Ritter (Rédei) János (Kőszeg, 1846. május 16. – Orosháza, 1911. január 23.) evangélikus néptanító, karnagy.

Származása Ritter János szülei Ritter Sámuel I. (Kőszeg, 1814. szeptember 18. – Kőszeg, 1863. február 18.) szőlőműves és Zwaller Mária. (Kőszeg, 1814. július 5. – Kőszeg, 1875. december 10.) Házasság: Kőszeg, 1839. július 2. Ritter János és két fia Károly és Sándor 1896-ban nevüket Ritterről Rédeire változtatták. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 78052/1896. Ritter János Orosházán 1870. szeptember 27.-én vette feleségül Tomcsányi Idát. Tomcsányi Ida szülei Tomcsányi (tomtsinfalvi) József, evangélikus, Nagyszénási tanító és Folkusházy Erzsébet. Lakhely Orosháza. A Tomcsányi család nemes család volt., ld.: Nagy Iván: Magyarország családai. Tizenegyedik kötet. Tomcsányi család (Tomcsínyi) A Folkusházyak is nemesek voltak, ld.: Nagy Iván: Magyarország családai. Negyedik kötet. Folkusházy család.

Szakmai életútja Koszorús Oszkár kutatásai alapján a következőket tudjuk Ritter Jánosról: „ipariskolai igazgató, karnagy. Az úgynevezett boldog békeidőkben élt. A kiegyezés előtt jött Orosházára, Művészember volt, azonban a helyi néppel: földművesekkel, iparosokkal, kereskedőkkel fennálló napi kapcsolata, életük megismerése, az évek folyamán reálisan gondolkodó, tenni akaró értelmiségivé érlelte. Tudta azt, hogy csak kiművelt emberfők szerezhetnek megbecsülést Orosházának, bizonyára azért is vállalta elsőként a megalakuló tanonciskola igazgatói tisztét. Szülei: Ritter Sámuel és Zwaller Mária gazdálkodók voltak.

Ritter János útja a soproni tanítóképzőből 1865-ben egyenesen Orosházára vezetett, ahol segédtanítói állást kapott az evangélikus egyháznál. Egyszer engedett a csábításnak, amikor 1 hónapra a Szepes megyei Gölnicbányára ment, valószínű, hogy csak ijesztgetni próbálta munkaadóit, mert aztán haláláig választott falújában, Orosházán maradt. 1868-ban itt is rendes tanító lett, visszafoglalta állását. Díjlevele szerint szabad lakást kapott, évente 70 köböl búzát, 50 font húst, 30 font faggyút, 50 font sót, 2 akó bort, 3 öl fát, 37 hold szántóföldet és készpénzben 79 forintot. A belterületi iskolában 140-160 gyereket tanított egy tanteremben.

A napi munka mellett a pedagógia elméleti kérdései is érdekelték, például az Orosháza című lap 1878-as évfolyamában három részes vezércikket írt Fegyelemtartás a népiskolában címmel. Plusz feladatokat is vállalt: egy feljegyzésből megtudjuk, hogy 1883-ban „Ritter úr tanítja saját termében a földműves ismétlőket, míg az iparos ismétlősök oktatására a Kotsondi-féle iskolát jelölték ki." A tanítási idő szombat délután 1-4-ig, vasárnap délelőtt 8-10-ig tartott, majd istentiszteletre mentek a tanulók. Ideérkezése után egyik első dolga volt, hogy 1865-ben 22 férfi taggal létrehozta az Orosházi Dalegyletet, főként fiatal iparosokból. Gyakran szerepeltek dalestélyeken, a templomban, temetéseken. Többször viselte az Orosházi Tanító Fiókegylet elnöki (pl. 1883-1884), alelnöki tisztségét, első könyvtárosa volt az 1867-ben alakult Orosházi Polgári Olvasókörnek, tevékenyen munkálkodott az Orosházi Kaszinó vezetőségében is. Néhányszor írtak a helyi lapok arról, hogy a pusztaföldvári kincstári földek megvásárlása után rendezett hatalmas ünnepség egyik fő szervezője volt. 1870-ben házasságot kötött egy tekintélyes orosházi család, Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet lányával, a 17 éves Idával. Sorban születtek gyermekeik: János, Károly, Mária, Elemér, Sándor, Béla.

Életének külön fejezetét jelenti az, hogy 1884-ben Orosházán megindult az iparostanonc iskola, amelynek alapító igazgatója lett. Az iskolarendszerű tanoncoktatásban a gyakorlati képzés kapott nagyobb teret, Ritter azonban mindig fontosnak ítélte meg az elméleti tárgyak tanítását is. Négy szakmai csoportot alakítottak ki, mégpedig a szabó, a csizmadia. a fémipari és az építőipari tagozatot. Kezdetben munkatársai voltak még Podsztrelen György, Varga István és a fiatalon elhalt Erőss Sámuel. Fiatalon, 1900-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Terényi (ma Dózsa György) utcai házában töltötte családi körben, tüdőgyulladás vetett véget életének. Fiai közül Rédei Károly 1910-ig pusztaföldvári evangélikus lelkész volt, majd Nagykárolyba került, tucatnyi népszerű vallásos könyvet írt.”Koszorús Oszkár Orosháza jelesei. a XIX. század végéig. I. Orosháza Város Önkormányzata. 1994. 147-148.

2004-ben Koszorús Oszkár levéltáros kezdeményezésére Rédei (Ritter) János neve is az Orosházi Evangélikus templom (H-5900 Orosháza Thék Endre utca 2.) kertjében elhelyezett lelkészek és tanítók emléktáblái közé került. A döntést a presbitérium hozta. Ld. Koszorús Oszkár cikkét: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve. Orosházi Harangszó. XI. évfolyam. 3. szám. 2004. pünkösdje.Koszorús Oszkár: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve

Források Koszorús Oszkár. Orosháza jelesei. a XIX. század végéig. I. Orosháza Város Önkormányzata. 1994. 147-148. Koszorús Oszkár. Rédei (Ritter) János, tanító, az első orosházi ipariskolai igazgató. In.: Dr. Szabó Ferenc, szerkesztő. 120 éves az Orosházi Ipartantestület. 1885-2005. Orosháza, 2005. 276-277. Koszorús Oszkár: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve. Orosházi Harangszó. XI. évfolyam. 3. szám. 2004. pünkösdje. Fotóalbum. Rédei-Ritter János (1846-1911) Orosháza, kb. 1890. Megőrizte Fazekas Mária (Jászberény) Beküldő Rédey Katalin (Pécs) és Rédei-Ritter Jánosné, Tomcsányi Ida (1851-1923) Orosháza, kb. 1890. Megőrizte Fazekas Mária (Jászberény) Beküldő Rédey Katalin (Pécs) Orosházi Harangszó. XXIV. évfolyam. 4. szám. 2017. advent-karácsonyRédei Ritter János és feleségének a fényképe Csete Ilona: Márványba vésve az elődök neve. Lelkészekre és tanítókra emlékeznek az evangélikus templomkertben. Békés Megyei Hírlap. 2004. július 26. (59. évfolyam, 173. szám. 6. oldal) Dr. Sipos III. Béla: A Murár-Rédey (Ritter) családfa. MATRIKULA 2018. 1. szám.A Murár-Rédey (Ritter) családfa. A Murár-Rédey (Ritter) családfa 2. rész. MATRIKULA 2018. 2-4. szám.A Murár-Rédey (Ritter) családfa 2. rész Híres Orosháziak. Ritter-Rédei János. Orosháza Híres Kőszegen születtek. Ritter-Rédei János. Kőszeg Ritter-Rédei János. Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület. (MACSE). Ismert személyek anyakönyvi bejegyzései. Projektvezető: Dr. Hatvany Béla Csaba. Koszorús Oszkár. Orosházi evangélikus évfordulók 2021-ben. 175 éve 1846. május 16-án Kőszegen született Rédei-Ritter János evangélikus tanító, ipariskolai igazgató karnagy. Orosházi Harangszó. 2020. 3. sz. advent-karácsony. Pedagógusok Arcképcsarnoka. Huszonkettedik kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület. Debrecen. Debrecen. 2023. HU ISSN 1589-4185. Sipos Béla: Ritter-Rédey János néptanító, iskola igazgató. 299-301.Sipos Béla: Ritter-Rédey János Rédei János nyugdíjas tanító Orosházán meghalt. Világ, 1911-02-08. 33. sz. Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája. OSZK-MEK.: A Rédey (Ritter)-Murár családfa

Jegyzetek

Kategória:Orosháziak Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Ritter-Rédei család Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1911-ben elhunyt személyek