Földes Imre (eredetileg: Feld Imre, ismert Földes Feld Imre néven is; Budapest, 1881. május 31.A pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 821/1881. folyószám. – Budapest, 1948) magyar grafikus, plakátművész, illusztrátor.
Élete
Feld Adolf pécsváradi születésű kereskedő és a galaci születésű Rosenzweig Zsófia fiaként jött a világra. A budapesti Mintarajziskolában (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem) Hegedűs László és Zemplényi Tivadar osztályán tanult, azután Bécsben, Münchenben, Berlinben és Párizsban képezte magát.Magyar Zsidó Lexikon (1929, szerk. Újvári Péter) Kezdetben dekoratív képeket, bélyegeket és plakátokat készített, reklámplakátjaival két ízben is (1908, 1910) második díjat nyert pályázatokon. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tagja lett, a szervezet kiállításain 1905-től az első világháborúig évente részt vett. Reklámplakátjai már az első világháború előtt ismertek voltak, Budapest utcáinak hirdetőoszlopain, vasúti várótermekben, fürdőkben voltak láthatók. 1918. december 3-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Kapotsffy Irén magántanítónővel.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1595/1918. folyószáma alatt. 1918-tól önálló grafikai intézete volt Budapesten, 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság részére is készített plakátokat, nem kizárt, hogy a retorzióktól félve döntött úgy 1921-ben, hogy Temesvárra költözik. A Művészeti Lexikon szerint a temesvári Helikon művészeti vezetője lett ekkor, ám az erdélyi helikoni közösség azonban csak 1926-ban alakult, így valószínűleg néhány évig mással foglalkozhatott, mielőtt a közösségnek kezdett dolgozni. 1923-ban zsánerképeiből kiállítást rendeztek Temesváron. Bár Erdélyben élt, továbbra is tervezett Budapesten megjelenő plakátokat. Átköltözött Nagyváradra, ahol 1927-ben Zsigmond Béla (?–1945) festőművésszel közösen festészeti iskolát nyitottak. 1929-ben - Romániát képviselve - részt vett a müncheni Das internationale Plakat című kiállításon. 1931-ben Iványi Jenő és Mottl Román Pál társaként egy újabb festészeti szabadiskolát nyitottak. A nagyváradi újságíróklubban miniatűrjeiből egyéni kiállítása nyílt 1936-ban. Időközben 1935-ben Bukarestbe költözött, de a világháború kitörését követően hazatért Magyarországra. Minden bizonnyal zsidó származása is közrejátszhatott abban, hogy már nem foglalkoztatták, nincsenek is információink utolsó éveiről. 1948-ban hunyt el ismeretlen időpontban és körülmények között.
Művészetét - elsősorban plakátművészetét - csak évtizedekkel halála után fedezték fel ismét: 1976-77-ben Párizsban a L´art 1900 en Hongrie kiállításon volt látható plakátja, Magyarországon 2016-ban a Savaria Múzeum, 2018-ban a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállításán szerepeltették művét.
Jegyzetek
További információk
Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, . Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937. Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. Online
Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar festők Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar bélyegtervezők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok Romániában