A Máramarosszigeti Piarista Gimnázium egy 1731-től 1920-ig, majd 1941-től 1944-ig Máramarosszigeten működött, a Piarista rend fenntartásában levő középiskola volt.
Története Az iskolát Zuana Márk, a sóbányák királyi biztosa kezdeményezésére 1730-ban alapította III. Károly király, és a következő évben nyílt meg; az ünnepélyes alapítólevél 1736-ban kelt. Kezdetben egy faépületben működött egy tanárral és 28 diákkal. Később kőépületet emeltek a Borromeo Szent Károly-templom közelében. Az iskolaépület 1802-ben és 1872-ben tűzvész martaléka lett, de mindkétszer újjáépítették. 1850-ben négyosztályos algimnázium volt. Az 1860-as évektől román nyelvet is tanítottak.
1907 és 1911 között nyolcosztályos főgimnáziummá fejlesztették. Új gimnáziumi épülete 1911–1912-ben készült el a templomkert végében, a budapesti Baumgarten Sándor építész tervei alapján, a beregszászi Fuchs és Társa cég kivitelezésében. Az első és második emeleti födémek építéséhez a városban elsőként használtak vasbetont. Diákjainak száma 1885-ben 92, 1887-ben 122, 1899-ben 187, 1909-ben 230 volt. Utóbbi évben 14 tanár, köztük 5 piarista tanított az iskolában.
1920 szeptemberében államosították, és 1940 júniusáig román tannyelvű állami gimnáziumként működött. A rendház ugyanakkor megmaradt, 1925-től az szentszéki dekrétummal létrejött romániai rendtartomány részeként. A második bécsi döntés után, 1940-től 1945-ig ismét magyar tannyelvű, 1941–1942-től 1944-ig piarista gimnáziumként működött. (1940-től átmenetileg a rendház is visszakerült a magyarországi rendtartományhoz, a háború után azonban megszűnt.)
1948-ban újra román tannyelvű állami gimnázium volt, Dragoș Vodă Líceum néven.
Személyek Egykori tanárok Simonchich Ince János SchP (1750–1807) Dombi Mihály SchP (1756–1828) Farkas János Chrysostom SchP (1794–1850) Juhász Gyula (1883–1937) első tanári állomáshelye volt 1906–1908 között
Egykori diákok Péter Dezső (1929–1990) néprajzkutató
Jegyzetek
Kategória:Piarista iskolák Kategória:Máramarossziget