A nemzetközi családtörténeti szakirodalomból ismert a német Reuss (Reuß) hercegi család. A Berthold Schmidt: Die Reussen. Schleiz. F. Webers Nachfolger. 1903. c. művében a XII. századból származó német hercegi Reuss családfát részletesen levezeti pl. Reuss Heinrichtől, aki 1274-ben halt meg és Gera (Németországban, azon belül Türingiában) a vár ura volt. Ld.: Reuß-Gera 200px|bélyegkép|jobbra| A német hercegi Reuss címer A felvidéken élt Reuss család és a német Reuss hercegi család közötti kapcsolatra nincs adat, de szinte biztos, hogy a Reussok Németországból származnak és még 1600 előtt települtek át Magyarországra és először Szepesbélan illetve később Zólyomlipcsen éltek tehát a Felvidéken, a mai Szlovákiában. A Reussok többsége az értelmiségi pályát választotta, evangélikus lelkészek, tanárok, egyetemi oktatók, egyetemi tanárok, mérnökök, kutatók, orvosok, jogászok, közgazdászok, gazdászok stb. voltak, továbbá többségük külföldön, nyugati országokban is tanult, több nyelven írt és beszélt. A Felvidéken az iskolai oktatás 1918-ig három nyelven folyt, magyarul, szlovákul vagy csehül és németül. A Reussok földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalt ritkán töltöttek be, független értelmiségiek voltak.

Az első Reussok Magyarországon Reusz András (1554 k.-1629) Pozsony első evangélikus lelkésze volt. Ő az ismereteink szerint az első evangélikus lelkész, aki Németországból Magyarországra áttelepült. A másik Reuss Dávid (1554 k.-1629) lelkész rokona lehetett Reuss Andrásnak, nagyjából egy időben éltek, szászországi Querfurtból származtak, Magyarországra telepedtek át a XVI-ik század végén, Magyarországon Nagybánya területén működött Reuss Dávid.

Raisz család (kassai) Raisz család (kassai) Dalibor Mikulík Elfelejtett birtokosok Lubló várában 1825-1880 között) alapján: „1609. október 12-én II. Mátyás király Abaúj megye székhelyének szülöttjét Raisz Jánost címeres oklevéllel nemesi rangra emelte. Raisz János a „kassai” előnevet kapta. Raisz János felesége Ugróczi Borbála volt.” Ld.: Raisz (kassai) családfát. Kempelen BélaNagy Iván szerint bélyegkép|200px| Raisz János nemesi címere, adományozta II. Mátyás magyar király 1609. október 12-én

Reussok Szepesbélán

A Reussok az 1600-as évek elejétől, inkább közepétől már Szepesbélan éltek, tehát már az 1500-as évek végétől Németországból áttelepülhettek a Felvidékre. Szepesbélán a katolikus anyakönyvezés kezdő éve 1609. Az anyakönyveket latin nyelven írták 1636-ig, 1637-től pedig németül. Az evangélikus anyakönyvezést 1783-ban kezdték el II. József magyar király türelmi rendelete (1781. október 25.) alapján és 1840-ig németül anyakönyveztek, majd 1841-től magyarul, 1851 és 1883 között németül, majd 1884-től 1950-ig magyarul. Az evangélikus anyakönyvek 1950-ig megvannak. Az 1600-as évek második felében Szepesbélán két nagyobb Reuss család élt, Reuss Bertalan három gyermekével és később Reuss János három gyermekével. Az 1700-as évek kezdetétől lett kiterjedt család Szepesbélán a Reuss család. Az apák keresztnevei: Jakab, Tóbiás, János, Bertalan, Mátyás, Krisztián, György, Mihály. Mindegyik apának több gyermeke született. 1609 és 1714 között az anyáknak a keresztnevét nem közölték. 1715-től 1789-ig az anyáknak csak a keresztnevét adták meg, 1790-től pedig már az anyák vezetéknevét is rögzítették. Az 1600-as években a születési anyakönyvekben csak az apa kereszt-, majd vezetéknevét, valamint a keresztelt gyermek keresztnevét, végül a keresztszülők nevét közölték.

Reuss András egyeneságú ősei

A1.Reuss Tóbiás I. neje N. Dóra. B1. Reuss Tóbiás II. (1683. augusztus 21.-) neje Sutóris Mária. (Szepesbéla, 1688. március 21.-) 1703. november 18. Reuss Tóbiás II. cipész, foltozó varga volt. Sutoris Mária szülei Sutoris Tamás (1654.-) 1722. október 30. és N. Ágnes] C1. Reuss Tóbiás III. (Szepesbéla, 1704. október 21. -) neje Meyer Katalin. (Szepesbéla, 1707. április 4.-) Szepesbéla, Szepesbéla, 1725. november 25. Meyer Katalin szülei Meyer András és N. Katalin. D1. Reuss János I. (Szepesbéla, 1730. július 9.-†1796. k.) neje Dirr Zsuzsanna. (1732. k.-) Szepesbéla, 1750. július 27. E1.Reuss János II. (Szepesbéla, 1754. szeptember 6.-Zólyomlipcse 1822. november 27.) neje Corony Mária. (Zólyomlipcse, 1757.-Zólyomlipcse, 1834. április 2.) 1782. k. F1. Reuss Sámuel. Zólyomlipcse 1783. szeptember 8-Nagyrőce, 1852. december 22.). neje Schulek Rozália. (Nagypalugya, 1790. augusztus 18.–Nagyrőce, 1838. október 9.) Karaszkó, 1810. november 21. Schulek Rózália szülei Schulek Mátyás. (Árvanagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc, 1815. június 27.) és Zmeskall Júlianna, deményfalvi, domanoveczi és lestinei nemes. (Szrnyace, 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. november 24.) Lestin, 1776. február 29. G1. Reuss Lajos. (Nagyrőce, 1822. április 18.-Nagyrőce, 1905. szeptember 25.) neje Krmann Kornélia (Nelli). (1839.-1915. október 23.) 1858. Nagyrőcen volt evangélikus pap haláláig, 57 éven át. H1. Reuss Jenő. (Nagyrőce, 1867. január 14.-Budapest, 1941. december 14.) neje Schulek Márta. (Budapest, 1876. november 25.-Nagykanizsa, 1964. február 16.) 1898. október 13. Gépészmérnök volt. Schulek Márta szülei Schulek Frigyes a híres építész, és Riecke Johanna. (1851.-Budapest, 1944. március 25.) I1.Reuss Endre. (Budapest, 1900. július 1.-Budapest, 1968. május 10.) 1. neje Harmath Ilona. (1905. július 15.-1954. június 3.) Budapest, 1936. 2. neje Chotvács-Herényi Aranka. (Budapest1914. június 6.-). Budapest, 1963. I2. Reuss László. (Resicabánya, 1901. november 3.-Bécs, 1996. január 10.) 1. neje Burchard-Bélaváry Anna (Székesfehérvár, 1903. június 24.-Budakeszi, 1946. február 1.) Budapest, I. kerület, 1927. szeptember 4. 2. neje Krafft Gertrud (Moson. 1909. február 23.-Budapest, 1989. január 8.). Budapest, 1947. J1. Reuss András. (Budapest, 1938. július 11.-) 1. neje Urbán Emma (Budapest, 1940. szeptember 17.-Budapest, 2006. november 1.) 1965. szeptember 12. 2. neje Belák Erzsébet. (Budapest, 1946. július 27.-) Budapest, 2008. január 24. Evangélikus lelkész, egyetemi tanár

A Reuss (szepesbélai) családfa

Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan, pl. a házasságkötési vagy a halálozási anyakönyvek alapján, ha az életkor meg van adva. N. a vezeték vagy keresztnév ismeretlen

A1. Reuss Tóbiás I.  N. Dóra.

B1. Reuss Tóbiás II. (*1683. augusztus 21. -)  Sutóris Mária. (*Szepesbéla, 1688. március 21.-) 1703. november 18. Reuss Tóbiás II. cipész, foltozó varga volt. Sutoris Mária szülei Sutoris Tamás (*1654.-†Szepesbéla, 1722. október 30.) és N. Ágnes.

C1. Reuss Tóbiás III. (*Szepesbéla, 1704. október 21. -)  Meyer Katalin. (*Szepesbéla, 1707. április 4.-) Szepesbéla, 1725. november 25. Meyer Katalin apja Meyer András, anyja N. Katalin.

D1. Reuss Tóbiás IV. (*Szepesbéla, 1727. április 28.-†Szepesbéla, 1728. június 27.)

D2. Reuss Tóbiás V. (*Szepesbéla, 1728.-†Szepesbéla, 1802. január 24.)

D3. Reuss Mária I. (*Szepesbéla, 1729. augusztus 24.-†Szepesbéla, 1732. november 18.)

D4. Reuss János I. (*Szepesbéla, 1730. július 9.-†1796. k.)  Dirr Zsuzsanna. (*1732. k.-) Szepesbéla, 1750. július 27.

E1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1752. augusztus 26-)

E2. Reuss János II. (*Szepesbéla, 1754. szeptember 6.-†ZólyomLipcse 1822. november 27.)  Corony Mária. (*Zólyom-Lipcse, 1757.-†Zólyom-Lipcse, 1834. április 2. 1782. k.

F1. Reuss Sámuel. (*Zólyom-Lipcse, 1783. szeptember 8. -†Nagyrőce, 1852. december 22.)  Schulek Rozália. (*Nagypalugya, 1790. augusztus 18.-†Nagyrőce, 1838. október 9.) Kraszkó, 1810. november 21. [Schulek Rozália szülei Schulek Mátyás, árvanagyfalusi (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc, 1815. június 27.) és Zmesskál Julianna, deményfalui és domanoveci (*Szrnyace, 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. október 2.) Lestin, 1776. február 29.] Reusz Sámuel 1807. szeptember 10-én iskolaigazgató és segédlelkész (káplán) lett Tiszolcon 1809 decemberéig. 1810. január 1-től a kis-honthi esperességbeli Kraszkón mint lelkész 3 évig működött. Kraszkón Tomka László volt az evangélikus lelkész, Őt váltotta a kraszkói keresztelési anyakönyvek alapján 1810 januárjában és 1812. május 7-ig szolgált itt. Ezt bizonyítják a következő bejegyzések a Kraszkói evangélikus anyakönyvekben. 1812. április 19-én a nagyrőcei egyházba ment át rendes lelkészül. Itt 30 évig működött, kitartó erővel, erélyesen. Utolsó alkalommal Reuss Sámuel 1842-ben keresztelt Nagyrőcén. A kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyvekben ezt a bejegyzést találtam: Kraszkón az utoljára Reuss Sámuel 1812. május 7-én keresztelt. Ezt követően Krmann János lett a kinevezett lelkész. Az alábbi bejegyzés 1812. április 19-én történt.

Munkái:

1. Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten ...

2. Das privilegium-fori bei den Protestanten in Ungarn ...

3. A garamiak egyházi története (tótul).

4. Ornithologie ...

5. Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter ...

6. Ueber Alterhumer ...

G2. Reuss Karolina Ludovika. (*Nagyrőce, 1813. augusztus 25-†Nagyrőce, 1886. k.)  Lovcsányi Gyula I. (*1805.-†1869. k.) 1840. k. Főszolgabíró Nagyrőcén.

H1. Lovcsányi Gyula II. (*1842.-†1876.)  Törék Malvin (orlai és bakos-töréki. (*1847.-†1921.)

I1. Lovcsányi Gyula III. (*1870.-†1908)  Pokorny Júlia (*1866.-)

I2. Lovcsányi Malvin. (*1873.-)  Bartel János Dr. (*1862.-)

J1. Bartel Adrienne. (*1902.-†Budapest, 1984. október 24.)  Klaniczay László II. (*1889.-) [Klaniczay László II. szülei Klaniczay László I. és Duda Friderika (*1865.-†Rimaszombat, 1944. április 24.)]

K1. Klaniczay Sára.  Dr. Marcsek Zoltán.

L1. Dr. Marcsek Zoltán.

L2. Dr. Marcsek Péter.

L3. Marcsek Gábor.

J2. Bartel Margit. (*1904.-)  Dr. Lehel László orvos.

I3. Lovcsányi Adél. (*1874.- †1904.)  Hesp Lajos tüzérezredes.

J1. Hesp Walter (Lovcsányira magyarosította a nevét) (*1900.-†Budapest, 1968. szeptember 29)  Reichelt Márta.

H2. Lovcsányi Lipót.

H3. Lovcsányi Gusztáv.

H4. Lovcsányi Emília Adél.  Schulek Ágoston. (*1820.-†1890.) Ratkói lelkész. Schulek Ágoston szülei Schulek József (*1794.-) nandrási lelkész  Nagy Teréz.

G3. Reuss Gyula I. Gusztáv. (*Nagyrőce, 1816. június 7. -†Nagyrőce, 1872. április 21.)  Mihalik Karolina. Reuss Gyula 1833 és 1835 között a Pozsonyi Evangélikus Líceumban tanult. Reuss Julius Gustav „Tanulmányait követően a Muran Unió vasiparának mérnöke lett. Apjával és testvéreivel együtt részt vett a szlovák népmesék gyűjtésében és szerkesztésében, amelyek közül több a Codex Revúcky (Rőcei kódex) A, B, C kéziratgyűjteményének részévé vált. Reuss Lajos testvérével együtt kiadták az Unison alapszabályait, amelyekben matematikai törvényeket alkalmaztak a zene és a harmónia számára. Amikor úgy határoztak, hogy az 1870-es évek elején megkezdődik a Nagyrőcei (Revúca) szlovák evangélikus és gimnáziumának új földszintes épületének megépítése, megtervezte a kétszintes épületet. Oktatási tevékenységét elsősorban a szlovák egyesületekben, a kölcsönös segítségnyújtásban és a Revúca Élelmiszer Egyesületében fejlesztette ki. A Revúcka temetőjébe temették, sírját, amely még mindig fennállt az 1960-as években, nem tartották meg.”

H1. Reuss Gyula II. Kereskedő volt, fiatalon meghalt.

H2. Reuss Klementina. (*1856.-)  Bottó Gyula. Ügyvéd volt, Nagyrőcén éltek.

I1. Bottó Milán I. (*1877. október 28.-†1938. k.)  Dedinszky Elza.

J1. Bottó Milán II. (*1908.-)

J2. Bottó László.

J3. Bottó Iván. (-†1938. k.) jogász, egyház-felügyelő Nagyrőcén. Öngyilkos lett mert 1938-ban Nagyrőcét nem csatolták Magyarországhoz.

I2. Bottó Mariska. (-†fiatalon)

I3. Bottó Anna.  Jeszenszky János cseh miniszter.