Schnitzer Ignác, külföldön Ignaz Schnitzer (Récse, 1839. december 4. – Bécs, 1921. június 18.)Schnitzer Ignác meghalt (1921. június 19.) Pesti Napló, 72. évfolyam, 133. szám magyar származású osztrák újságíró, színműíró, műfordító, librettista.
Élete Egyetemi tanulmányait Pesten folytatta, ahol filozófiát hallgatott, de nem sokkal később újságíróként kezdett tevékenykedni. 1857-től Bécsben élt, és több újságban jelentek meg cikkei, mint a Pester Lloyd, a Fremden-Blatt, illetve szerkesztője volt a Der Fortschritt című lapnak. 1867-ben visszaköltözött Pestre, és a Bécsi Debatte szerkesztőségi tagja lett. 1869-ben Bródy Zsigmonddal megalapította a Neues Pester Journal napilapot, amelyet egy évtizeden keresztül főszerkesztőként irányított. Emellett magyar színműveket dolgozott át német színpadokra. 1879-ben lefordította Szigligeti Ede Rózsa című történelmi vígjátékát a bécsi Burgtheater és Jókai Mór Hős Pálffy című művét a Carltheater számára.
Miután eladta a Neue Pester Journal lapnál lévő részesedését, 1881-ben visszaköltözött Bécsbe, ahol elsősorban librettistaként és műfordítóként dolgozott. Külön elismerésben részesült Petőfi Sándor műveinek német nyelvre történő fordításáért. Fordítói tevékenységéért a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság kültagjai közé választotta. Az ifj. Johann Strausszal való barátságának köszönhetően ő írta A cigánybáró című művének librettóját.
A Steiner Gábor által alapított Venedig in Wien vidámpark létrehozásában is részt vett, s közreműködött új látványosságok, például az óriáskerék megépíttetésében. Az ő kezdeményezésére létesült 1898-ban I. Ferenc József uralkodásának ötvenedik évfordulójára a "Ferenc József császár és kora" című kolosszális körkép, melyet Philipp Fleischer készített és Bécsben mutattak be egy kifejezetten a kép számára emelt épületben.Ferencz József és kora (1898. január 19) Magyarország, 5. évfolyam, 19. szám
Sírja a budapesti Kerepesi úti izraelita temetőben (mai nevén Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető) található.Schnitzer Ignác temetése (1921. június 28.) Kis Ujság, 34. évfolyam, 140. szám
Magánélete Házastársa Lasky Gabriella (1846. április 10., Gyöngyös – Bécs, 1913. szeptember 28.) volt, Lasky János Gyula orvos lánya, akit 1866. november 11-én Pesten vett nőül.
Művei
Librettók
Joggeli. Opera 3 felvonásban. Zenéjét szerezte. Wilhelm Taubert (1853) Muzzedin. Opera 2 felvonásban. Zenéjét szerezte: Siegmund Bachrich (1883) Der Goldmensch (Az arany ember). színdarab 5 részben Jókai Mór regénye alapján. Zenéjét szerezte: Adolf Müller junior (1885) A cigánybáró. Operett 3 felvonásban Jókai Mór elbeszélése alapján. Zenéjét szerezte: ifj. Johann Strauss (1885) Rafaela. Vígopera 3 felvonásban. Írta: Adolph Schirmer és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Max Wolf (1886) Das Orakel. Operett 3 felvonásban. Csiky Gergely műveinek nyomán. Zenéjét szerezte: ifj. Josef Hellmesberger (1889) Die Königsbraut (A király arája). Romantikus vígopera 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Robert Fuchs (1889) Die Salzburger Glocken. Mozart-darab 4 képben. Írta: Schnitzer Ignác és Sigmund Schlesinger. Nincs megzenésítve. (1890 körül) Husarenblut. (másképp Die Dorfrichterin). Operett 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Hugo Felix (1894) Die Venus von Murán. Opera 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és und Verő György. Nincs megzenésítve. (1900 körül) Kaspar (másnéven Der schöne Kaspar). Operett 3 felvonásban. Szövegét írta: F. Zell és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Josef Bayer (1902) Bruder Straubinger (A vándorlegény). Operett 3 felvonásban. Írta: Moritz West és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Edmund Eysler (1903) Pufferl. Operett 3 felvonásban. Írta: Sigmund Schlesinger és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Edmund Eysler (1905) Der Elektriker. Operett 3 felvonásban. Írta: Sigmund Schlesinger és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Carl Josef Fromm (1906) Tip Top. Operett 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és Sigmund Schlesinger. Zenéjét szerezte: Josef Stritzko (1907) Kreolenblut (Kreolvér). Operett 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és Emerich von Gatti. Zenéjét szerezte: Heinrich Berté (1910)
Dalszövegek
Seltsame Geschichte (Furcsa történet). Sanzon. Szövege Petőfi Sándor műve alapján. Zenéjét szerezte: Laszky Béla. Vater Radetzky ruft! Katonadal. Zenéjét szerezte: Lehár Ferenc (1914)
Jegyzetek
Források
Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 774. l. Online elérés Oesterreichisches Musiklexikon Online elérés Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950. 406. és 407. oldal Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés A Cigánybáró szövegírója (1919. december 5.) Pesti Hírlap, 41. évfolyam, 171. szám
Kategória:A Neues Pester Journal vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar librettisták Kategória:1839-ben született személyek Kategória:1921-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Bécsiek Kategória:A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar lapalapítók és sajtóvállalkozók