Németország (németül : Deutschland) egy olyan ország Nyugat- és Közép-Európában, amely az Alpoktól a Germán-lengyel alföldön át, egészen az Északi- és Balti-tengerig terjed. Németország a második legnépesebb ország Európában (Oroszország európai része után), és területét tekintve a hetedik legnagyobb.

Az Alpok magasságát (legmagasabb pont: Zugspitze, ) az Északi- és Balti-tenger tengerszintjétől számítják. Közép-Németország erdős dombjai és Észak-Németország legalacsonyabb területei (legalacsonyabb pont: Neuendorf-Sachsenbande, ) között halad át 3 jelentős európai folyó, a Rajna, a Duna és az Elba.

Németország kilenc európai országgal határos: északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, Svájccal és Ausztriával délen, délnyugaton Franciaországgal és Belgiummal, Luxemburggal és Hollandiával pedig nyugaton.

Terület balra|bélyegkép|250x250px| Németország helye Európában. A fehéres országok az Európai Unió más tagjait jelölik.

Németország Nyugat- és Közép-Európában helyezkedik el, északon Dániával, keleten Lengyelországgal és Csehországgal, délen Ausztriával és Svájccal, délnyugaton Franciaországgal és Luxemburggal, északnyugaton pedig Belgiummal és Hollandiával határos. Leginkább az é. sz. 47° és 55° között, valamint a k. h. 5° és 16° között helyezkedik el. Területe , amelyből földterület, és vízi terület. Ez Európában hetedik legnagyobb területű ország, a világon pedig a 63. .

Extrém területi jellemzők balra|bélyegkép| A Zugspitze a legmagasabb pont Németországban

legészakibb pont: List, Sylt, Schleswig-Holstein legészakibb (nem szigeten lévő) pont: Aventoft, Schleswig-Holstein legdélebbi pont: Haldenwanger Eck, Oberstdorf, Bajorország legnyugatibb pont: Isenbruch, Selfkant, Észak-Rajna-Vesztfália legkeletibb pont: Deschka, Neißeaue, Szászország legalacsonyabb (mesterséges) pont: Tagebau Hambach, 293 méterrel a tengerszint alatt, Niederzier, Észak-Rajna-Vesztfália, legalacsonyabb (természetes) pont: Neuendorf-Sachsenbande, Wilstermarsch, Schleswig-Holstein, 3,53 méterrel a tengerszint alatt legmagasabb pont: Zugspitze, a bajor Alpokban, , Garmisch-Partenkirchen / Grainau, Bajorország

Domborzat balra|bélyegkép| Németország domborzati térképe Az ország északi harmada a Germán-lengyel-alföldön fekszik, sík terepét az északi irányba áramló vízfolyások (Elba, Ems, Weser, Odera) keresztezik. Mocsarak a holland határ közelében és a fríz part mentén találhatóak. Az északkeleti homokos Mecklenburgban sok olyan tó található, amit gleccserek alakítottak ki az utolsó jégkorszakban.

Dél felé haladva, Közép-Németország durva, rendezetlen dombos és hegyi vidékekkel rendelkezik, számosat ősi vulkáni tevékenységek alkottak. A Rajna völgye áthalad e terület nyugati részén. A központi hegyvidék keleti és északi irányban vonul a Saale folyóig, majd összeolvad a Csehország határán húzódó Érchegységgel. A hegyvidéki régiók közé tartozik az Eifel-hegység, a Hunsrück-hegység és a Palatinate-erdő a Rajnától nyugatra; a Taunus-hegység Frankfurttól északra; végül a Vogelsberg-hegység, a Rhön-hegység és a Thüringiai-erdő. Berlintől délre, az ország keleti és középső része inkább az alacsony északi területekre hasonlít, homokos talajjal és vizes folyami mocsarakkal, mint például a Spreewald régió.

A dél-németországi terepet a különböző egyenes hegy- és hegységláncok formálják, mint például a Sváb-, Frank-Alb (kb. A Duna forrásától, Baden-Württemberg délnyugati részétől, Stuttgarttól délre, át Svábföldön Közép-Frankföldig, a Majna folyó völgyéig húzódik) és a Bajor-erdő, végig Bajorország és Csehország határának mentén. Az Alpok a déli határnál a legmagasabb, ezen kívül viszonylag kevés alpesi terep található Németországon belül (csak Svábföld délkeleti részén és Felső-Bajorországban), Svájchoz és Ausztriához képest. A Fekete-erdő Franciaország délnyugati határánál elválasztja a Rajnát és a Duna mellékfolyóit.

