A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ; angolul: Collective Security Treaty Organization, CSTO; , Organyizacija Dogovora o kollektyivnoj bezopasznosztyi, ODKB) volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetség. Szokás keleti-NATO néven is hivatkozni rá, a tagországok között fennálló kölcsönös védelmi garancia intézménye miatt. A szervezet előfutárának alapító okiratát 1992. május 15-én írta alá a Szovjetunió hat utódállama, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Ezen szerződést az aláírás helyéről szokás emlegetni Taskenti Paktumként vagy Taskenti Szerződésként is. 1994-es hatályba lépéssel ezen megállapodáshoz csatlakozott három másik FÁK-ország is, név szerint Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Grúzia. Öt év elteltével az aláírók közül hat állam – Azerbajdzsán, Grúzia és Üzbegisztán kivételével mindenki – megállapodtak a fennálló szerződés 5 évre történő megújításáról. 2002-ben ezen hat ország megállapodott, hogy a fennálló együttműködést továbbfejlesztik, és létrehozták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét.
Nyikolaj Borgyuzsa főtitkársága idején, 2006. június 23-án Üzbegisztán a KBSZSZ teljes jogú tagjává vált. Az üzbég tagságot az üzbég parlament 2008. március 28-án ratifikálta. 2012-ben azonban Üzbegisztán tagsága felfüggesztésre került. 2024. február 23-án Örményország bejelentette, hogy befagyasztja a tagságát, mivel úgy ítélték meg Hegyi-Karabah elvesztését követően, hogy már nem számíthatnak a szövetséges Oroszország segítségére.
A KBSZSZ alapokmánya megerősítette valamennyi résztvevő állam azon kívánságát, hogy amennyiben lehetséges, akkor a tagállamok kötelesek tartózkodni katonai erő használatától, illetve az azzal való fenyegetéstől. Az aláírók nem csatlakozhatnak más katonai szövetséghez vagy más nemzetközi integrációs államcsoportosuláshoz. Amennyiben az egyik tagországot külső agresszió éri, akkor az ellen köteles mindenki egységesen fellépni. A hatékony együttműködés érdekében a KBSZSZ évente hadgyakorlatot tart a tagországok közös részvételével, hogy lehetőséget kapjanak a szervezetek közötti együttműködés javítására. A "Rubezs 2008" elnevezésű hadgyakorlatot Örményországban tartották, ahol a hét tagországból összesen nagyjából 4000 katona vett részt. Ezen hadgyakorlaton operatív, stratégiai és taktikai kiképzést is folytattak, különös tekintettel a KBSZSZ-partnerség kollektív biztonsági elemének hatékonyságának javítására. Az eddigi legnagyobb ilyen gyakorlatokat 2011-ben Dél-Oroszországban és Közép-Ázsiában tartották meg, ahol több, mint 10 000 katona és 70 harci repülőgép volt jelen. Ahhoz, hogy egy harmadik ország katonai támaszpontot üzemeltethessen a KBSZSZ valamely tagországában, ahhoz a szervezet valamennyi tagjának konszenzusos hozzájárulása szükséges.
A szervezet működése
Szervezeti felépítés A KBSZSZ legfőbb szerve a Kollektív Biztonsági Tanács, melynek vezetése „rotációs elnökségi elv” alapján működik, melynek értelmében minden évben más és más tagállam tölti be ezen szerepet. A szervezet félévente tart csúcstalálkozót a tagországok képviselői, különféle szakértők és egyéb meghívottak bevonásával. Ezen kívül létezik még a Védelmi Miniszterek Tanácsa, amely katonai-műszaki és védelmi kérdésekben, Külügyminiszterek Tanácsa, mely külpolitikában lát el konzultatív feladatokat. Ezek koordinációjáért pedig az Állandó Tanács felelős. A szervezet számára fontos ügyeket közösen a Parlamenti Közgyűlés előtt tárgyalják meg, a szervezet arcának reprezentációs szerepét pedig maga a főtitkár látja el.
Nemzetközi kapcsolatok 2002-ben megalakult a NATO–Oroszország Tanács, az együttműködés mélyítésének okát az USA-t érő 2001-es terrortámadásban találhatjuk, melynek következtében az amerikaiak máshogy kezdték megítélni az oroszoknak a két csecsen háborúban tanúsított magatartását.
A KBSZSZ azóta megfigyelői státusszal rendelkezik az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén és együttműködik az ENSZ Antiterrorista Bizottságával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), az Európai Unióval.
