A Lynx („Hiúz”) egy páncélozott gyalogsági harcjármű, amelyet a német Rheinmetall Landsysteme GmbH fejleszt. A Lynx harcjárműcsalád a harcjárművek legújabb generációját képviseli: erős aktív és passzív védelemmel, fegyverzettel valamint számos fejlett érzékelő és felderítő rendszerrel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a gyors helyzetfelismerést a harcban. A Lynx egy sokoldalú, moduláris felépítésű harcjármű: könnyen átalakítható különféle feladatokra harctéri körülmények között is.
A Lynx gyalogsági harcjárművet KF31 konfigurációban 2016. június 14-én, a KF41 változatot pedig 2018. június 12-én mutatták be először az Eurosatory védelmi kiállításon. A Lynx KF41 első rendszeresítője a Magyar Honvédség, amelynek első széria-gyártású példányát 2022. október 25-én hivatalosan is átadták.
2023-ban indult a Rheinmetall zalaegerszegi gyárának próbaüzeme, ahol éves szinten több, mint 100 járművet képesek gyártani. Az első hazai gyártású lövészpáncélost 2024. július 24-én adták át.https://infostart.hu/belfold/2024/07/24/atadtak-az-elso-hazai-gyartasu-lynx-loveszpancelost
Végül a KF41 változat került sorozatgyártásra. A Rheinmetall vállalat is elsősorban ezt a változatot fejleszti és kínálja potenciális ügyfelei számára.
Tervezési elvek és kialakítás A Lynx egy sokoldalú, moduláris felépítésű harcjármű: a tetőpáncélzat és az ahhoz illeszkedő különféle fegyvertornyok, ill. berendezések egyben ki/leemelhetőek, cserélhetőek. A Lynx néhány órás szerelési munkával például lövészpáncélosból (IFV) sebesültszállítóvá alakulhat át.
A Lynx KF41 a járművezetőn, az irányzón és parancsnokon kívül 8 lövészt képes szállítani. A harcjárművek típusnevében a német KF rövidítés jelentése „Kettenfahrzeug”, azaz lánctalpas jármű, a „41” számjegyek pedig az adott jármű (tervezett) tömegbesorolását (MLC) jelölték volna. A besorolásoktól a fejlesztés során jelentős mértékben eltértek, így a KF41 a nehezebb MLC50 tömegbesorolás alá került: harci tömege inkább az 50 tonnához áll közelebb.
Fontos szempont volt, hogy kipróbált, különösebb fejlesztést nem igénylő, sok esetben civil eredetű műszaki megoldásokat alkalmazzanak. Így lett a munkagépeiről ismert Liebherr a Lynx motorbeszállítója. A vezető műszerfala és a fedélzeti elektromos berendezések a Kodiak műszaki-mentő járműből, az ABV szűrő-szellőztető és a tűzelfojtó berendezések pedig a Boxer harcjárműből származnak. Kiemelt szempont volt továbbá a jármű túlélőképessége, a személyzet és a szállított lövészek testi épségének védelme is, ahogy ez a Lynx számos műszaki megoldásában tetten érhető.
Mozgékonyság A Lynx KF41 harcjárművek oldalanként hat futógörgővel rendelkeznek, hidraulikus energiaelnyelő ütközőkkel ellátott lengőkarokon. Az egyenként másfél tonnás lánctalpak megegyeznek a PzH 2000 önjáró tarack lánctalpaival, ami logisztikai előnyt jelent a mindkét típust üzemeltető Magyar Honvédség számára. A kanadai Soucy vállalat kidolgozott a Lynx számára egy kompozit gumilánctalpat (CRT), amely jelentősen könnyebb a hagyományosnál, ezáltal javítja a harcjármű menettulajdonságait. Az új lánctalpat Ausztráliában tesztelték, bízva az Ausztrál Hadsereg megrendelésében.
A közel 50 tonna harci tömegű KF41-es harcjárművet 18000 cm3 lökettérfogatú, hathengeres Liebherr D976 típusú motor mozgatja, melynek ez lesz az első katonai alkalmazása. A 850 kW (1140 LE) teljesítményű motor egy Renk HSWL 256 típusú, 6 sebességes hidrodinamikus nyomatékváltón keresztül mozgatja a járművet. A motor érdekessége, hogy átállítható olyan üzemmódra is, amely tartósan csak 25 kW teljesítményt biztosít alacsony hőkibocsátás, zajszint, valamint 12 l/h üzemanyag-fogyasztás mellett. Ilyenkor minden elektromos fedélzeti berendezés működőképes marad és nincs szükség kiegészítő áramforrásra (APU). A fegyverek is bevethetőek maradnak, mivel a torony mozgatása is teljesen elektromos.
A motor a nyomatékváltóval együtt (power-pack rendszerben), egy daru segítségével mintegy 40 perc alatt kiemelhető, így akár harci körülmények között is cserélhető, javítható. A Lynx KF41 harcjármű legalább 65 km/órás közúti végsebesség elérésére képes, 950 liter üzemanyagkészletének köszönhetően 600 km-t tud megtenni – akár tagolt, nehéz terepen is. A jármű képes 1,5 méter mély vízi akadályon átgázolni, 2,2 méter széles árkon áthajtani, különösebb előkészületek nélkül. Egy méter magas akadály (lépcső) vagy 60%-os emelkedő sem jelent számára problémát, és 30%-osnál nem nagyobb dőlésszögű rézsűn nem borul fel vagy csúszik le.
Ami a légi szállíthatóságot illeti: a Pápán is állomásozó C-17 repülőgépek egyszerre egy, a C-5 teherszállító kettő, a bérszállításokra gyakran használt An-124-esek pedig akár három Lynx harcjárművet képesek egyszerre szállítani.
Páncélzat és védelmi rendszerek A Lynx KF41 páncélzata kategóriájában az egyik legerősebb: szemből ellenáll a 30x165 mm-es szovjet, illetve orosz szabvány szerinti gépágyúlövedékeknek. Oldalról védett a 25 mm-es páncéltörő lőszerek közvetlen találatától, hátulról pedig 14,5 mm-es nehézgéppuska lövedékeinek áll ellen. Kibírja 10 kg tömegű akna haspáncél alatti robbanását. A jármű védelmet nyújt a harcjárműtől 25 méternél távolabb becsapódó 155 mm-es tüzérségi lövedékek hatásai ellen. A Lynx tetőpáncélja, beleértve a tornyot is, tüzérségi lőszerek repeszei és résztöltetei elleni védelemmel rendelkezik. A toronyban tárolt lőszer a személyzettől el van különítve, a lőszerkészlet robbanása esetén a személyzet sértetlen maradhat.
A fent említett védettség megfelel a NATO STANAG 4569 szabvány legmagasabb, vagyis 6. szintjének, tüzérségi lövedékek elleni védelme azonban csak 5. szintű. A védettség további aktív és passzív védelmi elemekkel tovább fokozható.
A jármű tervezése során kiemelt szempont volt a személyzet védelme, így a jármű kialakítása is ezt tükrözi. A belső tüzek megakadályozása érdekében csak a tartalék üzemanyagtartály kapott a motortérben helyet; az üzemanyag-mennyiség legnagyobb része a harcjármű páncéltestén kívül helyezkedik el. Magas nyomású hidraulikavezetékek, a hűtő- és a kipufogórendszer csövei, illetve az elektromos vezetékek nagy része is a lánctalp felett, a küzdőtértől elkülönített páncélozott részben halad, így ezek sérülése nem okozhat személyi sérülést. A harcjármű küzdő- és motorterét tűzelfojtó rendszerrel is ellátták. A jármű rendelkezik tömegpusztító fegyverek elleni ún. ABV védelemmel is.
Különféle aktív védelmi rendszerekkel (APS) is felszerelhető, melyek a közeledő rakétákat érzékelve rejtőzést segítő ködgránátokat, illetve elhárító tölteteket vetnek ki. A Magyar Honvédség Lynx harcjárművei a Rheinmetall StrikeShield névre hallgató aktív védelmi rendszerével lesznek felszerelve. A magyar Lynx harcjárművek aktív védelmi rendszere 15 radar-érzékelőből, 35 elektro-optikai érzékelőből, 33 elhárítótöltet-kivetőből fog állni. Utóbbiak közül néhány úgy lett pozicionálva, hogy a felülről támadó (ún. top-attack) páncéltörő rakéták ellen is védelmet nyújtsanak. A StrikeShield rendszer 2021 októberében ment át a német haderő, a Bundeswehr minőségellenőrző tesztjein. A teszteket a Magyar Honvédség is figyelemmel kísérte, sőt: egyes próbákat kifejezetten a magyar fél kérésére végeztek el. Ezek során a rendszer sikeresnek bizonyult többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szemben (pl. Konkursz), ennek köszönhetően döntött a Honvédség a StrikeShield rendszer beszerzése mellett szinte valamennyi Lynx harcjárműve számára.
A StrikeShield a gyári próbák során a harckocsilövegekből kilőtt APFSDS lövedékek ellen is sikeresnek bizonyult, ami egy rendkívüli képesség a jelenleg használatban lévő aktív védelmi rendszerekkel összevetve is.
Érzékelő és tűzvezető rendszerek A Lynx harcjármű fejlesztése során kiemelt szempont volt a személyzet és a hordozott katonák számára az elérhető legjobb harcászati helyzetkép biztosítása. A cél elérése érdekében számos érzékelőrendszer került beépítésre.
Az úgy nevezett SAS rendszer hat kamerája 360 fokos megfigyelési lehetőséget biztosít: a személyzet éjjel-nappal teljesen tisztán láthatja a jármű környezetét.
Ugyancsak a rendszer részét képezi az LWS érzékelő egység, amely körkörösen képes az általánosan használt lézertávmérő és célrávezető lézerek sugarait érzékelni és figyelmezteti a személyzetet, ha támadás várható. Szükség esetén automatikusan aktiválja a ROSY típusú ködgránátvetőket, fedezve a jármű visszavonulását.
A tornyon található ASLS akusztikai lövésérzékelő rendszer is, amely háromszögeléssel meghatározza a fenyegetés helyét és jellegét. A lövésérzékelő rendszer képes a jármű fegyverzetét automatikusan a lövés irányába fordítani a mielőbbi ellen-tűzcsapás érdekében.
Az irányzó és a parancsnok stabilizált elektrooptikai érzékelőrendszerei (SEOSS) teljesen megegyeznek, szükség esetén egymással kicserélhetők, egymás feladatait elláthatják. Az eltérés a beépítés módjában tapasztalható: SEOSS–2S az irányzó figyelőműszere fix: a toronnyal együtt mozog, míg a SEOSS–2P, a parancsnok figyelőműszerei 360°-ban körbeforgatható, a torony állásától függetlenül. Ez utóbbi önálló fegyverzettel is rendelkezik MSSA rendszer formájában (lásd alább). A lövegtorony tetején elhelyezett parancsnoki SEOSS–2P páncélozott burkolat védi, amely ellenáll 7,62 mm-es páncéltörő lövedékeknek (STANAG 4569 – 3. szint). Az irányzó optikáját a torony saját páncélzata védi a lövedékektől, illetve szükség esetén egy páncéllemez húzható elé a védelmét növelendő – értelemszerűen ilyenkor nem használható az eszköz. Mindkét SEOSS rendszer rendelkezik 10x optikai nagyításra képes nappali és éjszakai kamerarendszerrel, amelyek 1024x768 felbontásúak. Az éjszakai képet egy 3. generációs Saphir hőképalkotó kamera biztosítja. A nappali optikai rendszer észlelési távolsága ("valami van ott!") több mint 18 km, az észlelt tárgy jellegének megállapítását (pl. jármű, ember stb.) több mint 8,5 km-ről teszi lehetővé, konkrét azonosítást (pl. jármű típusa, a személy férfi vagy nő) több mint 4,5 km-ről lehetséges. Az éjszakai képet biztosító hőkamera értékei még ennél is jobbak, rendre: 17 km, 9 km és 5 km. Mindez 2,3x2,3 m méretű NATO szabvány célokra értendő.
Mindkét műszer rendelkezik lézeres távolságmérővel, amely 10 km távolságig képes 5 m pontosságot mérni. A digitalizált elektrooptikai rendszer képes mozgásérzékelésre és automata célkövetésre. A digitális tűzvezetés keretében egyetlen képernyőn elérhetőek a lézertávmérő adatai, rögzíthető lövéssorozat, lőszerszámláló, különböző kameraképek megjelenítése és számos egyéb funkció is. A parancsnok bármikor képes átvenni az irányzó teljes feladatát, vagy célt jelölhet ki a számára (ez az ún. „hunter-killer” képesség). Utóbbi azt jelenti, hogy az irányzó és a parancsnok önállóan, egymástól függetlenül küzdhet le célokat. Utóbbi az MSSA fegyverzettel teheti meg ezt, amíg az irányzó főfegyverzettel tüzel.
Fegyverzet
Lance 2 torony