2020. augusztus 30-án parlamenti választásokat tartottak Montenegróban. Az első többpárti választás óta ez volt a 11. alkalom az ország területén, és az ötödik a 2006-os függetlenné válás óta. A parlamentnek mind a 91 tagját ezen a választáson választották meg. A Covid19-pandémia miatt nagy elővigyázatossággal tartották meg az eseményt.

A választások előtti időszakban az ország lakossága nagyon meg volt osztva. A kormányzópárt körüli korrupciós ügyek miatt 2019-ben kormányellenes tüntetések voltak az országban, miközben a vallásszabadságot érintő törvényi változtatások miatt újabb tüntetéshullám indult. Nemzetközi megfigyelők szerint a választásokon igazi versenyhelyzet volt, de a kormánypárt sokat nyert a tisztviselők kormányközelisége és a média elfogultsága miatt.

A választást az ellenzéki pártok nyerték meg, és ezzel vége szakadt a többpártrendszer bevezetése óta folyamatosan vezető Szocialisták Demokratikus Pártájának a regnálásának. Másnap, augusztus 31-én három ellenzéki párt, a Montenegró Jövőjéért, a Nemzetünk Békéje és a Fehéren Feketén vezetője megállapodott egy szakértői kormány megalakításáról és az EU-hoz történő csatlakozás folytatásáról.

Előzmények A 2016-os választások után a montenegrói ellenzék kollektíven bojkottálta a parlament üléseit. 2017. januárban a 81 képviselő közül 39 nem vett részt a parlamenti munkában, és azt követelték, hogy legkésőbb 2018-ban tartsanak előrehozott választásokat, legkésőbb az elnökválasztással egyszerre.Novi izbori kao uslov opozicije za povratak u Parlament, Radio Slobodna Evropa, 30 November 2016Ponoviti izbore najkasnije do 2018., Mondo.me, 7 February 2017

2016-ban a kormányzó Szocialisták Demokrata Pártjának elnökhelyettesét, Svetozar Marovićot hosszú távú, szülővárosát, Budvát érintő korrupciós ügyek miatt letartóztatták, és az ügyészség úgy jellemezte őt, mint a „budvai bűnbanda feje”. Ezt később megtámadta a bíróság előtt. Ezután a szomszédos Szerbia fővárosába, Belgrádba repült, ahol állítólag kezeltette magát, és oda áttelepedett. Montenegró több alkalommal kérte a kiadatását Szerbiától.Potpredsjednik Pažin insistirao u Beogradu da Svetozar Marović bude izručen Crnoj Gori, Vlada Crne Gore 2020 augusztusában Belgrádba történt elrepülése óta először beszélt Marović a médiával. Azzal vádolta a pártja vezetését, hogy korrupciós pénzekből finanszírozták magukat, pártokráciával, nepotizmussal és autokratizmussal vádolta a vezetést. Đukanović elnökről azt mondta, ő irányította a korrupciós eljárást, ami ellene és a családtagjai ellen zajlik.Marović: Đukanović bi da je Crna Gora država samo onih koji glasaju DPS, trenutak je za promjene, Vijesti (August 2020)

2018. júniusban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája választási reformokat sürgetett Montenegróban, a választás lebonyolításában pedig több együttműködést, pártatlanságot és professzionalizmust sürgetett.

A DPS vezette kormányon belüli korrupció elleni tüntetések 2019. februárban kezdődtek, miután olyan dokumentumok és felvételek kerültek nyilvánosságra, melyeken vezető tisztviselők fogadnak el forrásokat. Március 30-án mind a 39 ellenzéki képviselő aláírta a „Jövő megállapodását”, melyet a tüntető szervezetek javasoltak. Ebben megfogadták, hogy amennyiben helytelennek tartják a lebonyolítást, bojkottálják a 2020-as választásokat. 2020 májusban a tüntető szervezetek és néhány ellenzéki párt a választások bojkottját szorgalmazta, mert azokat nem tiszta körülmények között rendezik meg.Perović: Ne izlazite na izbore, najavite opšti bojkot, Dan online, 20 May 2020

Az EU által támogatott, a kormány és az ellenzéki pártok által delegált tagokból álló tanács választási rendszert érintő reformjavaslata 2019. decemberben elbukott, mert az ellenzék a kormánynak a vallásszabadságot átíró, ellentmondásos törvényjavaslatát elfogadták. Azzal vádolták a kormányt, hogy tovább fűti az etnikai ellentéteket és zavargásokat.DEMOKRATE NAPUSTILE ODBOR: Povući iz procedure zakon koji izaziva međunacionalnu mržnju, volimpodgoricu.me/Vijesti, 19 December 2020 2019 december végén újabb tüntetéshullám indult, mert az újonnan elfogadott törvény „de jure” átadja a templomok és más épületek tulajdonjogát az államnak, és elveszi ezeket a Szerb Ortodox Egyháztól.