Politikai program Bár az együttműködés alapvetően klasszikus hadászati védelmi együttműködésnek indult, azonban az idő múlásával mind a világban, mind a szervezeten belül újabb és újabb szegmensekben vált értelmezhetővé a védelmi együttműködés.
Információtechnológia és kiberbiztonság 2017-ben a tagországok intézkedéseket fogadtak el a kiberbiztonsági és információtechnológiai bűncselekmények elleni küzdelem érdekében a Minszkben tartott Külügyminiszteri Tanács ülésén. Kajrat Abdrahmanov kazah külügyminiszter javaslatot tett egy közös kiberbiztonsági rendszer létrehozására.
Biológiai védelem 2020. májusában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter inspirálódva az ekkor zajló koronavírus járványra felvetette a KBSZSZ keretein belüli biológiai védelmi együttműködés szükségességét is.
Története
Megalakulása balra|bélyegkép|390x390px|A Szovjetunió utódállamai között fennálló főbb intézményi kapcsolatok. GUAM – Szervezet a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért, Független Államok Közössége, Eurázsiai Gazdasági Unió, FÁKSZÖ – FÁK Szabadkereskedelmi Övezete, Eurázsiai Gazdasági Unió, Szövetségi Állam – Oroszország és Fehéroroszország, Balti Közgyűlés, Közösség a Demokráciáért és a Nemzetek Jogaiért, Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete A volt szovjet befolyási övezetbe tartózó közép-európai államokban bekövetkezett rendszerváltások után a szovjet vezetés és személyesen Gorbacsov bízott abban, hogy a Szovjetunió eszméje és a kommunista párt vezető szerepe még átmenthető lesz az új korszakba is. Ezen elképzelés szerte foszlott az 1991 nyarán végbement sikertelen puccskísérlet után, mivel a politikai egység is nyíltan megbomlott. Nem sokkal ezután a tagköztársaságok sorra váltak ki ezzel pedig végkép ellehetetlenült a Szuverén Államok Uniójának tervezete, mely szerint az addigi szszk-k a korábbi autonómia helyett szuverén államokként működtek volna tovább, de mindezt egy Moszkva központú föderáció és a közös védelmi és biztonsági határok megtartásának keretével.
1991. február 25-én Budapesten aláírták a Varsói Szerződést az év április 1-jével megszüntető dokumentumot. A széthullás után erős bizonytalanság és hatalmi vákuum jellemezte a térséget. Biztonságpolitikai szempontból jelentős kihívást okozott, hogy minden új tagállamnak létre kellett, hogy hozza a saját hadseregét, illetve történelmi és új konfliktusok is éleződtek az új államok között. Érdekes helyzetet teremtett az is, hogy messze az Orosz Föderáció maradt a legerősebb katonai hatalom a térségben, akinek a széthullás után is sok katonai támaszpontja maradt az utódállamokban.
A hidegháború befejeztével a NATO bár elvileg szükségtelenné válhatott volna, azonban mégis továbbra is fennmaradt. A NATO megmaradt és bár a posztszovjet térség államai nyitottak lettek volna a nyugati partnerekre, a nyugat ekkor azonban még távol maradt a térség konfliktusaitól. Mindez, vagyis a posztszovjet térségben meglévő hatalmi vákuum és a NATO fennmaradása arra ösztönözte az érintett államokat, hogy saját védelmüket önálló, új katonai szövetség alapján biztosítsák.
A KBSZSZ a Független Államok Nemzetközösségének keretéből fejlődött ki, és közvetlen előzményének a FÁK 1992. május 15-én aláírt kollektív biztonsági szerződése, vagyis a Taskenti Szerződés tekinthető. A Taskenti Szerződés aláírói között megtalálható Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, az Orosz Föderáció, Tádzsikisztán és Üzbegisztán, ehhez utólag csatlakozott Azerbajdzsán 1993. szeptember 24-én, Grúzia 1993. december 9-én és Fehéroroszország 1993. december 31-én. A szerződés 1994. április 20-án lépett hatályba.
A taskenti szerződés eredetileg 5 évre szólt volna, mely további 5 évvel volt meghosszabbítható. 1999. április 2-án hat állam meghosszabbítás mellett döntött, Azerbajdzsán, Grúzia és Üzbegisztán megtagadta az aláírást, és helyette visszavonult a szerződéstől. A hosszabbító tagországok együttműködésük továbbfejlesztése érdekében a korábbi szerződést egy szervezetté kívánták alakítani, mely 2002. október 7-én történt meg a moldovai Kisinyovban. Ennek következtében alakult meg a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete.
