A Zakariás mester (Maître Zacharius ou l'horloger qui avait perdu son âme. Tradition genevoise – Zacharius mester vagy az órás, aki elvesztette a lelkét. Genfi hagyomány) Jules Verne korai novellája. A mű először a Musée des familles folyóiratban jelent meg a lap 1854. áprilisiMusée des familles, 1854. április 21., 21. kötet, 7. szám, 193-200. oldal és májusiMusée des familles, 1854. május 21., 21. kötet, 8. szám, 225-231. oldal számában. Könyvként Pierre-Jules Hetzel adta ki 1874. április 27-én a Le Docteur Ox (Ox doktor) novellás kötetben (Ox doktor hóbortos ötlete, Zakariás mester, Dráma a levegőben, Telelés Grönlandban, Quarantième ascension française au mont Blanc).A Quarantième ascension française au mont Blanc novellát Verne testvére, Paul írta.

Az 1874-es változatban a szerző átdolgozta a történetet, a történet végét érő változás oka feltételezhetően a szerző vallási nézeteinek változása. Az író unokája, Jean Jules-Verne szerint: „…készen állok arra, hogy azt gondoljam, hogy 1874-ben Jules Verne már nem osztotta apja vallási nézeteit”.

A történet kiindulópontja Verne életének egy jelentéktelen epizódja. Ellopják az óráját, s a rendőrtisztviselő az iránt érdeklődik, vajon volt-e az órának ketyegője (échappement) – óramű-mechanizmus, amely szabályozza a mozgást. Ez felkelti Verne érdeklődését az óra szerkezete iránt, és így lesz novellájának hőséből órás, a ketyegő feltalálója.

Tartalom Zachariás genfi órásmester, aki roppant öntelt, mert feltalálta a ketyegőt, amely nagy pontosságot ad óráinak.

Hisz ő találta föl a ketyegőt, az inga szabályozóját, a mely mathematikai pontossággal kényszerítette az ingát, hogy egyenletes mozgásokat végezzen a reá ható állandó erőnek szolgálatában! Ez a találmány egy csapással tökéletesítette az órásmesterséget, s a vele járó dicsőség elforgatta a vén órásmester fejét, úgy hogy büszkesége mámorában azt hitte, ő is tud teremteni. És, mivel a ketyegőtől szabályozott inga mozgása hasonlított a szív egyenletes dobogásához, elvakult gőgjében azt hitte, hogy sikerült ráakadni az élet titkára is!II. fejezet

Határtalan büszkeségben elzártan él házában és műhelyében. Lánya, Gérande és szolgája, Scholastique mellett egyedül inasa, segédje, Aubert Thün a társasága, utóbbi férfi titkon lányába szerelmes. Zachariás mester bosszúságára az utóbbi időben tökéletesnek hitt órái rendre ok nélkül megállnak.

Zachariás egyre makacsabban keresi az órák hibáját, egyre inkább személye elleni támadásnak, a tökéletes, hibátlan órástudásának megcsúfolását látja az órák leállásában. Sem Thün, sem a lánya sem képes rá hatni. Zachariás szó szerint belebetegszik az órái megállásába, fizikailag is egyre rosszabb állapotba kerül, hiába óvó környezete.

Egy nap törpe termetű férfi keresi fel Zachariást, és az elromló óráiról beszél vele. A törpe kimondja, az órák halála a mester halála. - Meghalnak?… Nem, nem halnak meg!… Én nem halhatok meg: ön is mondta éppen az imént!… A világ legelső órása nem halhat meg, mert mit is csinálna az emberiség, ha itt hagynám tévelyegve az idő bizonytalanságában?… Én szabtam meg az időt: korlátok közé szorítottam a végtelent: szabályoztam, részekre osztottam a napot, az évet, az egész életet… Hogy halhatnék meg hát?… Hisz velem együtt meg kellene halnia az időnek is, melynek ura, zsarnoka vagyok: – az idő pedig végtelen… soha sem kezdődött és sehol sem végződik!… Ha Isten teremtette a végtelent, Zachariás mester megalkotta az időt: – egyformák vagyunk hát… én nem halok meg!III. fejezet A törpe Zachariás lánya kezét kéri cserébe az órák megjavulásáért, amit az órás elutasít.

Zachariás küzd, de nem találja a megoldást, végül már csak egyetlen órája jár, az első, amelyet Pittonacciónak adott el. Ez a vasvázú óra veretes idézeteket mutat adott időpontokban. Zachariás utolsó erejével az óra után indul Pittonaccióhoz, az Andernatti-kastélyba. Az apjáért aggódó Gérande és Thün követi őt.

Zachariás mester és Pittonaccio szópárbajt vív, amelyet az utolsó működő óra, mely egy templomot formál, homlokzatán óránként megjelenő idézetek fokoznak: «Egyetek a Tudás fájának gyümölcseiből!» «Az ember hasonlóvá lehet Istenhez.» «Az ember legyen rabszolgája a tudománynak s áldozza föl érte családját, rokonait.» «A ki hasonló akar lenni Istenhez, örökre elkárhozik.»V. fejezet Az utolsó idézet kivetítése előtt az óra szétrobban, Pittonaccio a kipattogó rugóval alászáll a mélybe, Zachariás meghal.

Fejezetek fejezet Egy téli éjszaka. fejezet A tudomány gőgje. fejezet Különös látogatás. fejezet A Szent Péter székesegyház. fejezet Az utolsó óra.

Értékelés

Szereplők Zachariás órásmester Scholastique, Zachariás szolgája Gérande, Zachariás lánya Aubert Thün, Zachariás segéde Pittonaccio

Érdekességek A Zachariás mester tartalmában és formájában emlékeztet a Verne által nagy tiszteletben tartott Edgar Allan Poe amerikai költő kísérteties történeteire.

Már ebben a novellában felbukkan egy Verne-regénypanel: a fiatal szerelmesek többé-kevésbé ellentétben állnak egymással, ahogy később Az úszó város, a Fekete Indiák, a A zöld sugár vagy aVárkastély a Kárpátokban regényekben.

Merre lehet Andernatt vára? Az órásmester Genfben dolgozott. A valódi Andermatt háromszáz kilométerre van Svájc Uri kantonjában. A novella szerint Az Andernatt kastély a Dents-du-Midi szorosában található húsz órányira Genftől! A Dents-du-Midi hegységég délkeletre fekszik a Wallis kantonban. A Rhône menti Eionnaz ma is létező falu. „... és egy öreg, sötét rom jelenik meg előtte, amely a sziklákból emelkedik fel. ahol állt, alig többé különbözik." És valóban, tíz kilométerre délre, Martigny felett áll a La Bâtiaz kastély, amely 1518-ban leégett.

Magyar kiadások Zacharius mester,Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben Verne Gyula apróbb műveiből címmel. Ezek: Dráma a légben, Zacharius mester, Doktor Ox kísérlete, Beszélyek és rajzok, Tél a jég között Athenaeum, Budapest, 1875forrás: Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája Zachariás mester,Öt Verne novellát adtak ki egy kötetben ezek: Ox doktor eszméje, Zachariás mester, Dráma a levegőben, Telelés a jégben és A Mont-Blanc megmászása fordító: Zempléni P. Gyula, Eisler, Budapest, 1892, a Verne Gyula összegyűjtött munkái sorozatban.forrás: Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája Zachariás mesterNégy Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek Doktor Ox theóriája, Zachariás mester, Telelés Grönlandban és Dráma a levegőben, fordító: Zigány Árpád, Franklin, Budapest, 1903, a Verne Gyula összes munkái sorozatban.forrás: Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája Ez a fordítás a MEK-ben Doktor Ox theoriája cím alatt található. Zachariusz mester, fordító: Mikes Lajos, Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 191?, a Verne Gyula munkái sorozatban.forrás: Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája Zakariás mester és más elbeszélések,Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek Humbug, az Ox doktor hóbortos ötlete, Az ostromzáron át, a Zakariás mester és a Híjj Zutty fordító: Klumák István, Timár György, Unikornis, 2002, Ez a fordítás a MEK-ben Az örök Ádám cím alatt található.

Feldolgozás 1960-ben a The Shirley Temple Show dolgozta fel egyórás televíziós játékká a novellát The Terrible Clockman (Rettenetes órás) címmel. A novella történetét Frankenstein-történetté alakították. A középpontban egy ellenőrzés alól kiszabadult automata áll, Shirley Temple Gérande szerepét alakította. A novellát 1973-ban televízióra adaptálta Pierre Bureau. Később egy dupla DVD-re is rákerült a Fekete Indiák (rendező: Marcel Bluwal) és a Storitz Vilmos titka (rendező: Éric Le Hung) filmek társaságában. 1984-ben film készült a novellából Zacharius címmel, Claude Grinberg rendezésében. A novella zenei feldolgozását 2008 októberében a svájci Yverdon-les-Bains-ben mutatta be a Compagnie Justin Narcysse de Lausanne a Jules Verne Espace megnyitóján. A Jean-Marie Curti által komponált Maître Zacharius operát a párizsi Bonneville-ben és a Genfben lévő Opéra-Studio de Genève mutatta be 2008-ban. Kereskedelmi forgalomba nem került Francis Valéry elektronikus zenei feldolgozása: "Zacharius: Poème Symphonique en C Phrygien" A felvételnek több fel- és átdolgozása ismert.

Jegyzetek

Források A Zakariás mester novella a MEK-ben Zigány Árpád fordításában a cím alatt, Timár György fordításában pedig az cím alatt található. Képek:

Kategória:Jules Verne művei