A Freedom House politikai jogokról és polgári szabadságról szóló 2020 májusi jelentése Montenegrót hibrid rezsimként jellemezte, mert csökken a kormányzás, az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság szintje. A Freedom House szerint az elmúlt években nőtt az állam szerepe, a régóta hatalmon lévő elnök és miniszterelnök pedig egy erős ember képére alapított rendszerben összpontosítja a hatalmat, és így 2003 óta először Montenegrót nem tekintették demokráciának. A jelentés kiemeli az egyenlőtlen választási rendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét negatívan befolyásoló eseményeket, a média szabadságnak a fokát és a meg nem oldott korrupciós ügyek sorozatát, mely a DPS körül van. Az ellenzék, a kormánytól távol álló szervezetek és az EU követelései ellenére a választási eljárást ellenőrző szervezetek de facto még mindig a kormányzó pártkoalíció ellenőrzése alatt állnak.Kako se Crna Gora našla u "hibridnim režimima", Vijesti/Radio Free EuropeCrna Gora država pokradenih izbora, Dan OnlineFreedom in the World—Montenegro Country Report, Freedom House (2020)

Választási rendszer Montenegró parlamentjének 81 helyét országos, zárt listákról arányosítva 3%-os bejutási küszöbbel d'Hondt módszerrel osztják el. Ez alól azok a nemzeti kisebbségek kapnak felmentést, akiknek egy körzetben nagyobb az arányuk, mint 15%. Ekkor a bejutási küszöb 0,7%, és legfeljebb 3 helyet szerezhetnek. A horvátokra egy olyan speciális szabály vonatkozik, hogy amennyiben nem érnek el 0,7%-t, de egy jelölt legalább a szavazatok 0,35%-át megszerzi, akkor a legtöbb szavazatot kapott jelölt mandátumhoz jut.Electoral system, Inter-parliamentary Union

Kampány 2019. május 1-én a Szocialista Néppárt (SP), az Egyesült Montenegró (UCG), a Munkáspárt (RP) és a parlamentben lévő függetlenek megállapodtak, hogy egy mindent átfogó szövetséget alkotnak, melynek Mindenki Javára lesz a neve.Potpisan sporazum "Da svako ima", Vijesti, 1 May 2019New political alliance to be set up soon Cafe del Montenegro, 30 April 2019 A szövetségnek még a választások előtt vége lett. 2020-ban a tagpártok úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a jobboldali Demokrata Fronttal (DF) közös szövetséghez, melynek Montenegró Jövője lett a neve,DF, SNP, Narodni pokret i Prava zajedno na izborima, Vijesti, 31 July 2020 és ehhez több kisebb politikai csoport is csatlakozott, mint az Igazi Montenegró, az Egység Demokrata Pártja (DSJ), a Demokratikus Szerb Párt (DS) és a Montenegrói Jugoszláv Kommunista Párt (JKP).SNP u Narodnom pokretu, Milačić na listi DF-a, CDM, 24 July 2020

2020. július 11-én az URA Polgári Mozgalom úgy döntött, egymaga indul, és a Feketén Fehéren pártszövetséget képviseli, ahol olyan függetlenek indultak a vezető helyekért, mint Milka Tadić újságíró, aktivista, egyetemi professzorok, polgári és nem kormányhoz köthető aktivisták, a listavezető pedig Dritan Abazović, a párt vezetője lett.Šta piše i ko je potpisao platformu "Crno na bijelo": Smjena vlasti će izroditi drugačiju Crnu Goru, Vijesti Az URA jelöltjei között volt a bosnyák kisebbség Igazság és Helyreállítás Pártjának (SPP) az egyik jelöltje, ezen kívül helyi pártok és kezdeményezések is képviseltették magukat.SPP Hazbije Kalača podžala Platformu Crno na bijelo, Vijesti, 2 August 2020