Ezzel egy időben Üzbegisztán csatlakozott a GUAM-csoporthoz, amelyet 1997-ben alapított Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova, és amellyel úgy tűnt, hogy ellensúlyozni kívánják az orosz befolyást a térségben. Üzbegisztán később, 2005-ben kilépett a GUAM-ból, és 2006-ban csatlakozott a közben Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetté fejlődött szervezethez, hogy szorosabb kapcsolatokat keressen Oroszországgal. Végül azonban 2012. június 28-án Üzbegisztán felfüggesztette a szervezetben való tagságát.
Fejlemények 2005 folyamán a KBSZSZ-tagországok közös hadgyakorlatot tartottak.
2007 júniusában Kirgizisztán vállalta a KBSZSZ rotációs elnökségét.
2007 októberében a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete együttműködési megállapodást írt alá a Dusanbe tádzsik fővárosában, a Sanghaji Együttműködési Szervezettel a tázsik fővárosban, Dusanbéban. Az együttműködés kiterjedt a biztonságpolitika, a bűnözésmegelőzés és a kábítószer-kereskedelem területére.
2007. október 6-án a KBSZSZ tagjai beleegyeztek a szervezet jelentős bővítésébe, amely létrehozna egy KBSZSZ-békefenntartó haderőt, amelyet ENSZ-mandátum alapján telepíthetnék az arra szükséges területekre. A bővítés lehetővé tenné minden tag számára, hogy orosz fegyvereket vásároljon ugyanolyan áron, mint Oroszország.
2008. augusztus 29-én Oroszország a KBSZSZ-nél kérvényezte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerését. Három nappal korábban, augusztus 26-án, Oroszország elismerte a Grúziából kiváló Abházia és Dél-Oszétia régiók függetlenségét.
Örményország 2008. szeptember 5-én vette át a KBSZSZ elnökségét a Moszkvában tartott KBSZSZ-ülésen.
2009-ben Fehéroroszország bojkottálta a KBSZSZ-csúcsot az Oroszországgal folytatott tejháború okán. bélyegkép| KBSZSZ-ülés, Nur-Szultan, Kazahsztán, 2018. november 8. 2010. december 10-én a tagállamok jóváhagyták a KBSZSZ békefenntartó erőinek létrehozásáról szóló nyilatkozatot.
2011. december 21-től a szerződésben részes felek kölcsönösen vétójoggal rendelkeznek a tagországok területén potenciálisan létesülő új külföldi katonai bázisokat illetően. Ebben az évben vette át Kazahsztán Fehéroroszországtól a KBSZSZ rotációs elnökségét.
2014 augusztusában Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán 3000 katonája vett részt a pszichológiai és kiberharc fókuszú hadgyakorlatokon Kazahsztánban a KBSZSZ által irányított hadgyakorlaton.
2015. március 19-én a KBSZSZ főtitkára, Nyikolaj Borgyuzsa felajánlotta, hogy a KBSZSZ békefenntartó missziót küld Kelet-Ukrajnába. „A KBSZSZ rendelkezik békefenntartó képességgel. Békefenntartóink folyamatosan részt vesznek a megfelelő képzésen. Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete ennek megfelelő döntést hoz, készen állunk békefenntartó egységek biztosítására.”
2020. július 12-én Azerbajdzsánban Tovuzi járásban konfliktus robbant ki Örményország és Azerbajdzsán között, melyben gyorsan mindkét fél drónokat és nehézfegyverzetet is bevetett. A konfliktus fő veszélyforrását a két fél szövetségesei adják: Azerbajdzsán szoros szövetségese a NATO-tag Törökország (a NATO második legnagyobb hadseregével) és Örményország – mely maga is KBSZSZ-tag – szövetségese Oroszország, vagyis a konfliktus esetében fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus kiszélesedjen és a két katonai tömb konfliktusává váljon.
Az afganisztáni események és a tálib hatalomátvétel miatt a tagországok vezetői 2021. augusztus 23-án rendkívüli csúcsértekezletet tartottak Dusanbéban. Ezt szeptember 16-án a tagországok külügy- és hadügyminisztereinek találkozója követte.Не бывать ноге капитулянта на земле ОДКБ (kommersant.ru, 2021-09-16. Hozzáférés: 2021-09-16)
Tagállamok bélyegkép|Kazah bélyeg, 2012
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagországai