Jelzői mellékmondat

Az összetett mondat szintaxisában a jelzői mellékmondat olyan mellékmondat, amely a legáltalánosabb meghatározás szerint a főmondatában levő egyik névszónak van alárendelve.

A magyar nyelvben a jelzői mellékmondatok legtöbb típusának utalószava van a főmondatban, és ez a szó gyakran korrelatív szerkezetet alkot a mellékmondat kötőszavával.Király – A. Jászó 2007, 461–463. o. Más nyelvekben ritkábban van utalószó a főmondatban, és emiatt is vannak szemléleti különbségek a magyar és egyéb grammatikák között a jelzői mellékmondatot illetően.

A jelzői mellékmondat a magyar grammatikák szerint

A magyar nyelv könyve 2007 (MNyK) meghatározásában a jelzői mellékmondatok „a főmondat valamelyik névszóval kifejezett mondatrészének a jelzőjét fejtik ki”. A főmondatbeli utalószó maga is névszó, és jelzője egy másik főmondatbeli névszónak. P. Lakatos 2006 szerint, ha a főmondatban nincs utalószó, a jelzői mellékmondat ennek az értelmezője, ha pedig van utalószó, akkor a mellékmondat ezt fejti ki, egyes esetekben minőség-, kijelölő, mennyiség-, birtokos vagy fokhatározó értékű jelzői mellékmondatként, más esetekben értelmező jelzői mellékmondatként.P. Lakatos 2006, 196–198. o.

A jelzői mellékmondat kötőszava többféle viszonyszó lehet:Szende – Kassai 2007, 428–429. o. vonatkozó névmás: Gyönyörű az a kilátás, ami a Halászbástyáról nyílik Budapestre; vonatkozó határozószó: Ez az utca ahhoz a térhez vezet, ahol az egyetem található; valódi kötőszó: Maga éppen olyan szép, mint a kislánya.

Példák a különféle jelzői mellékmondat-típusokra: utalószósok:P. Lakatos 2006 tipológiája szerint (196–198. o.), és Szende – Kassai 2007 példáival (428–429. o.). minőségjelzői: Olyan gyümölcsöket láttam, amilyeneket Magyarországon nem árulnak; kijelölő jelzői: Csak azok a színésznők játszanak a darabban, akiket kedvel az igazgató; mennyiségjelzői: Annyi vizet eressz a kádba, amennyit akarsz; birtokos jelzői: Annak a kezét szorította meg, aki elsőnek üdvözölte; fokhatározó értékű jelzői: Maga éppen olyan szép, mint a kislánya; értelmező jelzői: Láttam az új üzletet, azt, amelyik a sarkon nyílt; utalószó nélküli értelmező jelzői: Nem én voltam az első, akit becsapott.

A jelzői mellékmondat helye rendszerint a főmondat után van, de gyakran beékelődik a főmondatba, és ekkor közvetlenül az alaptagja után helyezkedik el, pl. Nem tudom, hogy ugyanaz a kiadó, amely előző könyvemet kiadta, hajlandó-e mostani verseskötetemet is elfogadni.MGr 2000, 503–507. o.

Néhány más nyelv grammatikái szerint

Egyes grammatikák nézetében a jelzői mellékmondat a főmondatbeli egyik, antecedensnek nevezett névszó jelzőjének a szerepét tölti be, ha pedig utalószava is van, akkor ez annak a névszónak egy másik jelzője. Ezek nem tesznek említést értelmezői mellékmondatról.Bussmann 1998, 999. o. (általános nyelvészeti szótár).Crystal 2008, 433. o. (általános nyelvészeti szótár).Coteanu 1982, 100. o. (román grammatika). Egyes szerzők megjegyzik, hogy a jelzői mellékmondat egyik típusát értelmezőinek is nevezik.Grevisse – Goosse 2007, 1432. o. (francia grammatika). Megint mások szerint a jelzői mellékmondat egyik típusa értelmezői, tehát az értelmezőnek mint a jelző egyik típusának felel meg.Dubois 2002, 409. o. (általános nyelvészeti szótár)Klajn 2005, 243–245. o. (szerb grammatika).Avram 1997, 426–430. o. (román grammatika). Végül olyan szerzők is vannak, akik elhatárolják az értelmezői mellékmondatot a jelzőitől, tehát úgy vélik, hogy ez a külön mondatrésznek tekintett értelmezőnek felel meg.Bărbuță 2000, 300–303. o. (román grammatika).

Az angol és a francia nyelvű szakirodalomban a magyar „jelzői mellékmondat” megfelelőjének pontos fordítása „vonatkozó mellékmondat”. Ez megtalálható egyes BHMSzBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. grammatikákban is. Ezt azért fontos megemlíteni, mert idesorolnak olyan mondattípusokat is, amelyeket a magyar grammatikák nem tekintenek jelzőinek. Az egyik ilyet „antecedens nélküli vonatkozó mellékmondat”-nak nevezik, amelyet az MNyK 2007 „vonatkozó alanyi mellékmondat”-nak nevez (pl. Ki korán kel, aranyat lel).MNyK 2007, 447. o. Más nyelvekben is főleg közmondásokban van ilyen mellékmondat: Rira bien qui rira le dernier (szó szerint: ’Jól fog nevetni, aki utolsóként fog nevetni’);Grevisse – Goosse 2007, 1429. o. Ko peva, zlo ne misli (szó szerint: ’Aki énekel, nem gondol rosszra’).

Egyes szerzők szerint az egész főmondat is vonatkozó mellékmondat antecedense lehet, például: It’s said she’s back in the country – which I just don’t believe ’Azt mondják, (a nő) visszatért az országba, amit én nem hiszek el’; Ne înțelegem bine, ceea ce e important ’Jól megértjük egymást, ami fontos’; Vlada će sniziti kurs domaće valute, što će podstaći izvoz ’A kormány le fogja csökkenteni a hazai valuta árfolyamát, ami serkenteni fogja a kivitelt’.

A Magyar grammatika 2000 (MGr) az ilyet az ún. „álvonatkozó mondatok” egyik típusaként említi meg (pl. A magyarok elvesztették a meccset, ami minden szurkolót elkeserített), amelyet mellérendeltnek tekint, mivel olyan mondattal helyettesíthető, mint: …, és ez minden szurkolót elkeserít.

Egy másik, az MGr 2000 által álvonatkozó mondattípusúnak tekintett szerkezet ebben az összetett mondatban található: The ball went to Jones, who scored easily ’A labda Joneshoz ért, aki könnyen gólt rúgott’.Eastwood 1994, 356–359. o. Magyar példa ilyenre a Már két nappal a rablás után elfogták Z. Lászlót, akit előzetes letartóztatásba helyeztek összetett mondatban van. Ezt is helyettesítheti mellérendelt tagmondat: …, és előzetes letartóztatásba helyezték.

Osztályozások

Korlátozó és nem korlátozó jelzői mellékmondat

Egyes szerzők szemantikai és funkcionális szempontból egyrészt olyan jelzői mellékmondatokat különböztetnek meg, amelyek kötelezőek, és azonosító funkciójuk van, másrészt olyanokat, amelyek nem kötelezőek, és magyarázó a funkciójuk.Bidu-Vrănceanu 1997, 76–77. o.

Korlátozó jelzői mellékmondat

A korlátozónak nevezett mellékmondatIlyennek nevezik például Bussmann 1998 (999. o.), Crystal 2008 (433. o.), Grevisse – Goosse 2007 (1432. o.) vagy Čirgić 2010, (319–323. o., montenegrói grammatika). az egész összetett mondat jelentéséhez szorosan kötődő pontosítást ad hozzá. Más elnevezései: „determináló”, „minősítő” vagy „meghatározó”. Ugyanaz a szintaktikai szerepe, mint a mutató determinánsnak, amely az antecedens jelzője lehet az ilyen jelzői mellékmondat jelenlétében is. Példák: Here is the book that you were looking for (utalószó nélküli) ’Itt van az a könyv, amelyiket kerested’; L’ami qui m’accompagnait fut surpris de voir Paul (utalószó nélküli) ’Az a barátom, aki velem volt, meglepődött, amikor meglátta Pault’; Vă recomand pe omul despre care v-am vorbit (utalószó nélküli) ’Ajánlom önnek azt az embert, akiről szóltam’; Gde su sada one stolice koje sam želeo da kupim? (utalószós) ’Hol vannak most azok a székek, amelyeket meg akartam venni?’

Az MGr 2000 is szól korlátozó mondatról, pl. Sári olyan mesekönyvet kapott, amelyben sok színes kép van.

Nem korlátozó jelzői mellékmondat

A nem korlátozó jelzői mellékmondatÍgy nevezi például Bussmann 1998 (999. o.) vagy Crystal 2008 (433. o.). is pontosít, de nem feltétlenül szükséges, az összetett mondat jelentése nem változik meg nélküle. Egyéb elnevezései „kibővítő”, „nem meghatározó”, „leíró”, „nem determináló” vagy „magyarázó”. Ilyen mellékmondatnak nemcsak névszó lehet az antecedense, hanem pl. határozószó is. Példák: Napoleon, who came from Corsica, was exiled to Elba ’Napóleont, aki Korzikából jött, Elbára száműzték’; Partout où Julien va, il se fait des amis ’Mindenütt, ahol Julien megfordul, barátokat szerez magának’;Delatour 2004, 207. o. De ceas, care indică timpul, este greu să te lipsești ’Az órát, amely az időt jelzi, nehéz nélkülözni’; Moja tetka, koja je u Kotoru, javlja mi da i tamo pada kiša ’Nagynénim, aki Kotorban van, azt tudatja velem, hogy ott is esik az eső’.

A nem korlátozó jelzői mellékmondat antecedense gyakran személynév vagy személyes névmás. Példák: Einstein, who failed his university entrance exam, discovered relativity ’Einstein, aki megbukott az egyetemre való felvételi vizsgán, felfedezte a relativitást’;Eastwood 1994, 362. o. Dans la nuit du tombeau, toi qui m’as consolé, / Rends-moi le Pausilippe szó szerint ’A sír éjszakájában, te, aki megvigasztaltál, / add vissza nekem Posillipót’ (Gérard de Nerval);Grevisse – Goosse 2007, 1433. o. Învață a muri tu, care știai numai a omorî! ’Tanulj meg meghalni te, aki csak ölni tudtál!’ (Costache Negruzzi); Naš komšija Petar, koji se upravo vratio s puta, śutra će doći na večeru ’Petar szomszédunk, aki éppen visszatért utazásából, holnap vacsorára jön.Čirgić 2010, 319–323. o.

Az MGr 2000-ben is van szó nem korlátozó mellékmondatról, pl. Ajtósi Zoli, aki rendkívül jó matematikus volt, az osztály meglepetésére jogásznak ment.

Azok a szerzők, akik számba veszik antecedensként az egész főmondatot, idesorolják ennek a mellékmondatát is (ld. fentebb).

Nézetkülönbségek vannak azt illetően, hogy mi a nem korlátozó jelzői mellékmondat, és mi az értelmezői mellékmondat. Például Dubois 2002 értelmezőieknek nevezi az olyanokat, amelyeket Bussmann 1998 vagy Crystal 2008 nem korlátozóknak neveznek. Az MGr 2000 megjegyzi, hogy „kissé elnagyoltan a korlátozó mondatot jelzőinek, a nem korlátozót értelmezőinek szokták nevezni”, de „ez nem ennyire problémamentes”.

Elszigetelt és nem elszigetelt jelzői mellékmondat

Ez a megkülönböztetés prozódiai sajátosságokon alapszik. Elszigetelt az a mellékmondat, amelyet egy vagy két szünet választ el a főmondattól, és hangmagassági változás is jelzi a kezdetét. Ilyenek az értelmezőinek és a nem korlátozónak nevezett mondatok. Eastwood 1994 angol grammatikában ez olyan fogalmazásban jelenik meg, hogy „vesszős”, illetve „vessző nélküli”, mivel általában a jelzői mellékmondat előtti esetleges szünetet egyes nyelvek helyesírásában vessző, bár nemcsak vessző, hanem kettőspont vagy kötőjel képviseli. Bonyolítja az összehasonlítást a magyar nyelvvel az, hogy annak helyesírása szerint akármelyik típusú jelzői mellékmondat elé vesszőt kell tenni. Az itt említett angol grammatikában a két mellékmondat-típusnak az alábbi alkategóriái találhatók: vessző nélküliek: azonosító, amely azt fejezi ki, hogy kiről vagy miről van szó: What's the name of the player who was injured? ’Mi a neve annak a játékosnak, aki megsérült?’; osztályozó, amely azt fejezi ki, hogy miféle személyről vagy dologról van szó: A player who is injured has to leave the field ’Sérült játékosnak el kell hagynia a pályát’ (szó szerint: ’Egy játékos aki sérült…’); nyomatékosító: It was Jones who was injured, not Brown ’Jones volt az, aki megsérült, nem Brown’; vesszősök: hozzáadó, amely többletinformációt ad arról a személyről vagy dologról, akiről/amelyről szó van: Jones, who was injured, left the field ’Jones, aki megsérült, elhagyta a pályát’; kapcsoló, amely leírja a főmondatban leírt utáni eseményt: The ball went to Jones, who scored easily ’A labda Joneshoz került, aki könnyen gólt rúgott’.

Vannak olyan esetek, amelyekben csak az elszigeteltség különbözteti meg a nem korlátozó mondatot a korlátozótól, amikor nincs utalószó a főmondatban, jelentésük különböző lévén. Példák: Na večeru će doći komšije koje smo jutros pozvali (nem kötelező utalószó) ’Vacsorára fognak jönni azok a szomszédok, akiket ma reggel meghívtunk’ vs. Na večeru će doći komšije, koje smo jutros pozvali ’Vacsorára fognak jönni a szomszédok, akiket ma reggel meghívtunk’; Am fost la un singur spectacol care mi-a plăcut (nem használható utalószó) ’Egyetlen olyan előadáson voltam, amely tetszett’ vs. Am fost la un singur spectacol, care mi-a plăcut ’Egyetlen előadáson voltam, amely tetszett’.

A jelzői mellékmondat kötése a főmondathoz

Az itt említett idegen nyelvekben is megvannak azok a viszonyszófajták, amelyek kötőszókként szolgálnak.

A vonatkozó névmások mondatrészek is a mellékmondatban: