drezdai gyorsírászati Correspondenz-blattnak, ahol ismertette a magyar szakirodalmat. Részt vett a finn gyorsírás megteremtésében. Több sportot is űzött, okleveles mesterlövő volt. Halálát koponyaalapi törés okozta.
Családja Házastársa a berlini születésű Mendelssohn Eugénia (1858–1928) volt, Mendelssohn Adolf és Cohn Janka lánya, akivel 1886. május 23-án Szombathelyen kötött házasságot.
Gyermekei:
Leszlényi Anna (1887–?). Férje 1909–1928 között Schönfeld Emil (1876–?) kereskedő volt. Leszlényi Leó (1898–1937) nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, a Magyar Cobden Szövetség elnökségi tagja.
Munkái
Néhány szó a győri gyorsírókor rendszer-fejlesztő szakosztályához, vagy hogyan kell a Gabelsberger-Markovits rendszert javítani? (Győr, 1875) Ars Tironia, vagy a római Tachygraphia rövid ismertetése. Gyorsírás-régészeti tanulmány. (Győr, 1875) A fonografia tankönyve. I. rész. A magyar szépírás. (Győr, 1875) A Győri gyorsirók Közlönye (Győr, 1874. szeptember – 1877) Balogh Endre. Életrajz. (Győr, 1875) Positiv javaslatok. (Győr, 1875) A köznyelv (Weltsprache) a gyorsirászat szempontjából (Győr, 1875) A magyar gyorsírás elmélete.Győr, 1877. (Az 1–8. számú munkák kőnyomatban jelentek meg.) Emlékezettan és gyorsírás. (Mnemotechnie und Stenographie, Győr, 1879) Ujabb adatok a finn gyorsírás történetéhez (Győri Közlöny, 1880., 30. szám) A fizetési meghagyásról szóló törvény módosításának terve (Budapest, 1897)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Győriek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek