A kábítószerek azok a tudatmódosító hatású pszichotrop anyagok, amelyek törvényi szabályozás alá vannak rendelve, és amelyek törvényen kívüli, szabad használata különleges veszélyt jelent nemcsak a használójára, de a társadalomra nézve is. A kábítószer, mint jogi fogalom nem öleli fel az összes ismert tudatmódosító hatású pszichotrop anyagot, ebből következően azok jogi értelemben legális pszichotrop, tudatmódosító szerek és nem kábítószerek.66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200066.KOR A közbeszédben a kábítószerekre szinonim fogalomként használt drog kifejezés pontatlan, az elsősorban a természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi vagy ritkábban állati részeket jelent. 300px|bélyegkép|Az illegális kábítószerek ellenőrzését végző amerikai hivatal (DEA) által lefoglalt kokaincsomagok az Egyesült Államokban

A kábítószer fogalmának pontosítása bélyegkép|300px|Kábítószerek relatív veszélyességének összehasonlításaDavid Nutt, Leslie A. King, William Saulsbury, Colin Blakemore: Development of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse. Lancet, 2007. 369: 1047–1053. bélyegkép|jobbra|300px|A kábítószerek testi ártalmat és függőséget okozó hatásainak erősségeNutt, David, Leslie A King, William Saulsbury, Colin Blakemore - Development of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse (The Lancet 2007; 369:1047-1053, 2007.03.24. / PMID 17382831; doi:10.1016/S0140-6736(07)60464-4) Sok ezer – elsősorban medikális célra, gyógyszerként használt – a központi idegrendszerre ható vegyület (pszichotrop szer) egy kis csoportja tudatmódosító hatással is rendelkezik.Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 347–363. oldal, A tudatmódosító anyagokon belül számtalan olyan anyag van, amely pszichés függéshez, fizikai dependenciához vagy annak legsúlyosabb formájához, az addikcióhoz vezet.Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 1132–1160. oldal, A tudatmódosító addiktív szerek rendkívül veszélyesek az egyén egészségére, a szerhasználó közvetlen környezetére, de ezen túlmenően a bűnözés forrásaként különös veszélyt jelentenek magára a társadalomra is. Az említett veszélyek miatt a legnagyobb addikciós kockázatú szerek szabad használatát és forgalmazását nemzetközi megállapodásokon alapuló törvények szabályozzák világszerte. A tudatmódosító szerek közül törvényileg kiemelt, fokozott veszélyt jelentő szereket nevezik kábítószernek. Az egyes tudatmódosító hatással rendelkező szerek kiválasztása és kábítószerré minősítése tehát nem annyira hatástani alapon, mint általános társadalmi veszélyességük alapján történik.

Ebből következően Magyarországon kábítószernek minősülnek mindazon anyagok, amelyek szerepelnek az 1961-ben New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetében aláírt Egységes Kábítószer Egyezményben, továbbá az azt kiegészítő, 1971-ben Bécsben aláírt pszichotrop anyagok listáján, amelyet a magyar jog a törvényekbe beépített és alkalmaz.1965. évi 4. törvényerejű rendelet a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=96500004.tvr

A kábítószerek körébe tartozó, – tehát a különleges jogi elbírálás alá eső – anyagokra jellemző, hogy használatuk törvénybe ütközik. Eközben más, történelmileg elfogadottabb, kisebb társadalmi veszélyűnek tartotthttps://drogriporter.hu/dr-david-nutt-cafolatai-az-alkoholipar-mitoszaira/ tudatmódosító szerek használata legális. Ez nem azt jelenti, hogy a nem kábítószernek kategorizált pszichotrop, tudatmódosító szerek, amelyek rendszeres használata csak enyhe dependenciát okoz, ne lennének egészségre ártalmas anyagok. Szigorúan tiltott és így kábítószernek minősített anyag például a morfin, heroin, kokain, amfetamin, de tudatmódosító hatása ellenére nem tartozik a kábítószerek kategóriájába az alkohol, a dependenciát okozó nikotin és még kevésbé az élvezeti szernek használt, enyhe szerfüggést okozó koffein.William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. 74–102. oldal. A kábítószer fogalom tehát jogi kategória, mely elnevezés az orvosi és gyógyszerészi munkába is mint jogi terminológia épül be, és nem hatástani besorolásként alkalmazott fogalom.Issekutz B., Issekutz L.: Gyógyszerrendelés. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. 785–786. oldal. 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500095.tv

A kábítószerekkel kapcsolatos fogalmak A kábítószerekkel – mint „különleges anyagokkal” – foglalkozó szakemberek, orvosok, gyógyszerészek valamint a visszaélésekkel foglalkozó bűnüldözés és igazságszolgáltatás szakemberei számos szakkifejezést használnak a kábítószerekkel kapcsolatos munkájuk során.

A hivatalos nyelvben vagy az orvosi szaknyelv szövegében a félreértések vagy szakmai hibák elkerülése érdekében a definíciók egyértelműen és szakszerűen vannak megfogalmazva. Gyakran előfordul azonban, hogy a szaknyelv által használt terminológia vagy egyes szakkifejezések jelentése nem találkozik a köznyelvben, az utca embere által szabadon – és következmények nélkül – használt kifejezések jelentésével. Ez utóbbi szóhasználatába gyakran keverednek az idegen nyelvű médiából átvett, olykor hibásan fordított és alkalmazott fogalmak.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a kábítószerekkel kapcsolatos néhány fogalom kerül felsorolásra, felhívva a figyelmet a hivatalos nyelv és az utca szlengje közötti különbségre és az azokból eredő félreértésekre.