A Demokratikus Montenegró, a DEMOS, az Új Bal, a Nyugdíjasok és Fogyatékosok Egyesült Pártja és a Politikakutató Szövetség megállapodtak, hogy egy választások előtti koalíciót kötnek, melynek a neve A Béke a Népünk lett a neve és a Demokratikus Montenegró vezetője, Aleksa Bečić a listavezetője.Nova ponuda: Lekić, Rudović, Pavićević i Mijović na izbornoj listi Demokrata, Dnevne novine, 12 July 2020U Crnoj Gori formiran "Građanski blok", RTS, 12 July 2020

2020. július 12-émn az ellenzéki Montenegrói Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy egyedül indul,"SDP neće u neprincipijelne koalicije", RTCG, 12 July 2020 ahogy azt pár nappal korábban az előző kormány kisebbik pártja, a Montenegrói Szociáldemokraták is megtette.ODLUKA PREDSJEDNIŠTVA: SD samostalno na parlamentarne izbore, RTCG, 7 July 2020

2020, július 28-án létrehozták az Albán Listát, egy kisebbségi koalíciót, melyben részt vett az Új Demokratikus Erők (Forca), az Albán Alternatív (AA), az Albán Koalíciós „Perspektíva” (AKP) és a Montenegrói Demokratikus Liga albán ága (DSA).Forca, AA i DSA zajedno na izborima, Dan, 28 July 2020 Pár héttel korábban az Albánok Demokratikus Uniója megállapodott, hogy a DG és a DSCG Albán „Egybehangzó Koalíciójához csatlakoznak.Albanci u dvije kolone, Dan Online, 27 July 2020

2020 előtt a jobbközép kisebbségi Bosnyák Párt (BS) bejelentette, hogy a jobbközép Horvát Civil Kezdeményezéshez (HGI) és az újonnan létrejött centrista Horvát Reform Párthoz (HRS) hasonlóan ők is egyedül indulnak.Bošnjačka stranka predala listu za predstojeće izbore, Analitika, 3 August 2020

A vezető DSP párt 2020. augusztus 1-én határozott úgy, hogy egyedül indul, a párt listáján pedig helyet kapott Andrija Popović, a Montenegrói Liberális Párt képviselője, a listát pedig Duško Marković hatalmon lévő miniszterelnök vezeti.Marković nosilac izborne liste DPS, Vijesti, 1 August 2020

Választási listák #Választási lista neveListavezetőMegjegyzés1Szociáldemokraták – Ivan Brajović – Mi döntünk, következetesenIvan Brajović2Bosnyák Párt – Helyesen – Rafet HusovićErvin IbrahimovićM3HGI – Teljes szívvel Montenegróért!Adrian VuksanovićM4Szociáldemokrata Párt – Erős Montenegrót!Draginja Vuksanović5Montenegrói Horvát Reform Párt – HRSRadovan MarićM6Dritan Abazović – Feketén Fehéren – Srđan PavićevićDritan Abazović7Albán Koalíció – Egyhangúlag – DP, DUA, DSCGFatmir GjekaM8Határozottan Montenegróért! DPS – Milo ĐukanovićDuško Marković9Montenegró Jövőjéért – DF, SNP, Népi MozgalomZdravko Krivokapić10Albán Lista – Genci Nimanbegu, Albán AlternatívaNik GjeloshajM11Aleksa Bečić – Miodrag Lekić – A Béke a Mi NemzetünkAleksa Bečić• Forrás: National Electoral Commission (official website). • Megjegyzés: Az "M" nemzeti kisebbségi választási listát jelöl.

Közvélemény-kutatások Az alábbi listában kronologikusan, de visszafelé szerepelnek a közvélemény-kutatási eredmények, tehát a legfrissebb van legelöl, dátumnak pedig a közzététel dátuma lett megadva. A minden mérésnél a legmagasabb százalékos értéket kiemelték, a háttér pedig megegyezik a vezető párt színével. Döntetlennél a háttér eredeti színű marad. A jobb szélső oszlopban az szerepel, hány százalékos az előnye az első pártnak a másodikhoz képest. A pártok számára a parlamentbe jutási küszöb 3%, kivéve a kisebbségi pártok és a koalíciók esetében.

azt jelzi, hogy a kutatást egy, a választáson részt vevő párt készíttette. azt jelzi, hogy a közvélemény kutatást egy nagykövetség vagy külföldi intézet kezdeményezte.