középre|keretnélküli|69x69px Szövetségi választás Németországban 2021. szeptember 26. Összesen 735 mandátum a Bundestagban 368 szükséges a többséghez←20172025→Párt vezetőjeOlaf ScholzArmin LaschetAnnalena BaerbockPártSPDCDU/CSUZöldekElőző választáson15324667Választás után206197118Változás534951Szavazatok11 901 55611 177 7466 814 401%25,7%24,1%14,7%Változás5,28,85,8Párt vezetőjeChristian LindnerAlice WeidelTino ChrupallaJanine WisslerDietmar BartschPártFDPAfDDie LinkeVálasztás előtt809469Választás után918339Változás111130Szavazatok5 291 0104 809 2282 255 860%11,410,44,9Változás0,72,24,3Térképen: keretnélküli|360x360pxKormány a választás előtt: Negyedik Merkel-kormányCDU/CSU–SPDKormány a választás után: Scholz-kormánySPD–Zöldek–FDP
A 2021-es németországi szövetségi választás 2021. szeptember 26-án Németország 20. szövetségi parlamenti választása volt.
Választási rendszer A Bundestagban – amelynek a választás után 735 tagja lett – a legalább 598 tagot közvetlenül választják, négy évre, a 299 egymandátumos választókerületekben, illetve területi listákról. A mandátumok a 16 német szövetségi állam között oszlanak meg népességarányosan. A helyi választókerületekben relatív többségi szavazás van, a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.
A mandátumokat vegyes arányos képviseleti rendszerben (Mixed-member proportional representation vagy MMP) osztották el. Minden voksoló két szavazatot adhat le: az elsőt egy jelöltre és a másodikat egy pártra. A pártlistás szavazatokat a Webster/Sainte-Laguë módszer segítségével osztják szét. Ha egy párt több mandátumhoz jut, mint amennyit a listás szavazati aránya indokolna, a többi párt további kompenzációs mandátumokat is kaphatott az összesen 299 listás mandátumon felül.
A pártok minden egyes államban állíthatnak listát, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, például elérnek egy bizonyos támogatószámot. Egy párt csak abban az államban kaphatja meg a második szavazatot, ahol listát állított.
Ha egy párt egyéni választókerületi sikerei révén több mandátumot szerez egy államban, mint amennyit a listás szavazati alapján érdemelne ki, a többi párt extra kompenzációs mandátumokat kaphatott. Emiatt a Bundestagnak általában több tagja volt 598-nál (A következő, 2024-es választásra viszont már eltörölték az extra mandátumok lehetőségét.).
Ahhoz, hogy egy párt jogosult legyen mandátumokra a második szavazat alapján, nyernie kell legalább három választókerületben, vagy országosan meg kell szereznie a második szavazatok 5 százalékát. Ha egy párt nyer 1-2 egyéni választókerületben és nem éri el az 5 százalékot, megtarthatja az elnyert mandátumokat, de a többi párt, amelyek teljesítették a két feltétel legalább egyikét, kompenzációs mandátumokat kap. (Ilyen legutóbb 2002-ben történt, amikor a Demokratikus Szocializmus Pártja országosan csak 4 százalékos eredményt ért el, de Berlinben két egyéni körzetben győztek a jelöltjei.)
A nemzeti kisebbségek pártjai – dánok, frízek, szorbok és romák – mentesültek az 5 százalékos szabály alól, de általában csak egyes tartományokban indítanak listát.
Induló pártok A választáson részt vevő főbb pártok a következők: +PártIdeológiájaPolitikai pozíciójaVezető(i)Kereszténydemokrata Unió / Keresztényszociális Unió Christlich Demokratische Union / Christlich-soziale Union in BayernCDU / CSULiberális konzervativizmus, KereszténydemokráciaJobbközépArmin Laschet (CDU), Markus Söder (CSU)Németország Szociáldemokrata Pártja Sozialdemokratische Partei DeutschlandsSPDSzociáldemokráciaBalközépSaskia Esken, Norbert Walter-BorjansAlternatíva Németországért Alternative für DeutschlandAFDNacionalizmus KonzervativizmusSzélsőjobboldalJörg Meuthen, Tino ChrupallaNémet Szabaddemokrata Párt Freie Demokratische ParteiFDPLiberalizmusJobbközépChristian LindnerBaloldali Párt Die LinkeLinkeDemokratikus szocializmusSzélsőbaloldalKatja Kipping, Bernd RiexingerSzövetség '90/Zöldek Bündnis 90/Die GrünesGrüneZöldpolitikaBalközépAnnalena Baerbock, Robert Habeck
Közvélemény-kutatások alt=|950x950px Eredmények
Jegyzetek
Irodalom
Kategória:Németországi szövetségi választások Kategória:2021-es választások