Az Agaricomycetes a bazídiumos gombák (Basidiomycota) törzsének egyik osztálya. Nagyrészt megegyezik a korábbi, elavult Homobasidiomycetes osztállyal, de beletartoznak még az Auriculariales és a Sebacinales rendek is. Nemcsak a klasszikus kalapos felépítésű kinézetű gombák tartoznak ide, hanem belső termőrétegű, ún. gaszterális formák is (pl. pöfetegek). Az osztály további felosztását illetően a legnagyobb csoport az Agaricomycotina altörzs (amelybe már nem tartoznak bele a gabonaüszögök és gabonarozsdák), amelyet tovább lehet szűkíteni a Tremellomycetes és Dacrymycetes (rezgőgombák) osztályok kizárásával. Néhány, korábban rezgőgombaként azonosított faj, mint az Auricularia, azonban ma már az Agaricomycetes osztályba tartozik. Egy 2008-as becslés szerint az Agaricomycetes törzsbe 17 rend, 100 család, 1147 nemzetség és nagyjából faj tartozik. Azóta a modern molekuláris filogenetika segítségével több új rendet is felállítottak; ilyen az Amylocorticiales, a Jaapiales, a Stereopsidales és a Lepidostromatales.
Osztályozás Az Agaricomycetes törzs korábbi rendszerezésének alapja a termőtestek (bazidiokarpok) morfológiája volt, ez azonban már megváltozott. Erre jó példa, hogy a pöfetegeket (korábbi Gasteromycetes csoport) és a klasszikus kalapos gombákat ma már nem teszik automatikusan külön csoportba. A különböző pöfetegszerű fajok több alkalommal, egymástól függetlenül fejlődtek ki a kalapos gombákból. Sok, gombaszedők számára írt könyv azonban kényelmi szempontok miatt megtartotta a régi, morfológiai beosztást. A modern taxonómia a pöfetegek korábbi Lycoperdales rendjének tagjait szétosztotta a az Agaricales és a Phallales rendek között.
Tulajdonságok Az osztály minden tagjának bazidiokarp jellegű termőteste van, amelynek mérete a pár milliméterestől kivételes esetekben a több méteresig és 500 kg súlyúig terjedhet (ilyen a Kínában élő, fák törzsén bevonatot képző Phellinus ellipsoideus. A törzs tagja az igazolhatóan a föld legnagyobb és legidősebb szervezete, egy gumós tuskógomba miceliuma. Ez mintegy 15 hektáron terjed szét, össztömege 10 tonna, kora pedig mintegy 1500 évre tehető.
Élőhelye Majdnem minden faja szárazföldi (akad köztük néhány vízi is), különféle környezeti viszonyok között fordulhatnak elő és legtöbbjük növényi szerves anyagokat (leginkább faanyagot) bont energiaforrásul. Pár faj patogén vagy élősködő, de nagyon sokan a fák gyökereivel alkotnak szimbiotikus gyökérkapcsoltságot (mikorrhizát).
Evolúció
Egy 5284 fajon elvégzett filogenetikai vizsgálatVarga T, Krizsán K, Földi C, Dima B, Sánchez-García M, Sánchez-Ramírez S, Szöllősi GJ, Szarkándi JG, Papp V, Albert L, Andreopoulos W, Angelini C, Antonín V, Barry KW, Bougher NL, Buchanan P, Buyck B, Bense V, Catcheside P, Chovatia M, Cooper J, Dämon W, Desjardin D, Finy P, Geml J, Haridas S, Hughes K, Justo A, Karasiński D, Kautmanova I, Kiss B, Kocsubé S6, Kotiranta H, LaButti KM, Lechner BE, Liimatainen K, Lipzen A, Lukács Z, Mihaltcheva S, Morgado LN, Niskanen T, Noordeloos ME, Ohm RA, Ortiz-Santana B, Ovrebo C, Rácz N, Riley R, Savchenko A, Shiryaev A, Soop K, Spirin V, Szebenyi C, Tomšovský M, Tulloss RE, Uehling J, Grigoriev IV, Vágvölgyi C, Papp T, Martin FM, Miettinen O, Hibbett DS, Nagy LG (2019) Megaphylogeny resolves global patterns of mushroom evolution. Nat Ecol Evol szerint a különböző alcsoportok kialakulása a következő időpontokra tehető: Agaricomycetidae ~185 millió éve (174–192 millió éve) Cantharellales (rókagomba-alkatúak) 184 millió éve (144–261millió éve ) Agaricales (csiperkealkatúak) 173 millió éve (160-182 millió éve) Hymenochaetales (taplógombák) 167 millió éve (130–180 millió éve) Boletales (tinórualkatúak) 142 millió éve (133–153 millió éve)
Fosszilis maradványok Az Agaricomycetes kalapjainak fosszíliái igen ritkák a megmaradt anyagok között, és a legrégebbi megmaradt példány is csupán a kora kréta korszakából való (146–100 millió év). A legidősebb Agaricomycetes fosszília a 130–125 millió évvel ezelőtt élő Quatsinoporites-hez tartozik. Ez egy taplószerű, csöves termőtestdarab, amiből arra lehet következtetni, hogy ez a gomba a Hymenochaetaceae családba tartozhatott. Molekuláris genetikai vizsgálatok alapján az Agaricomycetes osztály kb. 290 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki.
Filogénia A modern molekuláris filogénia alapján a következő rokonsági fa állítható fel:
Genera incertae sedis Vannak az Agaricomycetes csoporton belül olyan nemzetségek, melyeket még nem soroltak be egyetlen rendbe vagy családba sem. Az alábbiak ezek közé tartoznak: Akenomyces Aldridgea Anixia Arrasia Arthrodochium Arualis Atraporiella Cenangiomyces Ceraceopsis Corticomyces Cruciger Dendrosporomyces Ellula Fibulochlamys Fibulocoela Fibulotaeniella Geotrichopsis Gloeoradulum Gloeosynnema Glomerulomyces Glutinoagger Grandinia Granulocystis Hallenbergia Hyphobasidiofera Hypolyssus Intextomyces Korupella Minostroscyta Mylittopsis Odonticium Pagidospora Peniophorella Phlyctibasidium Pseudasterodon Purpureocorticium S.H.Wu (2017) Pycnovellomyces Resinicium Riessia Riessiella Skvortzovia Taiwanoporia Timgrovea Titaeella Trechinothus Tricladiomyces Trimitiella Tubulicrinopsis Xanthoporus Xenosoma
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Tree of Life Agaricomycetes by David S. Hibbett Overview of the Basidiomycota from Aarhus University, Denmark Evolution & Morphology in the Homobasidiomycetes
Kategória:Bazídiumos gombák