Éghajlat bélyegkép|300x300px| Németországról Köppen éghajlati térkép Németország városainak éghajlattáblázata

Németország éghajlata mérsékelt, óceáni; hideg, felhős telekkel és meleg nyarakkal, valamint délről fúj a meleg főn szél. Németország nagy része a hideg/mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, ahol a nedves nyugati szelek dominálnak. Északnyugaton és északon az éghajlat óceáni, ami azt jelenti, hogy az év folyamán nagyon sok eső esik. A tél viszonylag enyhe, és a nyár viszonylag hideg. Keleten az éghajlat kontinentális. A tél nagyon hideg, a nyár pedig nagyon meleg lehet. A száraz időszakokat általában rögzíteni szokták.

Középen és délen egy átmeneti éghajlat uralkodik, ami az általános időjárási helyzettől függ, hogy óceáni vagy kontinentális. A tél hideg, és a nyár meleg, bár a hőmérséklet meghaladhatja a 30 °C-ot az egymást követő napokban hőhullámok alatt. Németország legmelegebb régiói délnyugaton találhatóak. Itt a nyarak forróak lehetnek, számos napon meghaladja a hőmérséklet a 30 °C-t. Néha a minimum hőmérséklet 20 °C alá sem esik, ami más régiókban viszonylag ritka.German Climate Handbuch Deutschland. Retrieved November 30, 2006.

Az északi-déli hőmérséklet-különbség nem nagyon érezhető Németországban, helyette inkább nyugati-keleti vonalban érzékelhető. Ezt alátámasztja az is, hogy északon sík és nyílt a táj, valamint a tengerhez közel helyezkedik el, ellentétben a déli magasabb tereppel, ami a tengertől jóval nagyobb távolságra van, és az Alpok nagyon közel van. Ezek a hegyek megakadályozzák a meleg mediterrán levegő nagy részének mozgását Németország déli részén. Az Alpoktól és a Kárpátoktól északra, minél távolabb megyünk az Atlanti-óceán meleg áramlatától (Golf-áramlat), és minél közelebb Oroszország és Szibéria rendkívül hideg téli szeleihez, a helyi éghajlat annál hidegebbé válik. Még ha a szibériai téli szelek nem is erőteljesek, amikor Németországot elérik, akkor is lecsökkenhet éjszaka szélsőséges esetben akár -30 °C-ra is a hőmérséklet; ez befolyásolja novembertől márciusig az átlaghőmérsékletet. Bár ritka, amikor ilyen hideg levegő éri el Németországot, a keleti tájak jobban ki vannak téve ennek a veszélynek, mint a nyugatiak. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy az északi Hamburg éves átlaghőmérséklete megegyezik a déli Münchenével. Az éves átlaghőmérséklet Hamburgban +9,5 °C, Münchenben +9,7 °C ,See "HAMBURG-FUHLS.(FLUGWEWA)", "HAMBURG-NEUWIEDENTHAL" and "HAMBURG-WANDSBEK" (for Hamburg)- altitudes are 3,11 and 18 meters; and "MUENCHEN-STADT (WST)" for Munich - altitude is 515 meters, at míg Berlin átlaghőmérséklete +9,9 °C See "BERLIN-TEMP. (WST)" (altitude 48 meters) at

A legmelegebb terület Németországban a Franciaországgal határos Fekete-erdőtől nyugatra, nagyjából az északi Karlsruhe és a déli svájci határ között helyezkedik el. A leghidegebb terület (a hegycsúcsok kivételével) Németország keleti részén, Drezda és Görlitz környékén található. Freiburg (Karlsruhe-tól kissé délre található) éves átlaghőmérséklete +11,4 °C, Görlitz értéke pedig +8,8 °C. Az eltérés 2,6 °C.See "FREIBURG I.BR. (AWST)" (altitude 236 meters) and "GOERLITZ (WEWA)" (altitude 238 meters) at Vannak Németországban olyan meteorológiai állomások, amik mértek már hidegebb átlaghőmérsékletet is, de ezek zöme sokkal nagyobb magasságban helyezkedik el.

Noha a német éghajlat ritkán szélsőséges, előfordulhat, hogy a hideg vagy a meleg szélsőséges. A téli hőmérséklet néha két számjegyű negatív hőmérsékletre eshet néhány egymást követő nap erejéig. Ezzel szemben nyáron egy-két hétig nagyon magas hőmérsékleti időszakok vannak. A rögzített szélsőségek közül a legmagasabb hőmérséklet 42,6 °C (2019. július, Lingen) , a legalacsonyabb -37,8 °C (1929. február, Pfaffenhofen an der Ilm).

