Deák Béla (Kula, 1876. május 29. – Zombor, 1929. április 13.) jogász, Bács-Bodrog vármegye főügyésze (1911–1916), országgyűlési képviselő (1916–1918).

Családja, tanulmányai Szülei Kulán éltek. Édesapja Deák Adalbertus, Béla (Ozora, 1843. június 28. – Kula, 1896. április 5.) igazgatótanító; édesanyja Schnegon Gizella (Baja, 1853. április 30. – Baja, 1894. május-június(?) óvónő volt.A Deák-család Tolna vármegyéből került Bács-Bodrog vármegyébe. – Deák Béla, az édesapa, talán Kalocsán szerezte meg a tanítói képesítést. Kulát megelőzően, Bácsalmáson volt a római katolikus népiskola tanítója. Kulán sikeresen foglalkozott gyümölcstermesztéssel is. A településen ismert és megbecsült ember volt. Négyen voltak testvérek. Ő volt a legidősebb. Vilmost (Kula, 1872. – Eger, 1917.), Petronella (Kula, 1884. szeptember 25. − ), majd Leó (Kula, 1888. január 14. – Újvidék(?), 1945. november 26.)Deák Leó a két világháború között (1922−1941) a jugoszláviai magyarság egyik politikai vezetője volt. A délvidéki területek egy részének Magyarországhoz történő visszacsatolása után, az újra szervezett Bács-Bodrog vármegye főispáni tisztét látta el (1941. augusztus 13.–1944. április 6. ). Magyarország német megszállásától kezdődően (1944. március 19.) gyakorlatilag semmiféle politikai- és közigazgatási tevekénységet nem végzett. A háború után (1945. október végén), jugoszláviai katonai bíróság, Újvidéken, több napi nyílt-tárgyalást követően mint háborús bűnöst halálra ítélte. Kivégezték. követte. – A kulai népiskola négy éve után a gimnáziumi tanulmányait Újvidéken kezdte, ahonnan 1887-ben, második osztályosként Kalocsára, a jezsuita érseki főgimnáziumba került.A kalocsai Szent István jezsuita érseki főgimnázium: 1776-ban 4 osztályos kisgimnáziumként alapították. Akkor a piaristák vezették, amit 1860-ban a jezsuiták vettek át. A gimnáziumot 8 osztályossá fejlesztették. Megnövekedett a tanulói létszám, így jelentős építkezések kezdődtek. 1859−1886-ig teljesen felépült a Stephaneum nevű konviktus, ami viszonylag nagyobb összegért, de teljes ellátást biztosított az életkoronkénti csoportokban elhelyezett tanulóknak. Az iskolában képezték a kalocsai egyházmegye papnövendékeit is. 1860 után az iskola „kultúráját és érzelemvilágát tekintve… határozottan magyarrá, sőt idővel magyarosítóvá vált… ahol… Bácska nemzetiségei olvadtak-forrtak eggyé a magyar kultúrkörnyezetben. A kalocsai gimnázium jezsuita tanárai… néhány éven belül a magyar kultúra kiváló művelői, tudósai, tanítói és önérzetes képviselői lettek.” – Lakatos Andor: Jezsuita oktatás-nevelés Kalocsán (1860−1948) Kiváló tanulóként az iskolai Bölcselők Körének tagja volt. Akkor még papnak készült. 1894-ben érettségizett.KFL (Kalocsai Főegyházmegye Levéltára) VI. 1-8. Jézus-társasági kalocsai érseki főgymnasium II.-VIII. B. osztályának névkönyvei 1887/88/89/90/91/92/93/94 tanévekben; KFL VI. 1-9. Jézus-Társasági Kalocsai Érseki Főgimnázium Érettségi Kimutatása 1894. A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Jog- és államtudományi karán tanult (1894−1898) és jogászdoktori oklevelet szerzett.A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja ... az 1894-1895-ös tanévre; az 1897-1898-as tanévre – Egyetemi hallgatók – 81. p.

Ügyvédi, ügyészi munkája Az ügyvédi képesítés megszerzéséhez szükséges ügyvédjelölti feladatokat Kulán teljesítette (1898−1902). 1 évet, a zombori királyi kerületi ügyészség kulai járásbíróságán mint királyi kerületi ügyészi megbízott dolgozott.Igazságügyi Közlöny – 1902. 11. szám, 334. p.

A szabadkai ügyvédi kamara 1903 decemberében, mint bácskulai ügyvédet az ügyvédek névsorába iktattaMagyarország – 1903. december 22. (7. p.) Az önálló ügyvédi munkáját szülőhelyén, Kulán kezdte el. Sokszor vállalta gazdasági-kereskedelmi ügyek jogi képviseletét, ezért viszonylag gyakran utazott az Oszmán Birodalomba, így Konstantinápolyba, Ruszcsukba stb. Több takarékpénztár és megyei vasúti részvénytársaság felügyelőbizottságának tagja volt. Az 1910-es években megyei, majd országos érdekeltségű részvénytársaságok alapítótagja lett.A Központi Értesítő és egyéb folyóiratok számai a társaságok megalakulásának idejéből: – Bács-Bodrogvármegyei egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársasága, Bács-Bodrogher Vereinigte Lokaleisenbahnen Akt.-Ges. – Alakult: 1889; – 1909. május − Újverbászi Gyufagyár részvénytársaság, Zündfabrik Actiengesellschaft Újverbász; – 1909. − Magyar bélkiviteli és bélipar-részvénytársaság, Ungarische Darmexport- und Darmindustrie-Aktingesellschaft; – 1911. október − Csonoplya−Kerényi földművelők takarékpénztára részvénytársaság; – 1914. január − Gyufaárusitó Részvénytársaság, Actiengesellschaft für Zündwarenverkau; – 1917. november − Bács-Bodrog vármegyei gyümölcstermelő és értékesítő szövetkezet; – 1918. május − Mezőgazdasági és kereskedelmi részvénytársaság, Actiengesellschaft für Landwirtschaft und Handel; Politikai jellegű tevékenységet már Kulán is végzett. 1902. március 15-én a községben felállított emlékoszlop avatásának ünnepségén az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felelevenítő és méltató hosszabb beszédet mondott.Emlékoszlop leleplezés Bács-Kulán − Vasárnapi Újság – 17. szám, 1902. 42. évfolyam (374. p.) 1910 márciusában alakult meg Kulán a Nemzeti Munkapárt helyi szervezte, melynek elnökéül őt szavazták meg.Az Újság – Szerda, 1910. március 16. (3. p.)

1910. december 24-én Zomborban a Bács-Bodrog vármegye Törvényhatósági Bizottsága rendes közgyűlésén dr. Deák Béla kulai ügyvédet megyei főügyésszé választották.Budapesti Hírlap – 1910. december 24. (15. p.) Feladatainak sikeres ellátása − rövid idő múltán − ismertté és megbecsültté tette személyét a megyében, különösen a magyarság körében.Ismertségét és elfogadottságát mutatja, az alábbi ujsághír „…a távozó bácskai főispán… elhagyta Zombort. Az új főispán dr. Deák Béla vármegyei főügyész lesz, ha a kinevezést elfogadja. Deák a megyei közigazgatásban gyors karriert futott meg, nemrégiben választották meg főügyésznek. Mint ügyvéd a dúsgazdag tövisi Rác-fiúk gyámja volt s ilyen minőségében szerepelt egy nagyobb uzsorapörben…” Az Est – V. évfolyam 70. szám - 1914. március 22. vasárnap (4. p.) – tövisi Rác-fiúk = az erdélyi, gazdag tövisi Rácz-család fiaival a 20. század első évtizedében a bácskai Kulán is élt. „Édesapám ügyvéd volt Kúlán –, majd… kinevezték Bács-Bodrog vármegye főügyészévé. Ez a megbízatása, amely kitüntető volt, Zomborhoz kötötte, de ügyvédi ténykedése kiszélesítése érdekében is Zomborba költözése volt szükséges. Az anyagiakat biztosítva – némi bankkölcsönnel – házat építtetett az akkori Szabadság tér 11 számú telken, a megyeháza jobboldali bástyatornyával szemben. A ház, amelyet a feltalálható legjobb szakemberek építettek, 1910 évre készült el és nyárutóján oda be is költöztünk.”dr. Deák Béla fiának, dr. Deák Imrének, 70 éves korában írt önéletrajzi visszaemlékezéséből – magántulajdon. Az I. világháború kitörését aggodalommal fogadta és a háborút tovább is helytelennek tartotta.1914-ben „A nyarat Badljevinán töltöttük. Édesapám is ott volt. Egyszerre sürgöny érkezett az alispántól, a várható mozgósításról, térjen Édesapám azonnal haza. Egy osztrák Puch gépkocsit vettünk, még akkor, amikor Kulán lakva, mint vármegyei főügyésznek, Édesapámnak gyakran kellett Zomborban lennie, hogy így függetlenítse magát a ritkán közlekedő vicinálistól. Badljevináról is a kocsival indultunk a sürgöny vétele után azonnal haza. Még nem volt elrendelve a mozgósítás –, de útközben, Horvátországon át is, majd minden faluban felvonulásokkal találkoztunk. Éljen a háború kiabálták a zászlók alatt. Különösen Eszéken láttunk hatalmas tüntető tömeget. Megállj, megállj, kutya Szerbia... dalt énekelték. Édesapám igen gondterhelt volt – egész úton, mintha nem is lett volna köztünk.” – Deák Imre önéletrajza – magántulajdon.

Országgyűlési képviselő Az 1916. július 4-én megtartott időközi országgyűlési választási győzelmével az apatini választókerületet képviselő tagja lett az országgyűlésnek.Az 1874. évi XXXIII. törvénycikk (választási törvény) szerint 1910. június 1.−10. közt megtartott országosválasztás eredményeinek megfelelőn szervezett és működő országgyűlés. A választáson nemzeti munkapárti programmal indult. Az országgyűlésben a Nemzeti Munkapárt a kormányzópárt – (második Tisza István-kormány) – volt.„Az apatini mandátum. „Szabadkáról” jelentik: A Vojnich István halálával megürült apatini mandátumra a kerület választói ma Zomborban tartott népes jelölő gyűlésen Deák Béla dr. bácsmegyei főügyészt jelölték. Deák Béla holnap mondja el programbeszédét.” – Szeged és Vidéke – XV. évfolyam 143 (4461) sz. - 1916. június 22. – (Vojnich István (1891−1913) = bajsai Vojnist István (1856−1921) fia, aki 1910.-ben az apatini országgyűlési kerületben − ugyancsak az előző képviselő halála miatt − üressé vált, majd megtartott időköziválasztás eredményeként lett az országgyűlés alsóházának tagja. − Az apa, bajsai Vojnist István (1856−1921) bácskai földbirtokos, Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánja, az országgyűlésfelsőházának tagja, a képviselőházban Hódság, majd két alkalommal is Újverbász képviselője, a Nemzeti Munkapárt alelnöke. Tisza István barátja.)„Az apatini mandátum. „Szabadkáról” jelentik: Az apatini választókerület négy községéből mintegy 400 főnyi polgár ment Zomborba a képviselőjelölő értekezletre, mely a vármegyeházán folyt le. Egyhangúlag Deák Béla dr. megyei, főügyészt jelölték, a ki Juniga János dr. szabadkai és Konyovics Dávid dr. zombori képviselők kíséretében Apatinba ment, hol program beszédet mondott nagyszámú választópolgár előtt. Deák a kerület minden községébe ellátogat, és mindenütt lelkesen fogadják. Program-beszédében a háború utáni kérdések gyors megoldását, a „rokkantügyi” rendezést, az új birtokpolitikát és más háborús vonatkozású kérdések megoldását hangoztatta. A választás napját a központi választmány július 4-ére tűzte ki… Az ellenzék valószínűleg nem állít jelöltet.” − Az Újság − XIV. évfolyam. 177. szám 1916. június 27. (10. p.)„Az apatini választás. „Szabadkáról” jelentik: Ma reggel Apatinban munkapárti programmal egyhangúlag Deák Béla dr.-t választották meg a kerület képviselőjévé. Deák Béla régebben ügyvéd volt Kulán, néhány évvel ezelőtt vármegyei ügyész, majd főügyész lett.” − Az Újság – XIV. évfolyam. 185. szám 1916. július 5. (8. p.)

1916. augusztus 9.-én a magyarországi országgyűlés képviselőségét igazolta és a képviselőház kormánypártjának, a Nemzeti Munkapártnak képviselői tagjaként bejegyezte.Az országgyűlés 647. országos ülésén, 1916. évi augusztus 9.-én, szerdán az országgyűlés elnöke közölte: „Jelentem, hogy Bács-Bodrog vármegye apatini választókerületében folyó évi Julius hó 4-én tartott időközi választáson megválasztott Deák Béla országgyűlési képviselő ur megválasztása óta 30 nap eltelt s a királyi Curiától vett értesítés szerint a választás ellen kérvény nem adatott be. Minthogy a választás ellen sem panasz, sem kifogás nem tétetett, ennélfogva Deák Béla országgyűlési képviselő ur a házszabályok 114. §-a értelmében a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe iktattatik.” − Az 1910−1915 évi országgyűlés képviselőházának naplója XXXI. kötet 3. p. A Közigazgatási Bizottság tagja lett.Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai ⁎ képviselőház – napló. XXXVI. – 735. országos ülés 1917 Julius 5-én. 243. p.

A képviselőház küldöttségének tagjaként részt vett IV. Károly király koronázásán (1916. december 30.).