Kábítószer-abúzus: Az „abúzus” szó jelentése „visszaélés”, tehát a szer-abúzus kábítószerrel, gyógyszerrel történő visszaélést jelent, ami tipikusan – de nem kizárólagosan – a pszichotrop szerekre, azokon belül is a tudatmódosító szerekre jellemző. Visszaélésnek nevezhető ezen szerek nem orvosi célú, nem gyógyítási szándékú használata, önkezű adagolással, melynek egyedüli célja a szerhasználó hangulatának, tudatának, pszichés státuszának a befolyásolása. A szer-abúzusra jellemző, hogy az adott országban, kultúrában elfogadott társadalmi vagy gyógyítási formákkal ellentétes.Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 512. oldal,

Abúzuspotenciál: A kifejezés addiktológiai, illetve farmakológiai fogalom. Egy pszichotrop anyagnak az a képessége, hogy milyen mértékben képes azonnali jó érzést, örömöt, pszichés kielégülést előidézni a szer használójában, hogy annak pszichés státuszát ily módon befolyásolja. Ez a szerek veszélyessége szerinti rangsorolásában segíti a szakembereket. A pszichotrop szerek ebben a tekintetben erősen eltérnek egymástól. A heroin vagy az amfetamin abúzuspotenciálja nagy, mert azonnal képesek ilyen hatásokat kiváltani. Ezzel szemben például az antidepresszánsok erre nem képesek.Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 608 oldal,

Tolerancia: A kábítószerek többségére jellemző, hogy ismételten és hosszabb ideig tartó alkalmazás során a szervezet hozzászokik az alkalmazott mennyiséghez, és egyre nagyobb dózis szükséges ugyanazon hatás eléréséhez.

Dependencia: A dependencia vagy szerfüggőség bizonyos anyagokkal szemben kialakuló pszichés és fizikai függőséget jelent. Az elnevezést akkor használják, ha az egyén önmaga örömének kielégítése érdekében, erős belső kényszert érez a kábítószer használatára annak pszichés, örömszerző hatásai miatt, vagy a „szer” hiánya okozta kellemetlen elvonási tünetek enyhítése érdekében.

Addikció: Az addikció diagnosztikai fogalom, a szerfüggés legsúlyosabb formája, a központi idegrendszer betegsége, amelyben a pszichés és a fizikai dependencia együttesen van jelen, és amely állapotból a beteg nehezen hozható vissza. Az önpusztító magatartás negatív következményeinek ellenére az addikcióra jellemző a kábítószer megszerzésére és használatára törekvő erős motiváció.

Pszichotrop / pszichoaktív szerek: A szakirodalomban a pszichotrop anyagok a központi idegrendszerre ható, különböző farmakológiai természetű szerek gyűjtőneve, melyet néha – a kevésbé szakmai források – a magyarosabb hangzású pszichoaktív szóval jelölnek. A pszichotrop anyagok óriási családjába tartoznak a nyugtatók, altatók, szorongáscsökkentők, az epilepszia gyógyszerei, az általános és helyi érzéstelenítők, az antipszichotikus hatású szerek, antidepresszánsok, antimániás szerek, pszichostimulánsok, a neurodegeneratív betegségek gyógyszerei, opioidok, alkohol és még számos élvezeti szer is.Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 317. oldal, A felsorolt szertípusok között vannak olyanok, amelyek tudatmódosító hatással rendelkeznek, dependenciát váltanak ki vagy egyenesen addiktívak.William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. 74. oldal. Ez utóbbiak között vannak olyan anyagok, amelyeket a társadalmi veszélyességük okán kábítószerként kategorizáltak, és ezért előállításuk, alkalmazásuk törvényileg szabályozott. Előbbiekből következik, hogy a kábítószerek és tudatmódosító anyagok mind pszichotrop anyagoknak tekinthetők, de hibás ennek a fordítottja, miszerint a pszichotrop/pszichoaktív szerek mind kábítószerek. A pszichotrop/pszichoaktív szerek döntő hányada (>90%) ugyanis nem addiktív, nem kábítószer, és tudatmódosító hatással sem rendelkezik.

Drog: Az utóbbi évtizedekben a drog kifejezés gyökeret vert a magyar közbeszédben, és bár pontos definíció sohasem tartozott hozzá, az utca emberének szóhasználatban a legtöbbször kábítószereket vagy néha szélesebb értelemben pszichotrop anyagokat értenek alatta. A „drog” kifejezés az eredetét tekintve nemzetközi szó, a francia drogue (=vegyszer) alapján. Ennek származéka az angol drug (=gyógyszer, altató, kábítószer). A francia szó eredete vitatott, általában úgy gondolják, hogy ennek a régi alnémet droge (=száraz) a forrása, mások szerint keleti eredetű szó. A magyar nyelvbe német közvetítéssel került be.Tótfalusi István: Idegen szavaink etimológiai szótára, Anno Kiadó, é.n., A magyar gyógyszerészi szakirodalomban a drog egyetlen jelentése: természetes eredetű, többnyire szárított növényi vagy ritkábban állati alkotórész, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak és amelyet gyógyszerek előállításához használnak (pl. rómaikamilla-virág, ánizsolaj, körömvirág, galagonya virágos hajtásvég, mezei kakukkfű virágos hajtása, csipkerózsa áltermése). A drog, mint szakkifejezés tehát a magyar nyelvben nem jelent kábítószert, de még pszichotrop anyagot sem.A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII.) hivatalos növényi drogok és növényi eredetű készítmények. https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/phhgviii-drogok20180903_5b8d40d3a13fb.pdf Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a gyógyszerészi értelemben használt és nevezett drogok között ne fordulna elő pszichotrop anyag vagy addiktív szer (pl. ópium).