Földhasználat balra|bélyegkép| Alpesi táj Bajorországban Németország területe összesen , ebből öntözött földterület, és vízi terület. A legnagyobb tó a Boden-tó (), mivel a part 62%-a Németországhoz tartozik. Nagyobb tó még a Müritz () és a Chiemsee (). Németország nagy részét szántóföld borítja (33,95%). Az ország 0,57%-át növik be állandó növények.

Németországnak összesen hosszú tengerpartja van, és összesen hosszú a szárazföldi határa (az óramutató járásával megegyező irányban északról: Dánia , Lengyelország , Csehország , Ausztria , Svájc , Franciaország , Luxemburg , Belgium , Hollandia ). A német-osztrák határ Jungholz közelében keresztezi magát. A belga határ magába foglal öt német enklávét.

Folyók bélyegkép|A fő német folyók balra|bélyegkép| Németország barlangtérképe Németország fő folyói:

Rajna (németül: Rhein), németországi szakasza (fő mellékfolyói: Neckar, Majna, Mosel); az Elba, németországi szakasza (az Északi-tengerbe torkollik); és a Duna (Donau), németországi szakasza .

A fontos folyók közé tartozik még a Saale és a Majna Közép-Németországban, a Neckar délnyugaton, a Weser északon és az Oder a keleti határnál.

Barlangok A karszt sziklák számos barlangot hoztak létre, különösen a Hönne völgyében. Balve-ben található Európa legnagyobb kulturális barlangja.

Természetes erőforrások

Vasérc, szén, hamuzsír, fa, barnakőszén, urán, réz, kőolaj, földgáz, só, nikkel és víz.

Környezet jobbra|bélyegkép|227x227px|Szirti sas

Aktuális problémák

A szénégető közművek és iparágak károsanyag kibocsátása jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez; a kén-dioxid kibocsátásból származó savas eső károsítja az erdőket Németországban; a kelet-németországi folyók szennyvize és ipari hulladéka szennyezi a Balti-tengert; veszélyes hulladék felszámolása; a kormány bejelentette, hogy szándékozik az atomenergiáról átállni villamosenergia-termelésre; a kormány arra törekszik, hogy a természetvédelmi területeket megőrizze; Németország utolsó gleccsere elkezdett eltűnni.

Természeti veszélyek

Folyók áradása heves esőzések után (például a 2002-es közép-európai áradások, 2021-es európai áradások vagy a vihardagály, mint például a Hamburgi szökőár, valamint az 1362-es és az 1634-es történelmi árvizek, amelyek megváltoztatták a mai Schleswig-Holstein nyugati partvidékét).

Növény- és állatvilág jobbra|bélyegkép|227x227px|A gímszarvasok gyakori állatok Németországban Növényföldrajzilag Németország az Északi flórabirodalmon belül a Cirkumboreális régióban van, amin belül két florisztikus régió osztozik Németországon: az atlanti régió és a közép-európai régió. Németország területe két ökorégióra osztható: európai-mediterránra, ahol vegyes hegyvidéki erdők találhatóak, és az északkelet-atlanti tengeri selfre.List of Ecoregions: Terrestrial Ecoregions WWF. Retrieved 21 November 2000. Németország nagy részét vagy szántóföld (33%), vagy erdő (31%) borítja. Csak az ország 15%-a állandó legelő.

A növények és állatok tipikusan közép-európaiak. A bükk, tölgy és más lombhullató fák az erdők egyharmadát teszik ki. Az újratelepítés eredményeként növekszik a tűlevelűek száma. A lucfenyő és a jegenyefenyő dominál a magasabb hegységekben, míg a tűnyalábos fenyő és a vörösfenyő a homokos talajban érzi jól magát. Számos páfrány-, virág-, gomba- és mohafaj található itt meg. Halakban bővelkednek a folyók és az Északi-tenger. A vadállatok közé tartozik a szarvas, vaddisznó, muflon, róka, borz, mezei nyúl és pár hódfaj is. Számos költözőmadár szeli át Németországot tavasszal és ősszel.

Népesség

Demográfia bélyegkép|Népsűrűség Németországban Becslések szerint 83,1 millió lakossal, 2021 márciusban, Németország az Európai Unió legnépesebb országa, és a világ 19. legnépesebb országának számít. Népsűrűsége . Az ENSZ Népesedési Alapja szerint 2020-ban Németország volt a világ második legnagyobb bevándorló célországa. 2016-ban a népesség 22,5%-a volt bevándorló vagy bevándorlók leszármazottja.

Közigazgatási egységek balra|bélyegkép|330x330px| Németország közigazgatási térképe